kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az ólommentes benzin is szennyez

Hazánkban is egyre növekszik az ólommentes benzin felhasználása. A tervek szerint 1992-ben például az ÁFOR kutak 70 százalékánál lehet majd ólommentes benzint tankolni. Lehetséges azonban, hogy korai az öröm? A „L Usine nouvelle" című francia szakfolyóirat cikke mindenesetre elgondolkodtató.
Túl gyorsan vezették volna be az ólommentes benzint? Ez az üzemanyag, amely Franciaországban a fogyasztás 18 százalékát teszi ki, és az állam támogat] a azáltal, hogy valamivel kevesebb adót vet ki rá, nagy gondokat okoz a gyártóknak. Párolog. Az ólmot helyettesítő vegyületek (benzol, toluol, metanol, etanol...) nagyon illékonyak. Az eredmény? Elpárolognak a műanyag berendezéseken keresztül. A tíz méter hosszú, poliamidból készült üzemanyagcső és a nagy sűrűségű poliamidból készült tartály jobban átengedi a „zöld" üzemanyagot, mint a benzint. „A párolgás az ólommentes benzin esetében kétszeresére növekedhet" - jegyzi meg egy szakértő.
A „zöld" benzin is szennyezőforrás, állítják különösen a bádogtartálygyártók... Ugyanúgy, mint az acélgyártókat, őket is nagyon érdeklik azok a piacok, amelyeket a műanyagtartály-gyártóktól vissza lehet szerezni. Ez utóbbiak annak köszönhetően, hogy a műanyagból bonyolultabb formákat lehet kialakítani, mintegy tíz év alatt hatalmukba kerítették az üzemanyagtartályok piacát. A franciaországi eladások több mint 90 százalékát tartják a kezükben (ezzel szemben Európában 50 százalékot, és jóval kisebb hányadot az Egyesült Államokban és Japánban, ahol határozottan az acéllemez uralkodik).
— A műanyagtartályokat a gőzök is oldják — állítja Francois Wasservogel, gépkocsi fejlesztési felelős az Usinor Sacilornál. — És így még kevésbé lesznek áthatolhatatlanok — teszi hozzá.
A vita nem ért véget. Az autógyártók vitatják ezt az elemzést, és a francia kőolajkutató intézet még éppen megkezdte az ólommentes benzin polietilénre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A gyártók arra számítanak, hogy az üzemanyag párolgására vonatkozó amerikai szabványokat - amelyek sokkal szigorúbbak, és az NSZK, Ausztria, Svédország és Svájc ezeket alkalmazza -, kiterjesztik minden európai országra.
Az Egyesült Államok egy jármű összes párolgását 24 óra alatt 4 grammra korlátozza (ebből maximálisan 2 gramm juthat a tartályra). Ezt úgy ellenőrzik, hogy egy gépkocsit leállított motorral 24 órán keresztül zárt térben tartanak 23 fokon. A kipárolgást óránként mérik. Ez az úgynevezett Shed—teszt mindent figyelembe vesz: "az üzemanyagtartályt, a csöveket, de minden más olyan alkatrészt is, amely szénhidrogéneket is tartalmaz, az üléseket a festéseket, a gumikat" — magyarázza Jean Heaume, a francia műanyaggyártók szövetsége, és az STMP France elnöke. A C 34 európai szabvány kevésbé szigorú, mint a Shed—teszt, és csak a tartályra alkalmazzák. Ez 20 gramm párolgást enged meg négyzetméterenként a tartály felületén.
A gyártók felkészülnek a szabványok szigorítására, amely érinteni fogja az ólommentes benzint és a normál benzint, mivel az egyrétegű poliamid cső ugyanúgy, mint a tartályok semmilyen anyaggal nem kezelt polietilénje, nem felel meg az amerikai szabványoknak. Hatékonyabb termékeket fejlesztenek ki. Így az amerikai ITW—csoport leányvállalata kihasználja ezt a helyzetet arra, hogy pozíciót szerezzen az üzemanyag csövek piacán. "Képzeljék el, mekkora szennyezés jelent ez a párolgás Párizsban, ahol 1,5 millió jármű van." — jegyzi meg Dominique Poirat, a termék felelőse az ITW—nél. A cég a német Technoformmal közösen többrétegű poliamid csöveket hoz forgalomba (két poliamid, két ragasztóréteg és belül egy párolgást gátló bevonat), amely szinte teljesen áthatolhatatlan. Ilyen ötrétegű cső, amelyet első ízben használnak gépkocsikban (ahol a csövek nagyobb része rendszerint egyrétegű), lesz az új BMW 3—ban.
A Nobel Plastiques—nál, amely a gépkocsiban használt csövek legnagyobb gyártója Franciaországban és két gyára van, szintén kísérleteznek egy többrétegű csővel, amelyet új gépsoron fognak gyártani (2 millió frankos beruházás).
Az üzemanyagtartály—gyártók polietilént használnak, amely kevésbé áthatolhatatlan a gőzök számára, mint a poliamid. Több technika teszi lehetővé az áthatolhatatlanság fokozását. A legismertebb a fluorozás (a felület kezelése hidrogénfluoriddal). A gyártók már évek óta beruháznak ebbe a berendezés-igényes technikába. A német Kautex úgy véli, hogy a legelőbbre jutott, mivel termékeinek legalább 90 százalékát fluorozza.
"A franciák lemaradtak e területen" — jegyzik meg ott.
Ez a lemaradás érthető. A PSA és a Renault ragaszkodik a jelenlegi szabványok betartásához, tehát csak az exportra szánt modellek és a luxus—modellek (605, XM és R25) tartályait fluorozza. A műanyagtartály ára ugyanis megegyezik az acéllemeztartály árával (körülbelül 200 frank), s a fluorozás közel 40 frank többletköltséget jelent.
A fluórozás nem csodaszer, annál inkább, mivel nehezen kezelhető vegyszert kell használni. Így a vegyészek és tartálygyártók más módszereket tanulmányoznak, többrétegű anyagokat, és olyan új műanyagokat, mint a Du Pont dE Nemours Selarja, amely poliamid és nagy sűrűségű polietilén keveréke. A japánok, akik nem akarnak fluort használni, mivel az szerintük túlságosan szennyezi a környezetet, többrétegű tartályok extrudálásával foglalkoznak. "De az ő szenvedéseik sem értek véget" — állítja Jean Héaume.
Nem egyedül a tartályokat és a csöveket vádolják. A levegőminőségi hivatal kiszámítottak, hogy a gépkocsik benzinjének összes párolgása Franciaországban
139 000 tonna, ehhez csupán a tartályok megtöltéséből hozzájön 33 000 tonna.
A párolgás problémáját egyre inkább komolyan veszik Brüsszelben. "Ez a második legnagyobb szennyezés a kipufogógázok után" — állítja Alan Milhau, a szennyezés megelőzésével foglalkozó osztály vezetője a légminőségi hivatalban.
E szennyezés elkerülésére két technika van versenyben Brüsszelben. Vagy gőzelszívót kellene tenni a benzinkutakra (ezt a megoldást szeretnék az autógyártók, és kipróbálása folyik Kaliforniában és az NSZK—ban), vagy aktív szenes tartályokat kellene elhelyezni és összegyűjteni a gőzöket. Ez utóbbi megoldást támogatják az ásványolaj—ipari szakemberek, mert nem jelentene számukra többletköltséget.
D. Gout
Környezet és fejlődés
Fordította: Domány Judit



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.