Az Érdekegyeztető Tanács döntése:
TÁVOLODJUNK EURÓPÁTÓL!
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány javaslatot terjesztett az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy a benzin árába literenként 1 Ft környezetvédelmi járulék kerüljön beépítésre. A javaslat szerint az így képződő összeget a közúti közlekedés környezetkárosításának csökkentésére használnák fel. A javaslatot mint ismeretes az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala egyaránt elutasította.
Hazánkban a halálozásoknak mintegy 25 százaléka a környezetszennyezés következménye. Ez évente mintegy 35 ezer embert jelent. 1988-ban Magyarországon 10 ezer lakosból 132 hunyt el, míg Olaszországban 92, Spanyolországban 79, Japánban pedig 62. Ezek a számok elsősorban nem a hazai lakosság elöregedése miatt adódnak, hiszen köztudott, hogy a halálozási arány megnövekedett a viszonylag fiatalabb korosztályoknál is, különösen a 4060 év közötti férfiaknál. (Tehát éppen azoknál, akiknek gyermekkora a fokozottabb környezetszennyezés kezdeti időszakára esett! Még elgondolni is félelmetes, mi vár gyermekeinkre.)
Az emberiességi, erkölcsi megfontolások minden egyéb szempontot meg kell, hogy előzzenek, s az emberek megbetegedésének és elhalálozásának megelőzése minden egyéb érdeknél fontosabb kell, hogy legyen. Bár ez bőven elegendő lehetett volna a kormány javaslatának elfogadására, a szűkebben vett gazdasági megfontolások alapján is ilyen döntés lett volna ésszerű.
Szakértői becslések szerint hazánkban a környezetszennyezés miatt évente a nemzeti jövedelem 10 százalékának megfelelő kár keletkezik. (Ld. Öko, 1990/1., 55. old.) Mivel a hatások egy része felhalmozódik, a károk egyre súlyosbodnak, és ez amint azt a ,,Kupa-program'' is megállapítja a gazdasági növekedés fékjévé is válhat.
A környezetszennyezés miatti károk (megbetegedések, korróziós károk, mezőgazdasági veszteségek, stb.) egyre fokozottabban sújtják a gazdasági élet résztvevőit, folyamatosan növelik a költségeket, s ezáltal felgyorsul a gazdasági stabilitást egyébként is fenyegető infláció.
A környezetvédelmi járulék beépítése a benzinárba elősegítené a gazdasági szerkezetváltást, az energiatakarékosságot, az új műszaki megoldások bevezetését. Hozzájárulna a jelenlegi anyag- és energiapazarló gazdaságunk megváltoztatásához, ösztönözné a környezetkímélő termékek és szolgáltatások fejlődését, lökést adna a nyugati országokban élenjáró szerepet játszó környezetvédelmi ipar hazai fellendüléséhez. Mindez a magyar vállalkozók elsőrendű érdeke, hiszen enélkül ma már lehetetlen gazdaságilag kapcsolódni Nyugat-Európához.
A környezetvédelmi beruházások népgazdasági szinten is a legkifizetődőbbek közé tartoznak. Az NSZK-ban a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal által végzett kutatások kimutatták, hogy a népgazdaságban sehol sem lehet nagyobb jövedelmezőségű beruházásokat találni, mint a környezetvédelemben a környezetvédelem kifizetődő, a környezetvédelem nem erőforrásigényes, hanem erőforrást teremtő, erőforrást felszabadító tevékenység. Számításaik szerint minden márka, amelyet az NSZK-ban a környezetvédelembe fektetnek be, 3 márka hasznot hoz a népgazdaságnak. (Ld. Környezet és Fejlődés, 1991/3., 29.old.)
A környezetvédelmi járulékok, környezethasználati díjak, ,,öko-adók'' alkalmazása Nyugat-Európában egyre szélesebb körűvé válik, elősegítve az ottani gazdaságnak egy új pályára történő átállítását. (Nemrég ilyen megfontolásból emelték meg jelentősen a benzin fogyasztási adóját Hollandiában és Németországban.)
Az utóbbi időkben ezeket a folyamatokat egyre fokozottabb figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi kormányzat is.
,,A környezetkímélő jelleg, a ,,tiszta'' technológia, a vegyszermentesség és hasonló kívánalmak sőt követelmények egyre nagyobb helyet foglalnak el a nemzetközi versenyképességet meghatározó tényezők körében. Ezeknek csak részben lehet megfelelni általában vett műszaki fejlesztéssel; az innováció, a struktúrapolitika, s az azt kiegészítő pénzügyi-gazdasági rendszer egyre nagyobb mértékben kell, hogy tükrözze a környezetvédelmi szempontokat.
Az 197374-es és a 79-es helyzethez hasonlóan most új válaszút előtt állunk. Ha most egy másfajta kihíváshoz nem fogunk alkalmazkodni, még végzetesebb strukturális lemaradásnak, visszavetettségnek és perifériára szorulásnak nézünk elébe. Át kell, hogy törjön a köztudatba a felismerés: a környezetvédelem nem a nemzetközi versenyképesség akadályozója, hanem egyre inkább annak elengedhetetlen feltétele.''
(Idézet a Pénzügyminisztérium megbízásából készített, ,,Öko-adók és a környezetvédelem más gazdasági eszközei a fejlett piacgazdaságokban'' című tanulmányból.)
A literenkénti 1 forintos környezetvédelmi járulék beépítése a benzinárba csak egy kis lépés lett volna a helyes irányba. Ennek elutasítása nem szolgálta sem a lakosságot beleértve a vállalkozókat is , sem a gazdasági fejlődést. De akkor kinek az érdekeit képviseli az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala?
Aki támogatta a javaslatot...
...és aki ellenezte
(A környezetvédelmi és a közlekedési tárca szakértői 18 sűrűn gépelt oldalon indokolták meg, hogy a tervezett intézkedés révén hogyan csökkenhetne a gépjárművek légszennyezése. Örülnénk, ha Palotás úr is részletesebben kifejtené álláspontját...)
|