|
Budapest egészségi állapotáról
Az elmúlt 20 év alatt Budapesten a krónikus asztmában szenvedő betegek aránya 24-szeresére nőtt (100 000 lakosra számítva; abszolút számokban kifejezve a növekedés ennél is nagyobb).Sokkal gyakoribbá váltak a heveny légúti megbetegedések is (felső légúti hurutok, mandulagyulladás, gége- és hörghurut, tüdőgyulladás). Ezek a betegségek minden életkorban sújtják alakosságot, de a legveszélyeztetebbek a kisgyermekek. Ez nemcsak a jelenlegi egészségügyi hálózatra (és a főváros mai gazdasági életére) ró egyre nehezebben elviselhető terhet, de az elkövetkező évtizedekre is súlyos örökséget hagy: több kutatócsoport megfigyelte, hogy azok az emberek, akik kisgyermekkorukban többször súlyos légúti betegségen estek át, felnőttkorukban is lényegesen betegesebbek (még tiszta levegőjű környezetben is!).
Ugyanezen 20 év folyamán a tüdőrákos betegek aránya kétszeresére nőtt. A szervezetbe jutó azbeszt, aromás szénhidrogének és egyéb rákkeltő anyagok gyakran csak 1520 évelteltével okoznak rosszindulatú daganatos megbetegedéseket, tehát a mostani megbetegedések a jelenleginél lényegesen kevésbé szennyezett környezet hatásának eredményei. Ennek ismeretében még elgondolni is félelmetes, mennyi rákos megbetegedés lesz fővárosunkban egy-két évtized múlva.
Húsz év alatt a tanulási zavarokkal küszködő (diszlexiás és ál-diszlexiás)iskolás gyermekek száma 15-szörösére emelkedett. Míg a hetvenes évek elején az összes gyermek 2 százalékánál jelentkezett ilyen zavar, addig napjainkban ez a gond már 30 százalékukat érinti! Nincs adatunk arról, hogy ezt a "járványt" milyen arányban okozza a gyermekek szervezetébe jutó szénmonoxid és ólom, s milyen szerepet játszik az iskolai tanításszínvonalának romlása, a családi és társadalmi háttér kedvezőtlenalakulása. Ha azonban ez az irányzat folytatódik, funkcionális analfabéták tömegeivel lépünk a XXI. századba.
A lakosság egészségi állapotát tükröző egyes adatok ismertetése után nézzünk meg a levegő szennyezettségével összefüggő néhány információt.
A személygépkocsik száma Budapesten 1960-ban 6800, 1970-ben 73 000,1990-ben pedig 455 000 volt. 1960-ban mintegy 2000, 1970-ben 8 000,1990-ben pedig 55 000 egyéb közúti gépjárművet tartottak nyilván.1970-ben 1128, 1990-ben pedig 1383 BKV autóbusz futott útjainkon.
Bár a fővárosban az ipar által okozott levegőszennyezés még mindig jelentős, az elmúlt években az ipar által kibocsátott szennyező anyagok mennyisége fokozatosan csökkent. (Számos helyen légszennyezést csökkentő berendezéseket szereltek fel, a különösen nagy károsanyag-kibocsátású üzemek egy részét pedig felszámolták vagy kitelepítették.) A fűtés korszerűsítés következtében a kommunális légszennyezés is jelentősen mérséklődött. (Az elmúlt 5 évben a kommunális fűtésből származó SO 2 42%-kal, a CO 32%-kal, a korom és por 34%-kal, az NO x 11%-kal, az illószerves vegyületek pedig 33%-kal csökkentek.)
A fentiekből egyértelmű a következtetés, hogy a a lakosság egészségének, munkaképességének, fizikai és szellemi teljesítményének tragikus romlásában döntő szerepet játszik a gépjárműforgalom. Amennyiben Budapest vezetése nem tesz haladéktalan intézkedéseket a gépjárműforgalom radikáliskorlátozására, a grafikonon ábrázolt irányzatok tovább folytatódnak, ami a főváros társadalmi-gazdasági életének összeomlásához vezethet. A változtatáshoz elsősorban politikai bátorságra és tisztességre van szükség.
A cikkben felhasznált adatokat a Népjóléti Minisztérium, a Főpolgármesteri
Hivatal Gépjárműközlekedés-fejlesztési Osztálya, a BKV, a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft., valamint Csabay Katalin logopédus bocsátotta rendelkezésünkre.
|