kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Kivonat az Országos Építésügyi Szabályzatból

1.§ (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét a jellemző rendeltetésnek megfelelő terület felhasználási egységekbe kell sorolni. A terület felhasználási egységek:
a) lakó-,
b) üdülő-,
c) intézmény-,
d) ipari és raktár-,
e) közlekedési,
f) zöld-,
g) erdő-,
h) mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg
i) egyéb rendeltetésű
területek lehetnek.
(2) A terület felhasználási egységeket és ezek határvonalait általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapítja meg, melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(A településrendezési tervek elkészítésének, jóváhagyásának, karbantartásának és módosításának rendjéről a 4/1985. (Ép. Ért. 17.) ÉVM számú utasítással módosított 7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM számú utasítás rendelkezik.)
(3) A terület felhasználási egységeket az emberi környezet védelmére vonatkozó (a továbbiakban: környezetvédelmi) követelmények érvényre juttatásával kell kialakítani.
11.§ (1) A terület felhasználási egységeken elsősorban a jellemző rendeltetésüknek megfelelő építmények és telepek helyezhetők el. Más rendeltetésű építményt — ide értve a főépítmény kiegészítő építményeit, a melléképületeket és melléképítményeket is —, továbbá telepet akkor szabad elhelyezni, ha az
a) a terület és a rendeltetésének megfelelő földrészletek, építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, azokra nincs káros hatása vagy azoktól nem károsodik, és az egészséget sem károsítja,
b) a terület felhasználási egységre vonatkozó részletes előírásokat kielégíti, a települési környezetbe illeszkedik, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak is megfelel, továbbá
c) az építmények között megengedett legkisebb távolságok megtarthatók.
(2) Ha a terület felhasználási egység rendeltetésének megfelelő új építmény a már meglevő építmény(ek) miatt a Szabályzat előírásait kielégítő módon nem helyezhető el, az új építményt csak a meglevő építmény(ek) szükség szerinti átalakítása, lebontása vagy rendeltetésének megváltoztatása, illetőleg a káros hatások elhárítása után vagy ezzel egyidejűleg szabad elhelyezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a már meglevő építmény(ek) átalakítása vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén is.
15.§ Az építési telken és építési területen az egyes terület felhasználási egységek részletes előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) a rendeltetésszerű használatához szükséges villamos energia-, ivóvíz- (szükség esetén technológiai víz-) ellátás,
b) a keletkező szennyvíz elvezetése, ártalommentes elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése, továbbá
c) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható és
d) az építmény nem befolyásolja károsan a földalatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát.
48.§ Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezés, a városépítészet, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tűz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.
51.§ (1) Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
(A káros környezeti hatás értékét a területen már meglevő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni. A meglevő hatásértékeket az illetékes szakhatóságok adják meg, míg a tervezett létesítmény használata során keletkező hatásokat az OÉSZ 85.§(2) bekezdésében előírt üzemelés technológiai tervben kell az elbíráláshoz szükséges mértékben kimutatni.
A terhelési határértékeket
— a zaj- és rezgésvédelem tekintetében a 4/1984.(I.23.) EüM számú rendelet,
— a sugárzás tekintetében az MSZ 16260/1 állami szabvány,
— a levegő tisztaságának védelméről szóló előírásokat a 21/1986.(VI.2.) MT számú rendelet és a végrehajtásáról intézkedő 4/1986.(VI.2.) OKTH számú rendelkezés,
— a vízminőség tekintetében a 4/1984.(II.7.) OVH számú rendelet állapítja meg.
Az OÉSZ ezen rendelkezése a környezeti káros hatásértékek megtartási kötelezettségét az OÉSZ valamennyi alkalmazójára kiterjeszti.)
(2) Ha az (1) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó káros környezeti hatás más megoldással nem hárítható el, a káros környezeti hatás előidézője védőterületet köteles kialakítani.
(3) Ha valamely építményt, illetőleg ivóvíznyerő helyet a környezet káros hatásai ellen védeni szükséges, védőterületet a védelemre igényt tartó is kialakíthat.
(4) A védőterület kiterjedését, tagozódását úgy kell meghatározni, hogy a védőterület határán a káros hatások a megengedett terhelési határértéket ne haladják meg. A védőterület beépítésének és használatának módját, feltételeit — a 11.§ előírásainak megfelelő alkalmazásával — a káros hatás mértékétől függően, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.
71.§ (1) A járdán építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha
a) az a gyalogossáv — más hatósági előírás hiányában a 77.§ (4) és (5) bekezdésében előírt legkisebb szélességét nem csökkenti,
b) a rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,
c) a járművezetők kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,
d) a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza.
(2) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok és növényzet csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttes felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény vagy a kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.
77.§ (1) Az építmények rendeltetésüknek megfelelően megközelíthetők legyenek.
(2) Kerekesszékkel is használható módon kell megvalósítani.
a) a közúti kijelölt gyalogos átkelőhelyeket, a közforgalmú aluljárókat,
b) az igazgatási és a társadalmi, az egészségügyi és a szociális, a művelődési és a nevelési-oktatási, a testnevelési és sportolási, a kereskedelmi, az ellátó és a szolgáltató intézmények közhasználatú bejáratait, közlekedőit,
c) a mozgásukban korlátozottak részére is szolgáló lakóépületeket, munkahelyek bejáratait, közlekedőit, helyiségeit.
(3) Többszintes, többlakásos lakóépületet gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani.
(4) Az 1000 főnél nagyobb befogadóképességű építmény be- és kijáratai előtt együttesen férőhelyenként 0,20 m2 alapterületű és legalább 20 m széles, kizárólagos gyalogosközlekedésre szolgáló területet kell kialakítani.
(5) A közhasználat céljára szolgáló, továbbá a tömbtelken belüli épületek megközelítésére szolgáló járda hasznos szélességét (gyalogossávjának szélességét) a várható forgalom alapján kell meghatározni. A járda gyalogos sávjának szélessége 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m legyen. (ld. az ábrán)
78.§ (4) A közterületen csak közhasználat céljára szabad gépjármű-várakozóhelyet létesíteni, melyet egy tömbben 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén fásítással árnyékolni kell.
(7) Gépjármű-várakozóhely
a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához 2 m-nél,
b) nevelés-oktatás, szabadtéri sportolás, gyógykezelés (regenerálódás) építményeinek kertjéhez — 20-nál több álló gépjármű befogadóképesség esetén — 60 m-nél
közelebb nem lehet.
85.§ (1) Az építmény és annak részei feleljenek meg a rendeltetési, az energiatakarékossági, az élet- és egészségvédelmi, köz- és más biztonsági, továbbá a városképi, a műemlékvédelmi és a korszerű építészeti követelményeknek, és ne veszélyeztessék a szomszédos földrészletek és építmények rendeltetésszerű használatát.
(2) Az egyes építményeket és azok részeit a hatósági előírásoknak, a konkrét tervezési programnak (üzemelés technológiának) megfelelőn a karbantartási és felújítási ciklusok figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani. Hatósági előírások hiányában a rendeltetésszerű használat feltételeit, követelményeit a tervezési programban, a kivitelezésre vonatkozó követelményeket pedig a műszaki tervdokumentációban kell meghatározni, és az építményt ennek megfelelően kell megvalósítani.
(Az OÉSZ 51.§ (1) bekezdésében említett káros környezeti hatások mértékeinek kimutatása, a tervezett hatásértékek szakhatósági ellenőrzése céljára üzemelés technológiai terv készítése szükséges.
Ha az állami szabvány (hatósági előírás) a tervezett építmény rendeltetésszerű használati feltételeit (tervezési előírásait) nem írja elő, részletes tervezési program kidolgozása, illetőleg, ha a kivitelezésre vonatkozó részleges követelményeket hatósági előírás nem tartalmazza, megvalósítási (kivitelezési) műszaki tervdokumentáció készítése szükséges.
Ha a hatósági előírás (szabvány) az OÉSZ előírásával ellentétes követelményt tartalmaz, ezen hatósági előírás az OÉSZ rendelkezésével szemben nem alkalmazható!)
92.§ (1) Építményt, telepet úgy kell telepíteni, elhelyezni, hogy annak rendeltetésszerű használata ne okozzon a megengedett mértéket meghaladó káros légszennyezést.
(2) Az előírt mértékű zajvédelmet elsődlegesen az építmény megfelelő telepítésével, elhelyezésével, kellő hanggátlású szerkezetek, építmények alkalmazásával és a berendezésekből eredő zajok megfelelő csökkentésével kell megoldani.
(3) Az építményt és helyiségeit, berendezéseit a hatósági előírások szerint kell kialakítani (telepíteni, elhelyezni) úgy, hogy rendeltetésszerű használatuk a környezet rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zajhatással ne terhelje.
(4) Az építmény használatából származó rezgéshatás az építményben és környezetében káros mértékű hatást nem eredményezhet.
(5) Az építméyt és szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy a kívülről ható rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus, forgalmi) ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.
(E rendelkezésnek megfelelően a meglevő épületek esetén is indokolt lehet az épületek ellenálló képességének vizsgálata, ha a közelében a forgalmi terhelés jelentős növelése válik szükségessé (pl. forgalomátterelés).)




JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.