"A kormány megvitatta és ésszerűnek találta a közlekedési tárca által elkészített országos közúti hálózat fejlesztésének programját. Kálnoki Kis Sándor helyettes államtitkár megállapította: ha a tervek megvalósulnak, akkor azok az 1990-es forgalom követelményeinek felelnek meg az ezredfordulón. Ezért ebben az évtizedben fel sem merülhet, hogy a közútival szemben gondolkozzanak a vízi és vasúti közlekedés prioritásáról."

Újsághír, 1991. szeptember 14.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az útépítés soha nem tud lépést tartani a forgalmi "igényekkel". Az újabb utak csak újabb forgalmat gerjesztenek (a járműforgalom olyan, mint a víz: arra csurog, amerre rést talál). Ezt már több évtizeddel ezelőtt megállapították.

"Mihelyt megnyitották az új útvonalat, 4,5-szer több jármű haladt át rajta, mint a régi úton, ugyanakkor a régi úton egyáltalán nem csökkent a forgalom." (1939 Report on Why the Great West Road, the A4, was providing no relief for Brentford Town Center. (1939. évi Jelentés arról, hogy az A/4-es autópálya miért nem tehermentesítette a forgalomtól az angliai Brentford belvárosát.))

"Az új autópályák előnyei ellenére sok amerikai kétségeit fejezi ki, hogy

az autópályaépítési politika végleges megoldást jelentene. Minden új autópálya, amelyet azért építettek, hogy a már meglévő forgalmi gondokat megoldja, új forgalmat hoz létre, amelyek újabb forgalmi torlódásokat eredményeznek." (Colin Buchanan: Traffic in Towns. HMSO 1963.)

A közúti forgalom által okozott súlyos károk és veszteségek mérséklésére egyértelmű alternatíva a vasút fejlesztése.

— Nyugati baleseti statisztikák szerint a vasút 24-szer biztonságosabb a közúti közlekedésnél (csak a személygépkocsival összehasonlítva a különbség még nagyobb).

— Azonos teljesítmény esetén a vasút a személygépkocsihoz viszonyítva nyolcszor, a tehergépkocsihoz viszonyítva harmincszor kevésbé szennyezi a levegőt.

— Azonos teljesítménnyel számolva a vasút negyedannyi zajt kelt, mint a közúti közlekedés.

— A vasút a személyszállításban egy utaskilométerre a személygépkocsi energiigényének egyötödét, az áruszállításban árutonna-kilométerenként a tehergépjárművek energiaigényének szintén csak egyötödét használja fel. A közlekedési teljesítmények vasútra történő fokozatos átterelésével a nemzetgazdaság függetlenebbé válhat a nyersolajimporttól és jelentős energiamegtakarítást érhet el.

— A kétvágányú vasúti pálya helyigénye csak egyharmada az autópályáénak.

— A vasút lehetőséget kínál a városkörnyéki közlekedés problémáinak megoldására. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a vasút szélesebb körű részvételével csökkenthető a városkörnyéki és külvárosi közutak terhelése, mérséklődnek a környezeti károk, javul az utazás kulturáltsága és csökkennek az eljutási idők.

Jelenleg Nyugat-Európában a vasút reneszánszát éli, mindenütt erőteljesen fejlesztik a vasúti közlekedést. Ilyen körülmények között az egyébként is tragikus helyzetben lévő hazai vasúti közlekedés háttérbe szorítása, fejlesztésének elhanyagolása rendkívül súlyos nemzetgazdasági, társadalmi és politikai károkat okoz, lehetetlenné teszi megfelelő kapcsolódásunkat Európa többi országához. Reméljük, hogy a döntéshozók kijavítják az elmúlt évtizedek elhibázott közlekedéspolitikáját, és prioritást biztosítanak a vasúti közlekedésnek.

Az alábbi ábra a különböző közlekedési módok néhány fajlagos mutatóját szemlélteti az NSZK-beli UPI (Umwelt und Prognose Institute in Heidelberg) számításai alapján.