kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az információk közlekedéséről

"Az Egyesült Államok Nyelvtudományi Társaságának évi közgyűlésén elhangzott: sok etnikum eltünőben, beolvadóban van, a nyelvüket már csak a felnőttek és az idősek beszélik... valószínűleg a jövő század végére a napjainkban beszélt hatezernyi nyelv fele kihal, s az akkor még beszélteknek is a 45 százalékát ez a veszély fenyegeti."
(Élet és Tudomány, 1991. október 25.)
A más nyelvek háttérbe szorítása, a törekvés befolyásuk csökkentésére lényeges részét képezte mindenfajta elnyomó politikának. (Ezt a jelenséget a magyar történelemből is jól ismerjük.) Ez nem véletlen, hiszen az ily módon hátrányosan megkülönböztetett embercsoportok kommunikációs lehetősége — és ezzel együtt érdekérvényesítő képessége — számottevően csökken. Az uralkodó nyelvet anyanyelvükként beszélők sok közvetett és közvetlen gazdasági előnyben részesülnek azokkal szemben, akik ezt a nyelvet nem beszélik vagy nem anyanyelvként beszélik. (Például megtakaríthatnak egy évnyi munkaidőt, hiszen legalább ennyi tanulás szükséges ahhoz, hogy valaki elfogadható szinten tudjon kommunikálni egy idegen nyelven. Számítsuk ki, hogy ez pénzben kifejezve mekkora veszteséget jelenthet évente a nemzetgazdaság részére!)
Napjainkban a nyelvek elnyomásának sokkal kifinomultabb, és éppen ezért a korábbinál sokkal veszélyesebb módszerei terjedtek el. Iszonyatos gazdasági hatalom és a legbefolyásosabb tömegkommunikációs eszközök állnak azok rendelkezésére, akik saját nemzeti nyelvüket minden más nyelv fölé kívánják helyezni. Ezek a törekvések annál is inkább veszélyesek, mert egy nemzeti nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem egy adott kultúra hordozója. Tehát valamely nemzeti nyelv elterjedése egy bizonyos kultúra elterjedését is jelenti, ami esetenként más kultúrák lerombolásával járhat.
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kapcsolatokban az angol nyelv vette át a vezető szerepet. Ezzel párhuzamosan történt az amerikai kultúra, az amerikai életforma mindent elöntő propagálása. Hangsúlyoznunk kell: itt nem arról van szó, hogy jó-e ez a kultúra (illetve az a része, amelyet a világnak megmutatnak), hanem arról, hogy megengedhető-e egyetlen nemzeti kultúra eluralkodása Földünkön. Nem az angol (amerikai) nyelv és kultúra ellen szólunk, hanem a monokultúra ellen. (Hosszabb távon ez a folyamat tulajdonképpen az angolok és amerikaiak számára sem kedvező, hiszen ők is szegényebbé válnak, ha a világ szegényebb lesz.)
A nyelvek és kultúrák pusztulása, a sokszínűség eltűnése katasztrófát jelentene az emberiség részére. A monokultúrásodás — ugyanúgy, mint a földművelésben — e téren is csökkenti az ellenálló képességet a betegségekkel (azaz a társadalmi bajokkal) szemben. Már ma is láthatjuk, milyen döbbenetes károkat okozott egyfajta kultúra, egy bizonyos életszemlélet elterjesztése szerte a világon.
A környezetvédő szervezeteknek — köztük a Levegő Munkacsoportnak is — elő kell segíteniük az információk áramlását, a gondolatok közlekedését, de ezt oly módon kell tenniük, hogy az ne veszélyeztessen semmilyen kultúrát, semmilyen nyelvet sem. Földünk kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzése, a különböző kultúrák fejlődésének támogatása a környezetvédő szervezetek egyik alapvető feladata kell, hogy legyen.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.