Veszélybe került többek között Vérmező, a Hattyú utcai és Mikó utcai fák, a Clark Ádám tér, a Vár keleti lejtője, a Szentháromság tér déli része, a Rózsadomb északi (II. kerületi) lejtői, a Széna tér, a Margit híd budai hídfője, a II. kerület és a III. kerület majd minden, még be nem épített zöldfelülete, az újpesti Farkas erdő, a város keleti oldalán az erdőgyűrű egy része, a belvárosi Roosevelt tér, a Köztársaság tér, a Sas-hegy déli lejtője, a Joliot-Curie tér, a Gesztenyés park és a XII. kerület számtalan zöld foltja; a katasztrofális helyzetben lévő XXII. kerületi Venczel kert, a Városliget, a Gellért hegy, és évenként ismétlődik a beépítési roham a Tabán ellen is.

E korántsem teljes lista arról tanúskodik, hogy rövidlejáratú gazdasági előnyökért feláldozzák a főváros rohamosan fogyó zöldfelületeit, amelyek az egész városra kiterjedő hatásukkal képesek lennének mérsékelni a környezeti ártalmakat.

Ez a veszedelmes folyamat nem csupán táji környezeti értékeinket rontja, hanem fokozza a főváros vízfej-effektusát, amely abban nyilvánul meg, hogy a tíz év óta fogyó országunkban Budapest lakossága — a bevándorlások miatt — egyre növekszik.

Kérjük a lakosságot, hogy érvekkel támogatott fellépéssel vessen gátat ezen öngyilkos tendenciáknak.

Budapest, 1991. november 2.

A Levegő Munkacsoport

A fenti felhívás megfogalmazása után kaptuk a hírt, hogy a Hattyú utcában 59 db élő fát vágtak ki az I. kerületi Önkormányzat engedélyével. A tervek szerint az utcába egy monumentális — 3 utcára szóló — épülettömböt kívánnak építeni. A hatalmas épület teljesen lezárja majd a levegő mozgását, ezáltal Buda egyik legszennyezettebb területén csökken az átszellőzés. A lakosság az önkormányzati képviselők kisebbségével együtt eddig hasztalan tiltakozott az ott lakók egészségét veszélyeztető, életfeltételeiket rontó beruházás ellen.