kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport Február 23-i ülése

Kerékpárral a jövőbe
A budapesti kerékpárközlekedés mai és jövőbeni lehetőségeiről számolt be Szálka Miklós, aki a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) és a Pro Urbe Kft. munkatársaként elkészítette Budapest kerékpár-közlekedési tanulmányát. A tanulmány részletesen bemutatja a fővárosi kerékpárút-hálózat tervét, és kitér a megvalósítás gazdasági vonatkozásaira is.
A kerékpáros közlekedés elterjesztése jelentősen csökkenthetné útjaink zsúfoltságát, a levegő- és zajszennyezést, és komoly energia megtakarítással járna. Számos nyugati példa mutatja, hogy a kerékpárforgalom növekedése csökkenti a személygépkocsi használatát.

A kerékpározás fellendülése csak akkor várható, ha a kerékpárutak az egész várost hálózatszerűen beszövik. Bécsben 1975-ben az utazások 0,4 százaléka bonyolódott le kerékpáron, de a lakosság 16 százalékánál megállapítható volt a lappangó igény, hogy kerékpárt használna, ha rendelkezésre állna egy biztonságos kerékpárút-hálózat. A 80-as évek második felében Bécsben 3 év alatt 300 km kerékpárút létesült, s ennek nyomán a kerékpárforgalom az addiginak a sokszorosára növekedett.

Budapesten a városba befelé haladva a kerékpárút-hálózat megvalósításának egyik fő feltétele, hogy a közterületeket visszanyerjük a parkoló gépjárművektől. Ha van elég hely, a kerékpárút létesítése rendkívül olcsón megoldható, gyakran nem szükséges hozzá más, csak sárga festék (ezt mutatják a bécsi példák is). Sok esetben az arra alkalmas úttesten vagy járdán felfestett sáv már elegendő ahhoz, hogy a kerékpárosok is és a gyalogosok is biztonságosan közlekedjenek.
A kerékpározás elterjesztését segítené, ha a BKV lehetővé tenné — amint azt számos külföldi városban megvalósították — a kerékpárok szállítását tömegközlekedési eszközökön (legalább csúcsidőszakon kívül), különösen a metrón, a fogaskerekűn és a HÉV-en. Ez egy viszonylag alacsony költségű műszaki átalakítással megoldható lenne.
Budapesten az elmúlt 5 év alatt összesen 5 km kerékpárút létesült, pedig csak évi 50—100 km-nyi út létesítésével lehetne 3—4 éven belül jelentős növekedést elérni a kerékpár-forgalomban.
A Levegő Munkacsoport szerint komoly propagandát kell kifejteni a kerékpározás népszerűsítésére. El kell érni, hogy a Fővárosi Önkormányzat felismerje a kerékpár-közlekedés jelentőségét, és ennek megfelelően a közlekedésre jutó pénzösszegből különítsen el környezetvédelmi beruházásokra akkora összeget, amely az említett fejlesztést lehetővé tenné.
Kérdőjelek a PHARE program körül
A PHARE az Európai Gazdasági Közösség segélyprogramja a Lengyelország és Magyarország részére. Keretében 1990—91-re hazánk részére 100 millió ECU-t hagytak jóvá gazdasági és környezetvédelmi célokra (1 ECU = kb. 1,4 USD). Dr. Donáth Béla, a Budapesti PHARE Iroda munkatársa a PHARE Környezetvédelmi Programjának levegőtisztasági vonatkozásairól számolt be.
Már jóváhagyott javaslatok:
1.) 3 komplett emisszió mérőkocsi (Budapest, Székesfehérvár és Miskolc részére), 4 komplett műszerganitúra környezetvédelmi felügyelőségeknek, nagyműszerek a KvI Levegőtisztasági Csúcslaboratóriuma részére: 1,9 millió ECU.
2.) 9 konténeres imissziómérő állomás (Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Leninváros, Tatabánya <2>, Dorog és Várpalota <2> részére) és 3 mozgó mérőállomás (OKI, Pest megye, Veszprém megye részére), CO, SO 2 , NO x , CH, O 3 és szálló por mérésére: 1,9 millió ECU.
3.) 3 háttérszennyezettség-mérő állomás (Szentgotthárd, Nyíregyháza) NO x , O 3 , SO 2 , aerosol, napsugárzás és meteorológiai jellemzők mérésére: 500 ezer ECU.
4.) Katalizátor-program (gépjárművek kipufogógázának laboratóriumi elemzéséhez műszerek és mintavevők beszerzése): 500 ezer ECU.
5.) Megvalósíthatósági tanulmány 3 erőmű füstgáz-kéntelenítésére (Pécsi, Oroszlányi és Gagarin erőmű): 174 ezer ECU.
6.) 2 fluidágyas kazánátalakítás Ajkán: 870 ezer ECU.
7.) Gázhálózat kiépítése Dorogon: 1 millió ECU.
Tervezett programok:
1.) A levegőtisztaság-védelem programjainak megalapozásához az alábbi tanulmányok készülnek:
— A levegőtisztaság-védelem koncepciója és stratégiája (a KTM Levegőtisztaság-védelmi Osztálya február végéig véglegesíti);
— Helyzetkép a levegőtisztaság-védelmi szabályozásról, a hatósági feladatokról és intézményekről (a KvI Levegőtisztasági Osztálya március végéig elkészíti);
— A budapesti emissziós és imissziós helyzet (a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Állomás szervezésében munkacsoport készíti el március végéig).
2.) 300 belvárosi BKV autóbusz gázüzeműre történő átállítása: 20 millió ECU (ha ez nem lehetséges, akkor az olcsóbb dízelüzemű alternatívákat is megvizsgálják).
3.) A katalizátor-program folytatása (kísérletek a katalizátorok hazai alkalmazásához — a Közlekedéstudományi Intézet javaslata): 500 ezer ECU.
4.) A katalizátorok országos bevezetése programjának megvalósítása (a KTM dolgozta ki, mintegy 200 ezer gépkocsit látnának el katalizátorral): 20 millió ECU.
5.) Az emisszió mérőhálózat továbbfejlesztése: 6 millió ECU.
6.) Az imisszió mérőhálózat továbbfejlesztése: 3 millió ECU.
7.) A Graboplast (Győr) oldószer-emissziójának jelentős csökkentése (a REFLEX Egyesület kezdeményezése nyomán): 1,3 millió ECU.
A beszámolót meghallgatva a Levegő Munkacsoport több tagja annak a véleményének adott hangot, hogy a PHARE levegőtisztasági programja átgondolatlan és alacsony hatékonyságú. Szerintük a program jelentős része nem a társadalom érdekeinek felel meg, hanem csak azt mutatja, hogy egyes szűk érdekcsoportoknak ismét sikerült érvényesíteniük akaratukat.
A program megítélésénél ugyanis abból kell kiindulni, hogy a rendelkezésre álló források rendkívül szűkösek, a levegőszennyezettség pedig igen súlyos (közismert, hogy a lakosság 44 százaléka erősen szennyezett levegőjű területen él). Tehát a levegőtisztaságra fordítandó összegeket a lehető leghatékonyabb módon kell felhasználni.
Természetesen fontosnak tartjuk a légszennyezettség mérését, azonban
(1) ha a légszennyezettség csökkentését szolgáló intézkedésekkel addig várunk, amíg nincsenek minden komponensről mindenütt pontos mérési eredmények, akkor hamarosan elpusztulunk — ma már épp eleget tudunk ahhoz, hogy a rendelkezésre álló pénzt a légszennyezettség valódi csökkentésére használjuk fel;
(2) annak az összegnek a töredékéből, amit a PHARE program egyetlenegy helyi mérőállomás létesítésére ad, az egész országra vonatkozó légszennyezettségi jellemzők megállapíthatók lennének.
Magyarország egész területének légszennyezettségi vizsgálata űrfelvételek alapján mindössze 800 ezer forintba kerül. Az országot teljesen lefedő űrfelvétel beszerzési költsége 1,2 millió forint, s ebből az alapanyagból az országos légszennyezettségen kívül külön meghatározható az egyes települések, megyék stb. urbanizációs, mezőgazdasági, közlekedési és egyéb eredetű légszennyezettsége, továbbá — többek között — a talajlepusztulások, az erdők károsodása és a közlekedési hálózat környezeti jellemzői (pl. a víztestekkel kapcsolatos jellemzők). Egy-egy ilyen anyag elkészítése néhány százezer forintba kerül. Ezzel a módszerrel 1978-ban, 1985-ben és 1989-ben egy-egy időpontra már elkészült az egész ország területére a települési légszennyezettség vizsgálata. Az eredmények mindenki számára hozzáférhetőek (közérdekű felhasználás esetén díjtalanul!) a Budapesti Műszaki Egyetem Fotogrammetriai Tanszékén.
A katalizátor-program csak hatalmas költségekkel és sok év elteltével hozhat érzékelhető eredményt. Nemcsak a katalizátor költségeit kell figyelembe venni, hanem az ólommentes benzin előállításával kapcsolatos sokmilliárdos beruházásokat (beleértve a gyártáshoz szükséges környezetvédelmi fejlesztéseket, hiszen Százhalombatta jelenleg ökológiai katasztrófa sújtotta terület) és az elavult gépjárműállományt, amely nagy részén a katalizátor sem tud javítani. Egyébként az Egyesült Államokban hat évig tartott az ólommentes benzinre történő átállás, Ausztriában a személygépkocsik 50 százaléka még mindig ólomtartalmú benzinnel közlekedik, és a katalizátoros személyautók aránya Nyugat-Németországban 1990-ben alig haladta meg a 30 százalékot.
A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint sokkal hatékonyabban lehetne felhasználni a rendelkezésre álló összegeket, ha azokat elsősorban a lakosság tájékoztatására, valamint a személyautóval és a közúti fuvarozással szemben alternatívát nyújtó fejlesztésekre fordítanák.
A Levegő Munkacsoport február 15-én pályázatot nyújtott be a PHARE Irodának: 100 ezer ECU-t kértünk a lakosság környezetvédelmi tudatformálására.
A PHARE Iroda címe: 1011 Budapest, Fő u. 44—50.
A Világkiállítás
A Világkiállítás Kulturális Irodája meghívta a Levegő Munkacsoportot, hogy vegyen részt a világkiállítás környezetvédelmi vonatkozásainak vizsgálatában, programjának kidolgozásában. A munkacsoport ülésén dr. Lengyel Márton ismertette a Világkiállítás kulturális programjával kapcsolatos elképzeléseket. A Levegő Munkacsoport úgy döntött, hogy mindenképpen részt kíván venni az említett programban, azonban csak a március 9-i ülésen határoz arról, hogy ezen belül a két lehetséges álláspont közül melyiket képviseli:
1.) ellenzi a világkiállítás megrendezését, de elő kívánja segíteni azoknak a javaslatoknak a megvalósítását, amelyek a világkiállítással kapcsolatban merülnek fel és — a világkiállítástól függetlenül — a környezet védelmét szolgálják;
2.) támogatja a világkiállítás megrendezését, de csak rendkívül szigorú környezetvédelmi követelmények betartása mellett.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.