kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A nagytétényiek és az autópálya

A budapesti M0-ás körgyűrű XXII. kerületi szakasza ellen tiltakozó mozgalom létrejötte, céljai, tevékenysége
Érdekes és tanulságos lenne munka lenne, ha valaki feldolgozná a legutóbbi évek hazai állampolgári tiltakozó kezdeményezések, társadalmi önvédelmi mozgalmak szerveződésének történetét és megírná pl. a budapesti tervezett M0-ás körgyűrű egyes szakaszai ellen szerveződő, tiltakozó nyomvonal módosítást követelő lakossági mozgalmak történetét. Ez utóbbiak közül kiemelt érdeklődésre tarthat számot a XXII. kerületi nagytétényi Bartók Béla lakótelep társadalmi bizottságának az M0-ás nyomvonal kerületi szakasza ellenes küzdelme. Erről a küzdelemről - úgyis, mint a társadalmi bizottság megszervezője és képviselője jelenleg is szeretnék beszámolni.
A társadalmi bizottság megalakulásának - ma már közismertté vált - történeti előzményei vannak. A megalakulás motívumai: a kijelölt nyomvonal a Bartók Béla lakótelepi szakasza a Metalochemia gyáregységének ólom- és rézkohászati tevékenysége következtében rendkívül elszennyezett, egyes helyeken a talajban a 100 mgPb./kg. helyett 3-4-szer magasabb értékeket is mértek. Ezek a valóságos és mért adatok a bizottság 1989 tavaszán történő megalakulásakor még nem voltak ismertek. Halmozottan jelentkeztek azonban az un. "környezeti betegségek", a légúti, asztmás és allergiás megbetegedések, a főváros belső kerületei átlagánál magasabb arányban a rákos, daganatos megbetegedések. Mindezekről fokozatosan nyilvánosságra kerültek az eddig elhallgatott adatok, bizonyító erejű dokumentumok, de szárnyra kaptak különféle híresztelések, feltételezések, rémhírek is.
A lakosság az M0-ás lakótelepi nyomvonaláról először 1988 őszén, majd 1989 tavaszán ismételten megrendezett lakossági fórumokon értesült. Ezek a fórumok inkább hatósági parancshirdetések voltak, semmint megbeszélések. A hatósági emberek közölték a fent eldöntötteket, a lakók csak megagitálandó, legyőzendő ellenfelek voltak. A hivatali szemlélet a kijelölt nyomvonalak semmiféle alternatíváját nem fogadta el, a hivatali változatnak semmiféle tétje, kockázata nem volt.
Ezek az un. fórumok a korábbi környezetszennyezésektől és környezeti betegségektől megrémített és felzaklatott lakosságot szinte pánikhangulatban érték, a lakók felháborodott, viharos tiltakozással utasították el az erőszakolt nyomvonalat.
A lakossági tiltakozás nyomán megalakult a társadalmi bizottság a lakótelepet elkerülő nyomvonaljavaslattal és a lakosságtól ezer tiltakozó aláírást összegyűjtve bejárta mindazon hivatali fórumokat, minisztériumokat, ahonnan segítséget és jogorvoslást remélt.
Külön tanulmányt érdemelne azoknak a manipulatív módszereknek a bemutatása, amelyeket társadalmi bizottságunk ellen hivatalok részéről bevetettek és a mai napig is alkalmaznak: mindenáron a rábeszélés, beugratás, megfélemlítés, bűntudatunk felkeltésének módjait, a megagitálás direkt ráhatásos módszerét stb. E helyen is köszönettel és elismeréssel kell adóznom a társadalmi bizottság tagjainak, akik ilyen körülmények között is válalták a nyomvonal ellenes küzdelmet, a lakossági érdekek védelmét.
Mindezek után ismertetem - nagyon rövidítve- bizottságunk tevékenységét, a tiltakozó mozgalom főbb eseményeit, - ha úgy tetszik - az M0-ás botránykrónikáját.
A társadalmi bizottság kinyilvánította, hogy nem körgyűrű ellenes, az M0-ás megépítésére szükség van. Tiltakozik viszont az ellen, hogy a belső területekről elterelt teljes forgalmat annak minden következményével együtt a külső területekre zúdítsák.
- 1982-ben a Dunán 3 km-el Délebbre tervezett híd építési helyének tervét hirtelen, minden érdemi indoklás nélkül megváltoztatták, Északabbra tervezték át, így került a nyomvonal a Bartók lakótelep közvetlen szomszédságába. Az áttervezet nyomvonalról az érintett lakosokat nem értesítették. A nyomvonalat tehát lelkiismeretlenül rátervezték egy élő, fejlesztés alatt álló tízezer lélekszámú lakótelepre, annak életközösségére. (Környezetvédelmi szakemberek véleménye szerint a híd áttervezésének oka a tököli szovjet repülőtér kifutópályáihoz túl közel tervezett nyomvonal. Miután a szovjetek rászóltak a tervezőkre, azok pánikszerűen áttervezték északabbra a hidat.)
- 1990. májusában jóváhagyták az M0-ás autóút I/A szakaszának 0,0-14,0 km közötti kijelölés építési engedélyét (2482/88.sz. Hat.). Figyelmen kívül hagyták a lakosság és a megalakult társadalmi bizottság tiltakozását, nyomvonalmódosító követelését.
- Az útvonal nagytétényi szakasza korábban környezet szennyezet, lakói bizonyítottan károsodottak. Ez a terület újjabb szennyezési forrást nem visel el. Az építési határozat jóváhagyóit a tények hidegen hagyják, a tervben szót sem ejtenek a szennyezettségi gócok felszámolásáról (a talaj magas ólom és más szennyezésének felszámolása, meddőhányó, szemétlerakatok stb.).
- Szakorvosi bizottság, lakossági szűrés és mérési eredmények alapján a lakóterületet megkerülő alternatív útvonalra tett javaslatot. Ezt a javaslatot nem vették figyelembe.
- Az autóútnak későbbi autópályává kiépítéséhez, az ehhez szükséges újabb sáv kinyeréséhez a területet a már addig telepített, de még meg sem nőtt védőerdősáv kiirtásával kívánják kinyerni! Tehát szűk utat kívánnak ideiglenesen építeni, majd természetrombolással és ismételt építéssel kiszélesíteni és véglegessé tenni! Eközben a lakosságot ismételt megpróbáltatásnak és a forgalom közvetlen szennyezésének teszik ki (pazarlás és természetrombolás).
- A védősáv telepítése és ennek minimális hatékonyságú védőhatása kialakulása közötti időszakra nem terveztek semmiféle átmeneti védelmi rendszert!
A lakott területek közelében a vasúti pálya és mellette az autóút is töltésen halad. A mellette, de lejjebb telepített növényvédő sávnak és a zajvédő falnak az akusztikai védelme nulla. Különösen hiányos a lakótelepi magas házak védelme.
Mikor nőnek meg a fák a kipufogó gázok magasságáig? Mi lesz télen a zöldvédelemmel, amikor nincsen lomb?
Az M0-ás útvonal többletszennyezése a közlekedési tárca által is elismert tény (a forgalom rezgés , zaj- és levegőszennyezés), tehát hosszú időn keresztül - kivédhetetlenül - a lakosság további egészségkárosodásához vezet. Senkit nem nyugtat meg az az ígéret, hogy állandóan mérni fogják a kibocsájtott égéstermékeket. Az utólagos mérés nem biztosítéka szennyeződések elkerülésére!
Az MTA ad hoc bizottsága - a közlekedési tárca felkérésére - megvizsgálta az M0-ás autópálya 0,0-13,9 km közötti szakasza környezetvédelmi terveit 1990 márciusában. Megállapították, hogy a felépült Duna-híd helyzetére tekintettel a nyomvonalon már nem lehet változtatni. A terület környezetvédelmi helyzetével azonban nem foglalkoztak, és a bizottság egyetlen tagja sem írta le, hogy elfogadja a nagytétényi nyomvonal tervét és környezetvédelmi intézkedéseit.
A közlekedés illetékesei mégis az MTA bizottságára hivatkozva utasították el fellebbezésünket az építési határozat ellen.
Az MTA bizottságának egyes tagjai kifejezetten elvetették a (akótelepi nyomvonalat:
— A lakott területeken áthaladó szakaszokon nincs a tervben rezgésvédelemre vonatkozó javaslat. Kifogásoljuk a korszerűtlen zajmérési technikát és a korszerűtlen diagramos zajmérési módot.
— A tervben minden védelini eszközt, rendszert, forgalmi értéket átlagok alapján számoltak, holott a szélsőségek és az időbeliség sem hanyagolható el.
A lakosság számára továbbra is elfogadhatatlan az, hogy az útvonal - a deklarációkkal ellentétben - nem kerüli el a lakott településeket, és kerületünkben szervesen összetartozó városrészeket vág ketté és különít el egymástól.
A lakott területeken keresztül vagy azok mellett megépített öszvérmegoldásos körútszerű autópálya hazai és tranzitforgalma a közvetlen szennyezésen túlmenőleg is súlyos veszélyforrást rejt magában. A mérgező vagy robbanásveszélyes vegyianyagokat szállító tartálykocsik közlekedési katasztrófákat idézhetnek elő, amelyek sokezer ember életéf veszélyeztetik. Külföldi elrémítő példák bizonyítják, hogy a veszély valósággá válhat. A körgyűrűre nincs havária-terv.
Részletes környezeti és egészségügyi hatástanulmányt a körgyűrű teljes hosszában nem végeztek. Nem mérték fel kellő alapossággal a környezetnek és a lakosságnak a környezeti ártalmakkal való telítettségét, az emberek környezetszennyezési tűrőképességét.
Nagytétényben a Hárosi hídtól levezető töltés folytatásaként a Nagytétényi út felett átívelő felüljárót a főváros mélyfekvésű és felszínmozgásos veszélyes területén építik meg.
A Bartók Béla lakóteleppel és az Angeli úttal párhuzamosan vezetett nyomvonal alatt nem kellően felderített barlangrendszer húzódik. A tranzitútvonalon a tartós forgalom veszélyhelyzetet teremthet, beomlások, a lakótelep házaira fokozott rezgésártalom jelentkezhet.
Horgas Lajos
(Zöld lövő Környezetvédelmi Egyesület)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.