kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hallali a magyar erdők felett

A vad elejtését, a vadászat végét jelző kürtszót hívják hallalinak. Az 1,7 millió hektáros magyar erdőállomány a pusztulásra váró vad, amelyet űzőbe vett a Földművelődés-ügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a készséges vadhajtó Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium.
Napról napra szaporodnak a vadászatra készülődés baljós jelei.
- Kiderült, hogy az erdőtörvény tervezete a fakinyerést tekinti az erdőgazdálkodás fő feladatának, beleértve a tájvédelmi körzetekben és egyéb védett területeken található erdőket is,
- kiderült, hogy 1992-től jövedelemérdekelt szervezetekké alakítják át az erdőgazdaságokat, azaz a fő cél a haszonelvűség,
- a vadásztársaságok szilárd kasztja tagzárlattal akadályozza a vadak túlszaporodása miatt oly szükséges vadkilövést (az őzek, szarvasok és vaddisznók száma az elmúlt 20 évben megkétszereződött),
- hogy a vadászok "szociális helyzete" ne nehezedjen, egy hektár bérleti díját 2-6 forintról csupán 100 forintra emelték (Ausztriában ez 2000 schilling),
- ugyanilyen "szociális megfontolások" miatt nem kötelező megfizetni az évente felmerülő - immár milliárdos - vadkárt.
A magyar erdők nem csupán a fakitermelés tárgyai, és a vadászat színhelyei, hanem pótolhatatlan részei hazánk környezeti elemeinek. Számításaim szerint évente több mint 10 millió tonna oxigént termelnek, miközben felhasználnak 13 millió tonna szén-dioxidot, és megtisztítanak 29 millió köbméter levegőt. Mindezen túlmenően a szennyező anyagok kiszűrésével, a talaj védelmével, a vízháztartás szabályozásával nélkülözhetetlen értéket képviselnek.
Naivitás lenne azt hinni, hogy ezen értékeket el lehetne fogadtatni az ellenérdekű felekkel, például olyanokkal, akik egy év alatt szeretnének meggazdagodni. Az ésszerű, hosszútávra szóló erdőgazdálkodás és a haszonelvűség - kibékíthetetlen ellentétek. Az évi 2-3 százalékos fanövedék nem elégítheti ki a a vállalkozói elveket. Ezért kellene non-profit módon kezelni az erdőket!
E felismerés vezette e sorok íróját és két társát, Dr. Madas Katalint és Siklósi Engelbertet, amikor kidolgozták az erdők eszmei értékelésének módszerét a Környezetvédelmi és Területfelhasználási Minisztérium számára. Abból indultunk ki, hogy az erdő értékét nem lehet leegyszerűsíteni a faértékre (amely mai árakon átlag 300 ezer forint hektáronként), hanem figyelembe kell venni a korral változó asszimiláló felületet, a táji és rekreációs értéket, a védelmi funkciót, valamint az erdei növényfajok gazdagságát. Az így kialakult eszmei érték 5-7-szerese a jelenleg alkalmazott - fatömegre alapozott - erdővagyon értékének. Az ilyen értékmeghatározás nem elsősorban nagyobb kárpótlási bevétel elismerését biztosítaná, hanem a jelenlegi rablógazdálkodás visszaszorítását szolgálná.
A feltételes mód használatát az indokolja, hogy módszerünket elnyelte a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium feneketlen fiókja. Ilyenformán a vadászat szabad, a kürtösök készülnek a hallalira.
Budapest, 1991. november 28.
c. egyetemi docens

Radó Dezső dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.