A régóta ismert szén-monoxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, aldehidek, benzol és részecske-kibocsátás mellett több százra tehető azon vegyületek száma, amelyek két vagy több benzolgyűrűt tartalmazó szén-hidrogének variációit jelentik (PAH-ok). A túloldalon közölt táblázat több mérés eredménye alapján összegzi a modern analitikai eljárások (gázkromatográf, tömegspektrométer) segítségével azonosítható, 2 típusmotorból származó tökéletlen égéstermékeket (ahol lehetséges volt, mérték a koncentrációt is).

A tüdőbe kerülő koromszemcsékhez kapcsolódó PAH-ok egy részét a nyálkahártya csillószőreinek működése eltávolítja, más részük azonban bejut a sejtekbe. Az ott keletkező bomlástermékeik a diol-epoxi vegyületek, amelyek rákkeltők. A PAH-ok legjobban ismert képviselője a benz(a)pirén (BaP). Maga a BaP is kb. 20-féle további vegyületre bomlik a sejtekben.

Kísérleti körülmények között mutagén hatásúnak bizonyult a BaP mellett a benz/a/antracén, a ciklopento/c, d/pirén, dibenz/a, h/antracén és az 1-metil-fenantrén. [Mutagén = az öröklődést meghatározó anyagban ugrásszerű változást létrehozó.]

Számos PAH vegyület károsítja az immunrendszert. Kíséletileg az is igazolt, hogy ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Állatkísérletekben a 2—3 benzolgyűrűt tartalmazó vegyületek nem bizonyultak rákkeltőnek, míg a 4—7 gyűrűt tartalmazók a rosszindulatú daganatok kialakulásáért felelős vegyületek. A legerősebb rákkeltő a BaP és a dibenz/a/antracén. A BaP mikrogrammos mennyiségben történő belélegeztetése a kísérleti állatok több mint 80százalékánál idézett elő rákos megbetegedést.

Közepes rákkeltő hatású a benz/a/fluorantén, és viszonylag gyenge rákkeltő a benz/a/antracén és a krizén.

Emberekben először a kéményseprők rákos megbetegedésének kialakulásában igazolták a PAH-ok szerepét; a rák gyakorisága a munkában eltöltött idővel arányosan alakult ki. Az expozíció az utólagos mérések szerint kb. 30 mg/m 3 BaP-nek felelt meg.

A magyar szabvány szerint a BaP egészségi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. (A budapesti Mártírok útján már 54 nanogramm/m 3 értéket is mértek.) A BaP az I. veszélyességi kategóriába tartozik (azaz a WHO szerint egyike a legsúlyosabban egészségkárosító vegyületeknek).

Dr. Farkas Ildikó