1992. január 24-én pénteken 15 órakor: Lágymányosi híd

1992. február 21-én pénteken 15 órakor: Hungária híd

1992. március 27-én pénteken 15 órakor: Galvani úti (Kondorosi úti) híd

1992. április 24-én pénteken 15 órakor: Albertfalvai híd

1992. május 29-én pénteken 15 órakor: Petőfi híd

1992. június 26-án pénteken 15 órakor: Szabadság híd

További felvilágosítás: Fadrusz utcai Környezetvédő Egyesület, 1114 Bocskai út 23—25. I.7. Telefon: 166-7551.

Az első Híd-Fórumon dr. Jancsó Gábor nagyszámú érdeklődő előtt ismertette a Hungária híddal kapcsolatos javaslatokat. Elmondta, hogy Budapest és különösen Dél-Budapest organikus fejlődését évek óta gátolja két körülmény:

1. Nem fejeződött be a harmadik városi körút, a Hungária körút kiépítése a Kelenföldi pályaudvarig.

2. Csepel-sziget — budai hídkapcsolat híján —, mint egy idegen test kimaradt a fejlődésből. Mindezt egyaránt érzékelik Dél-Budapest lakói és a Dél-Budapesten keresztül közlekedők. Nem szükséges szakembernek lenni ahhoz, hogy ezeket a problémákat felismerjük. Elég Budapest térképét figyelmesen szemlélni. Vagy elég megpróbálkozni átsétálni, átbiciklizni a Hengermalom utcától vagy a Galvani utcától Csepelre. A légvonalban mintegy 6—800 m-es út helyett 5—6 km-es kerülőt kell tenni és közben forgalmas csomópontokat és utakat (pl. Soroksári út) tovább terhelni. A tömegközlekedés is ugyanezekkel a gondokkal küszködik, kerülőkre kényszerül. Az is nyilvánvaló, hogy ily módon ezen területek környezetének szennyezése zajjal, füsttel és porral csak tovább fokozódik. Ezért teljesen indokolt a Hungária körút kinyitása, továbbépítése Csepelen keresztül Budára.

Nem mindegy azonban, hogy hogyan, hiszen a felelősség óriási. Ez az a városszerkezeti elem a nagymértékben meghatározza a főváros fejlődését a következő 50—100 évre. Ennek során a környezetvédelem óriási eredményt érhet el, de nagy vereséget is szenvedhet.

Ezeket a fejlesztéseket a saját pénztárcánkból kell kifizetni, akár költségvetési támogatásnak, akár külföldi kölcsönnek nevezzük a forrást.

Az alapvető igények ennek megfelelően a következők:

1. Létesüljön összeköttetés Dél-Pest, Csepel és Dél-Buda között.

2. Az összeköttetés elsősorban a környezetkímélő tömegközlekedés és a helyi városi forgalom céljait szolgálja. (Ne dübörögjenek kamionok át az úton.)

3. A leggyorsabban megvalósítható, leggazdaságosabb megoldást kell választani.

4. Azok fizessenek többet, akiknek nagyobb hasznuk származik a beruházásból.

Ezt a négy szempontot tekintette kiinduló alapnak a TREND Kft tervező csoportja, amikor 1990-ben a Ganz-Hunslet támogatásával kidolgozta a Hungária-villamos koncepciót. A koncepció egyik lényeges eleme a Hengermalom utca tengelyébe tervezett Duna híd, az ún. Hungária-híd.

A fórum résztvevői között élénk vita bontakozott ki a tervről. A környezetvédő szervezetek és az útvonal által érintett lakosok felvettették, hogy a tervezett útbővítés és a 2×2 közúti sávos híd újabb súlyos környezetszennyezés forrása lehet, amely a helyi lakosság erőteljes tiltakozását váltja majd ki. Támogatják a Hungária híd létesítésének tervét, de csak úgy, ha az kizárólag a villamos, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára épül.