kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A KÖRNYEZETVÉDő, TERMÉSZETVÉDő ÉS ZÖLD MOZGALMAK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSAI
(Szeged, 1992. február 14-16.)

A KÖRNYEZETVÉDŐ, TERMÉSZETVÉDŐ ÉS ZÖLD MOZGALMAK ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÁRÓL
A környezetpusztító folyamatok visszaszorításának, a környezetbarát termelés és életmód elterjesztésének alapfeltétele a lakosság gondolkodásmódjának gyökeres megváltoztatása. E feladat elvégzésében pótolhatatlan szerepet játszanak a környezet- és természetvédő mozgalmak.
Ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk ezen mozgalmak pénzügyi, anyagi hátterének biztosítását. Tarthatatlan az az állapot, hogy a környezetpusztító tevékenységek közvetlenül vagy közvetve évente sokmilliárd forint állami támogatásban részesülnek, miközben a környezetvédő szervezetek filléres napi gondokkal küszködnek.
A környezetvédő szervezetek részére előirányzott pénzeszközök elosztásánál elsősorban azoknak a szervezeteknek a működési feltételeit kell biztosítani, amelyek eddigi tevékenységükkel bebizonyították, hogy hatékonyan képesek fellépni környezetünk védelméért.
A környezet- és természetvédő mozgalmaknak juttatott állami pénzeszközöket nem támogatásnak tekintjük, hanem a túléléshez nélkülözhetetlen befektetésnek.
A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNYRŐL
A környezetvédő, természetvédő és zöld mozgalmak a szegedi országos találkozón szekcióülés keretében fejtették ki a környezetvédelmi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjukat.
A szekcióülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elkészült tervezet munkaközi anyagnak tekinthető, amely sok új, korszerű elemet tartalmaz, de további alapvető átdolgozás szükséges ahhoz, hogy a törvény feladatát hatékonyan be tudja tölteni.
Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk az élettel, a környezettel kapcsolatos alkotmányos jogaink és kötelességeink szabatos értelmezését, amelyek az alkotmány és a törvények közé illesztett, a törvények számára is kógens jogszabályok sorozata lenne. Ily módon biztosítható a környezetvédelmi törvény értelmezhetőségével, hatásköri problémáival, végrehajthatóságával kapcsolatos problémák megoldása.
Áttekinthető módon tisztázni kell a környezetre vonatkozó törvények tematikus és hierarchikus rendszerét. Javasoljuk továbbá a törvény szakmai koncepciójának újragondolását, az állam szerepvállalásának és a környezetvédelem finanszírozási rendjének áttekintését.
GAZDASÁGI RENDSZERVÁLTÁS — KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL
1. Az elmúlt két évben a környezetvédelem továbbra is marginális volt, helyzete nem javult.
2. Az átalakulás-privatizáció úgy zajlott és zajlik, hogy a környezeti értékeket nem veszik figyelembe. A 24. órában vagyunk. A kormánynak még 1992. első felében törvényi, rendeleti úton intézkedni kell, hogy: — a jogutód nélküli átalakulással ne legyen mód kibújni a környezeti kötelezettségek alól; — a vagyonértékelésnél vegyék számba a környezet állapotát; — az örökölt károk felszámolásában legyen egyértelmű állami felelősség.
3. A tőkeimport ne legyen az ökológiai gyarmatosítás eszköze! — Sürgősen, esetleg még a környezetvédelmi törvény elfogadása előtt fogadják el a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabályt. A környezeti hatásvizsgálatoknak a technológiára és a termékre együttesen kell vonatkoznia. — Addig sem szabad engedélyezni az érvényes környezeti normákat nem teljesítő üzem (ezen belül külföldi tőkével létrehozott) beindítását, illetve technológia működését. — A nemzetközi és külkapcsolati kormányzati szerveink törekedjenek elérni azt, hogy a holland kormányhoz hasonlóan más kormányok is kötelezzék a régiónkba exportálókat, hogy a cégek az anyaország környezeti előírásait külföldön is tartsák be. — Adósságot a környezetért — a privatizáicóhoz, külföldi tőkeimporthoz kapcsolva.
Az állam gyorsütemű kivonulása a környezetvédelem finanszírozásából ellehetetlenítheti a környezetvédelmet. A GDP-ből a környezetvédelemre fordítandó hányadot növelni kell. (A jelenlegi 0,5%-ról az évtized közepére legalább 2,0%-ra fel kellene menni.)
A környezetvédelem piacosítását a társadalmasításával párhuzamosan lehet csak kialakítani.
Az árrendszerben a környezeti szempontokat reális értéken kell megjeleníteni. Egyre inkább érvényesíteni kell a "szennyező fizet"-elvet.
5. Az önkormányzatoknak sürgősen meg kell adni az anyagi, személyi és jogi feltételrendszert a települési környezetvédelem érvényre juttatására.
6. Kitörési pontok: — A fellendülés ne a régi szennyező struktúra felélesztését jelentse!
Az egyetlen reális megoldás a környezetorientált struktúraváltás. Ennek érdekében bármely hazai vagy nemzetközi támogatást, kedvezményt környezeti feltételekhez kell kötni. — A humánszféra kezelése minőségileg új szemléletet követel. Az oktatás kiemelt fejlesztésével meg kell teremteni az anyag- és energiaigényes gazdálkodásból a tudásra, kreativitásra épülő fejlődés feltételeit. Ez egyben az egyetlen kiút a környezeti válságból is.
A KLÍMA-EGYEZMÉNYRŐL
Az aláíró szervezeteknek és személyeknek az a véleménye, hogy Magyarországnak elsődleges érdeke az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája által nyújtott lehetőségek közül a klíma-egyezményhez való csatlakozás. Országunknak olyan komolyságú elkötelezettséget kell vállalnia, ami megfelel az Európai Közösséghez csatlakozási szándékának.
A globális elkötelezettség haszna Magyarországon térül meg: csökken a levegőszennyezés és az energiapazarlás, valamint csökkennek a környezetszennyezés okozta megbetegedések.
Azt kívánjuk a környezetvédelmi tárcától, hogy a környezeti és ne a rövidtávú gazdasági érdekeket képviselje a kormányban. A tárca szorítsa a gazdaságpolitikát környezetbarát átalakulás felé, és az ország ne váljon egy, a környezet szempontjából átgondolatlan fejlesztés áldozatává.
Ha Magyarország elmulasztja, hogy a CO 2 -kibocsátás csökkentésére és stabilizálására szándéknyilatkozatot tegyen, akkor ezt nemcsak a környezet állapota, hanem az ország politikai arculata is megsínyli, továbbá elpazaroljuk az eddig is felkínált, külföldi szakmai és anyagi segítséget.
Nem értjük a miniszter úr — sajtóban is megjelent — pesszimizmusát, mivel megítélésünk szerint Magyarország előtt két út áll: gazdasági stagnálás, vagy szerkezetátalakítás. Mindkettő az energiafelhasználás szinten maradását vagy csökkenését jelenti. Ez pedig együtt jár a CO 2 -kibocsátás stabilizálásával vagy csökkenésével.
Felhívjuk a tárca figyelmét, hogy vegye igénybe az akadémiai és más szakemberek, továbbá a kormányzattól független szervezetek segítségét a csatlakozás lehetőségeinek vizsgálatához.
A HULLADÉKRÓL
Alulírott Társadalmi Környezetvédő Szervezetek növekvő aggodalommal észleljük a fogyasztói társadalom eldobó mentalitásának rohamos térhódítását. Az egyszer használatos csomagolóanyagok ellenőrizetlen piacra kerülésének jelentős szerepe van abban, hogy a lakosság hulladéktermelése folyamatosan nő és szemétlerakóink fele öt éven belül betelik. Új deponálók nyitása (a termőterületek fokozott védelme, a szigorodó környezetvédelmi előírások és a növekvő lakossági ellenállás miatt) drága és keserves beruházások lesznek.
Az egyszer használatos (eldobható) csomagolóanyagok gyártása nyersanyag- és energiapazarlás; előállításuk, szállításuk felesleges környezet szennyezéssel jár. Mivel ezek visszagyűjtése, újrahasznosítása nem megoldott, jelentős hulladéktérfogatot produkálnak. (A többször használatos csomagolóanyagok 35-szörösét.) Miközben a hasznot kasszírozó gyártó és kereskedő cégek buzgón egymásra mutogatnak, a hagyományosan környezetbarát csomagolóanyagok kiszorulnak a boltokból, és veszélybe kerül az üvegbetétes visszaváltó rendszer.
A hatósági szóvirágok, gyártó- és forgalmazói ígérgetések, körbemutogatások ideje lejárt. A szelektív gyűjtési kísérletek — pénz és megfelelő előkészítettség híján — nem jutottak túl a kísérleti fázison, a másodnyersanyag-piac összeomlott. Ebben a helyzetben olyan ökológiailag orientált intézkedéscsomagot követelünk, amely a megelőzés és az okozói elv elsődlegességét biztosítja. Ez feltételezi a felesleges, az egészségre ártalmas anyagot tartalmazó, valamint az újrahasznosíthatatlan csomagolóanyagok piacra kerülésének megtiltását. A bevezetendő gazdasági szabályozóknak büntetni kell az egyszer használatos csomagolóanyag-gyártókat-forgalmazókat, segíteni a betétes üvegrendszer fennmaradását és a másodnyersanyag-piac újraélesztését.
Azonnali tárcaközi megbeszélések elkezdését kezdeményezzük a társadalmi környezetvédő szervezetek képviseletének bevonásával. Véleményünk továbbra is az, hogy a csomagolóanyag-(és általában a hulladék-)probléma igazi megoldása csak az ipari-fogyasztói társadalom alapvető szemléletváltozásával lehetséges. Azzal, ha az tudatosan lemond az állandó növekedés elméletéről és a termelésben is érvényesíti az ökológiai követelmények elsődlegességét.
Jelen felhívásunk eredménytelensége esetén alulírott környezetvédő szervezetek — lakossági bojkottot szervezve — összehangolt kampánnyal kívánjuk követeléseinket nyomatékosítani.
AZ ÚTALAPRÓL
Az útalapról szóló törvényjavaslat elfogadása indokolatlan előnyben részesítené a közúti gépjárműforgalmat az egyéb közlekedési lehetőségekkel szemben. Az ily módon kialakuló aránytalanság súlyosan károsítaná természetes és művi környezetünket, tovább rontaná a lakosság egészségi állapotát, és a nemzetgazdaság fejlődését is akadályozná. Ezért követeljük az útalapról szóló törvényjavaslat visszavonását.
Egyúttal javasoljuk a közlekedési alapról szóló törvényjavaslat kidolgozását, amely meghatározott arányban rendelkezne a vasútra, a vízi közlekedésre, a tömegközlekedésre, a forgalomcsillapításra, a közlekedésrendészetre, a közbiztonsági munkákra és a közlekedéshez szervesen hozzátartozó egyéb tevékenységre fordítható állami pénzeszközökről is.
A TRANZITFORGALOMRÓL
A rohamosan növekvő közúti tranzitforgalom az utóbbi években súlyosan károsította, és ma is károsítja környezetünket, egészségünket. A nehéz tehergépjárművek rendkívül rongálják útjainkat és egyéb létesítményeinket. Az okozott sokmilliárd forint kárnak csak egy töredékét fizették meg a külföldi kamiontulajdonosok, így ezt közvetlenül vagy közvetve (a magasabb adók révén) a magyar állampolgárokra hárították.
Környezetünket még súlyosabban károsítanánk, és az adófizetők pénzét a társadalom számára lényegesen hasznosabb befektetésektől vonnánk el, ha egyes szűk érdekcsoportok nyomásának engedve újabb milliárdokat fordítanánk a közúti tranzitforgalom támogatására, további tranzitutak építésére.
A gazdasági ésszerűség és a társadalmi igazságosság egyaránt azt követeli meg, hogy az összes költséget (beleértve az egészségi és egyéb károk miatti kártérítéseket) azok fizessék meg, akik azt okozzák. A tranzitforgalmi adót ennek megfelelően kell megállapítani kivétel nélkül az összes tehergépjármű részére. Egyúttal területi, időbeni (éjszakai, hétvégi tilalom) és súlykorlátozásokat kell bevezetni a nehéz gépjárművek számára. A vasúti közlekedés kiemelt fejlesztésével is ösztönözni kell a gazdaságosabb, környezetkímélőbb és energiatakarékosabb áruszállítást.
A TERMÉSZETVÉDELEMRŐL
A Természetvédelmi Szekció megállapodott abban, hogy a természetvédelem nem korlátozódhat a különlegesen védett területekre. A magyar föld a maga egészében, minden négyszögölében értékes élőhely. Éppen ezért a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás törvényi szabályozása magába kell hogy foglalja a természetvédelmet, mint gazdálkodási feltételt.
Számos fontos kérdés mellett a tanácskozás kiemelten foglalkozott a természetvédelem és az önkormányzatok kapcsolatával. Ennek kapcsán ajánlják a közösségeknek, hogy munkájuk során fokozott figyelmet szenteljenek az önkormányzatokkal való együttműködésnek. (Tegyenek javaslatokat, biztosítsanak szakértőt, nyerjék meg a helyi lakosságot a természetvédelem ügyének stb.) Ajánlják továbbá, hogy — készítsenek leltárt a helyi természetvédelmi értékekről és más természetvédelmi vagy környezetvédelmi problémákról; — a leltár felhasználásával hívják fel a figyelmet az értékek megőrzésének fontosságára és tárják fel a veszélyeztető tényezőket; — e munkához nyerjék meg a helyi sajtót és az önkormányzatok képviselőit.
A szekció fontosnak tartotta még, hogy a törvényalkotási folyamatban következetesen érvényesíteni kell a természetvédelmi érdeket (földtörvény, környezetvédelmi törvény, erdőtörvény stb.).
Kiemelten fontosnak tartotta a tanácskozás a környezeti hatástanulmány készítését kötelezően előíró törvény mielőbbi megalkotását, még a környezetvédelmi törvényből kiemelve is.
AZ ÁLLATVÉDELMI SZEKCIÓ TÉMAKÖREI
EMBERI JOGOK — ÁLLATI JOGOK: megoldhatatlan kategorizálás
Ha elkülönítenénk az állai jogokat, beszélhetnénk növényi jogokról is. Általában célszerűbb az élőlények (fajok) védelméről és életterük védelméről beszélni.
Minden élőlénynek joga van a szenvedésmentes élethez és halálhoz.
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNYTERVEZET: hangsúlyozza ki az ember etikus viszonyát a többi fajhoz.
— Az emberi felelősségérzet (anyagi és érzelmi téren) bontakozzék ki az állatfajok iránt. Gazdálkodjunk jó gazda módjára, de ne "garázdálkodjunk".
— Az ember táplálkozásában törekedni kell a növényi eredetű táplálkozás arányának növelésére a húsfogyasztással szemben.
— Az állattenyésztésben a zsúfolt nagyüzemi állattartó technológiákkal szemben a farmertípusú gazdálkodást kell megvalósítani.
— A vadászati célból történő állattenyésztést, a spotcélú horgászatot és vadászatot, az állatviadalokat, valamint a nemzetközi állatkereskedelmet meg kell szüntetni!
— Az állatkertek oktatási célt szolgáljanak! A belügyminiszter méresse fel az állatkertek jelenlegi állapotát. Az érvényes nemzetközi normákat alkalmazva Safari jellegű állatkertet létesítsenek hazánkban.
— Az állatkísérleteket, ahol csak lehet, helyettesíteni kell modellezéssel, audiovizuális eszközök alkalmazásával, számítógépes szimulációval. A vivisectiot be kell szüntetni, és az élettani, biotechnológiai és egyéb állatkísérleteket szabályozni kell a nemzetközi normák betartásával. Szakértőkből álló testület véleményezze és engedélyezhesse a szükséges kísérleteket.
— Tiltakozzunk az ellen, hogy állatokat (élőlényeket) tenyésszenek ki és ökológiai fegyverként vessenek be az ember és más állatfajok ellen.
AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS nemcsak fajvédelmet és élettérvédelmet takar.
A gyermekek erkölcsi fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy szeressék, tiszteljék az állatokat, hogy elfogadják a náluk csekélyebb intelligenciával rendelkező élőlényeket. Ennek óriási szerepe van a humán társadalomban az egymás iránti tolerancia, őszinteség, szeretet kialakításában. Szerepe van a nincstelenek, a bevándorlók, a fizikailag-szellemileg csökkent képességű embertársaik megértésében.
A TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS KORMÁNYZATI SZERVEK VISZONYÁT kölcsönös tolerancia és bizonyos mértékű kompromisszumkészség jellemezze.
Ne távolodjanak az álláspontok, hanem a társadalmi szemlélet fejlődésének ütemében egyre jobban közeledjenek.
AZ OKTATÁS ÉS MŰVELŐDÉS SZEKCIÓ ELŐTERJESZTÉSE
1.) Úgy véljük, hogy a jelenlegi magyar pedagógustársadalom nem csupán érett a korszerű környezeti nevelés folytatására, de igényli is azt. És nem csupán tanórán kívüli tevékenységben, hanem rendszeresen, a nemzeti alaptantervbe beépítve.
2.) A környezeti nevelés modern, pillanatnyi helyzetnek megfelelő szintjét szolgálja, ha a pedagógusok rendszeresen hozzájutnak a legfrissebb információkhoz. Ebben fontos szerepet játszhatnak a környezet- és természetvédelmi szervezetek, amelyek tekintsék az információáramoltatást fontos feladatuknak.
3.) A szekció résztvevői azzal a javaslattal fordulnak a Művelődési és Közoktatási, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, hogy teremtsék meg az anyagi és egyéb szükséges feltételeit a korábban igen sikeresnek tarolt intenzív pedagógus-továbbképzés újraindításának, valamint az évente - a nyári vakáció során - tábori keretek között folyó környezet- és természetvédelrni pedagógusképzésnek.
4.) A szekció résztvevői azzal a kéréssel fordulnak a KTM-hez, hogy segítsen megteremteni egy olyan tapasztalatcsere-fórumot, amelyen évente a környezeti nevelésben résztvevő szakemberek találkoznak kapcsolatteremtés és tapasztalatcsere céljából. Ennek keretében a Minisztérium vegye figyelembe a kőzetjövőben megalakuló Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel való együttműködés lehetőségét.
5.) Igen fontosnak tartjuk a Természet-BÚVÁR, a Süni stb. folyóiratok környezet- és természetvédelmi ismeretterjesztését és szemléletformáló tevékenységét. S ezeket a folyóiratokat most anyagi okok miatt a megszűnés veszélye fenyegeti. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a Művelődési és Közoktatási, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, hogy anyagi támogatás nyújtásával biztosítsák e lapok fennmaradását.
6.) Tekintettel a plenáris és szekcióüléseken is megnyilvánuló eszmei és módszertani sokféleségre, szükségesnek tartjuk deklarálni a környezeti nevelésben és művelődésben ennek létjogosultságát, sőt szükségességét is.
7.) Mivel a környezeti nevelés egyik fontos ága csak a szabad természetben, illetve azzal kapcsolatban végezhető - lakóhelytől távol utazással összekapcsolva -, problémát jelent a tanulmányi kirándulások megemelkedett költségeinek biztosítása. Nehezíti még ezt a problémát a korábbi ifjúsági táborok privatizációja, amelyek ma már iskolai keretek között nem megfizethetők szállásként. Ezért azzal a kéréssel fordulunk az oktatási kormányzathoz, hogy vizsgálja meg a jelzett problémát és tegyen javaslatot a lehetséges megoldásra.
8.) A szekció résztvevői örömmel veszik tudomásul, hogy a tanácskozáson is résztvevő két minisztérium - KTM, MKM - közösen egy ökológiai inforrmációs központ létrehozását tervezik.
9.) A szekció résztvevői egyetértettek abban, hogy csak harmonikus személyiségből válhat a környezettel is harmóniában élő ember. Erre mindenkinek törekednie kell. Tudjuk, hogy ez nem csupán oktatás, hanem nevelés kérdése is, amihez viszont az oktatás teljességének színvonalemelését tartjuk szükségesnek.
A KULTURÁLIS ÉS NYELVI SOKSZÍNŰSÉGRŐL
Jelenleg a nyugati társadalmak kultúrája uralja a világot, és folyamatosan rombol minden tőle különböző kultúrát. A hátrányos megkülönböztetés, a kulturális és nyelvi gátak egész népcsoportokat zárnak ki a politikai folyamatokból. Annak ellenére történik mindez, hogy a „klasszikus" nyugati modell okozza környezetünk világméretű pusztítását.
Másfelől a kulturális és nyelvi akadályok rendkívül megnehezítik a különböző nemzetek környezetvédelmi mozgalmainak együttműködését. Meggyőződésünk, hogy a kulturális sokszínűség megőrzését és egyúttal a nemzetközi környezetvédő mozgalom további megerősödését segítené egy olyan közös nyelv széles körű elterjesztése, amely egyenrangú és mindenki altat könnyen hozzáférhető kommunikációs lehetőséget biztosítana a különböző országok környezetvédői részére. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az eszperantó nyelv megfelel ezeknek a követelményeknek, ezért elsajátítását és használatát ajánljuk minden környezetvédő aktivistának és szervezetnek.
AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL
A szekcióülésen, amelyen közel 30 f6 vett részt, összefogtatásra kerültek a hazai halálozási mutatók. A relatíve j6 orvosi és ágylétszám mellett igen alacsony a várható élettartam. A betegségek kialakulásának nagy részében a környezetszennyezés is kóroki tényező, nő a tüdőrákos megbetegedések száma és a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a jelentkezés.
  1. Javasoljuk, hogy az életmód- és zöld mozgalmak egymást kölcsönösen támogassák, mivel felmerül, hogy sok esetben a dohányzás és a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási, a túlzott gyógyszerfogyasztási szokások is gyorsítják a betegségek kialakulását. Felmerült a mikrokörnyezet fontossága.
  2. Javasoljuk, hogy a túlzott tornaterem-centrikus testnevelés helyett természetjárással kapcsolják össze a fiatalok mozgásigényének kielégítését, amely történhet gyalogosan vagy kerékpárral. Javasoljuk a kerékpározás és a szabadtéri sportok, vízisportok infrastruktúrájának jelentős bővítését. Támogatjuk az „Országos Kerékpárút-Hálózatért" Alapítvány törekvéseit, amelynek nem elhanyagolható idegenforgalmi jelentősége is van.
  3. Javasoljuk, hogy a „Telepítsünk főtt" mozgalomban, különösen a szennyezett területen, az asztma kiváltását elősegítő agresszív fajokat ne telepítsék (nyír, platán).
  4. Rögzítsék törvényben, hogy az egészségügyi hatásvizsgálat eredményei hozzáférhetők legyenek, illetve kötelezően juttassák el a területileg illetékes „elismert" kömyezetvéd6 egyesületnek.
  5. Bármely szerv által végzett környezeti mérés hozzáférhetőségét törvényi szinten kell szabályozni, mert igen fontos a hiteles, érthető, naprakész, kötelező adatszolgáltatás a környezet állapotáról. A fenti adatokból szükségesnek tartjuk a rendszeres eljuttatást a lakossághoz a tömegtájékoztatáson át.
  6. Be kell vonni a tömegtájékoztatást (TV, rádió, újság) a rendszeres környezetvédelmi akciók ismertetésébe, az oktatásba, és gondoskodni kell, hogy minél több propagandaanyag jusson el az iskolákba is.
  7. Pontosan kell megfogalmazni a törvényben a környezeti adatok és az egészségügyi ellátás körében gyűjtött nem fertőző megbetegedések közötti kapcsolatok kialakításának technikáiét. (A Tisztiorvosi Hivatal felé történő családorvost jelentések technikája pontosan rögzítve legyen, megbízható megbetegedési statisztikák elkészítéséhez.)
  8. A plenáris ülés jóváhagyásra, a csoport elfogadásra javasolja, hogy az elmúlt évtizedek során a környezeti ártalmak okozta elhunytjaink tiszteletére egyperces felállással adózzunk.
  9. Az orvosi egyetemeken és más egészségügyi intézményekben környezetvédelmi szemléletet kell kialakítani, ennek szabályozását törvényben szeretné biztosítva látni.
  10. Az ún. megelőző szemlélet jobban szolgálja az ember egészségét, mint a már meglévő betegségeket előtérbe helyező diagnosztikus-terápiás túlsúlyú szemlélet. Eddig orvosi egyetemeinken ez utóbbi volt az uralkodó. Javasoljuk az orvosok, egészségügyben résztvevők oktatásában a szemléletváltást, és ennek kifejeződését kérjük a tantervben. a tanárok megválasztásában és az erre fordított oktatási óraszámban.
„NÓK A KÖRNYEZETÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT"
„Az emberiség felét nők alkotják. A nőké az összes munkaóra kétharmada. A világ összes jövedelmének egytizede az övék. Az összes tulajdon kevesebb mint egy századát birtokolják nők." (Idézet egy ENSZ-statisztikából)
Ha lenne külön magyarországi felmérés, a számok még riasztóbbak lennének.
A demokrácia megkívánja a döntéshozó testületekben a hatalom igazságos megosztását a nők és a férfiak között. Ezért számuknak megfeleld képviseletet kell kapniuk, már csak azért is, mert a nőknek és a férfiaknak eltérőek a tapasztalataik.
A nőknek alapvető szerepet kell játszaniuk a környezet- és szociálpolitikai döntéshozatalban, a természeti erőforrások megőrzésében. Mi, a természetvédő és zöld mozgalmak találkozóján résztvevő nők deklaráljuk, hogy a környezet védelme szempontjából nincsenek sajátságosan más vagy a társadalom egészétől megkülönböztető érdekeink. Most a radikális változás időszakában élünk: a világon élő nőkkel együtt dolgozni fogunk egy békés, igazságos, egészséges világért, amelyben nincs nukleáris energiatermelés és nukleáris energiahasználat, helyette a környezetbarát energiaforrások fejlesztését ajánljuk. Az ember és a környezet viszonyát jelenleg is az erőszak, a természeti erőforrások kizsákmányolása jellemzi. Ugyanez az erőszak uralja az emberek közti kapcsolatokat. A fegyverkezés az emberiség fizikai létét veszélyezteti. Nincs szükség fegyverekre. Szükséges a környezet ügyét felelősséggel vállaló nők felvilágosít sa a jelen súlyos problémáiról, és nem könnyű helyzetükben a határozott cselekvéshez nélkülözhetetlen önbizalomra buzdítása. Végül felszólítjuk a parlamentet és a kormányt, hogy teljesítse a nők jogaira vonatkozó, már aláírt és ratifikált nemzetközi kötelezettségét.
A BÉKE-SZEKCIÓ MUNKÁJÁRÓL
A szekció több téma megvitatása közül a következőket rögzíti a plenáris ülés számára:
  1. A környezetvédő és erőszakellenes mozgalmak tartalmilag és formailag egymással rokonságban állanak. Ez nemcsak abból áll, hogy a tágan értelmezett béke elengedhetetlen feltétele környezetünk megóvásának, hanem abban is, hogy a környezetvédelem elutasítja a természet elleni erőszakot, illetve az erőszakmentesség nem szennyezi, hanem óvja az emberi minőséget és ezáltal környezeti értékeinket is. E mozgalmak küldetését komolyan vevő csoportok és személyek alternatívok, abban az értelemben, hogy tagadják a fogyasztói, erőszakon alapuló értékeket és életvitelt. E két mozgalom egymásra találása - kiegészülve egyéb alternatív és emberjogi irányzatokkal - hozza létre a zöld mozgalmat.
  2. A szekció a konkrét politikai helyzettel kapcsolatban megállapítja, hogy a kétpólusú világ megszűnte régiónkban felszínre hozza a régóta szunnyadó konfliktusokat. A délszláv események gerjesztője éppen ez, ami párosul az erőszakba vetett hittel és kultusszal. Ám a történtek szerint e hit téves, hiszen a szerb vezetés óriási pusztítások árán sem érte el Horvátországgal kapcsolatos céljait.
  3. A Nyugat felé fordulás magával hozza a fogyasztói világ tárgyainak, levetett technológiájának, értékrendjének, kultuszainak kritikátlan importját is; itt csupán az erőszakkultuszt és a gátlástalan üzleti szemléletet említjük meg. Ezek hatásosan ötvöződnek a hazai ókonzervatív irányzatokkal.
  4. Kiváltképpen felemeljük a szavunkat a „keresztény hazafiságnak" beállított militarizmussal szemben. Ez az agresszív politika csak arra jó, hogy ürügyet teremtsen a szomszédos államokban is ugyanennek gyakorlására.
  5. Mindezen és az itt nem említett negatív folyamatok ellen az erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmak hatásosan léphetnek fel. Javasoljuk, hogy a plenáris ülés is üdvözölje az Erőszakellenes Fórum megalakulását és tevékenységét, támogassa küzdelmét az idegengyűlölet ellen.
  6. Ajánljuk minden alternatív csoportosulás számára, hogy jogi személyként kérjen státuszokat polgári szolgálatosok foglalkoztatására a megyei, illetve kerületi munkaügyi vagy foglalkoztatási központoktól. Az eddigi gyakorlat szerint a civil szolgálatosok és a foglalkoztató előzetes megállapodása érvényesül a státusz betöltésére. Ezenkívül mód van az amúgy sem magas illetmény visszaigénylésére a központoktól.
A BŐS1 VÍZLÉPCSÖRŐL
Alulírottak, a Környezetvédő, Természetvédő és Zöld Mozgalmak Országos Találkozójának résztvevői, elutasítjuk a bőri vízlépcső üzembe helyezésének bármilyen variánsát. Azt akarjuk, hogy a Duna maradjon eredeti medrében. Üdvözöljük az Országgyűlésnek és a kormánynak a dunai vízlépcsőépítésről szóló, 1977. évi államközi szerződés felmondásáról kinyilvánított szándékát.
BRAZIL 92 SZEKCÓ
Az általános vélemény az volt, hogy szükség lenne a riói konferenciáig zajló akciók és megmozdulások összehangolására és együttes munkára. A következő javaslatok hangzottak el (a történés sorrendjében):
— Valamikor áprilisban jön egy EYFA-busz, aktivistákkal megrakva, akik körbeutaznak Európában, és útjuk állomásain különböző előadásokon, akciókon, fórumokon vesznek részt a világkonferenciával kapcsolatban.
— A Föld Napja - erdő-akciók, csatlakozva az EYFA nemzetközi akciónaphoz.
— Május 15. - nemzetközi közlekedési akciónap, amely egyben arra is szolgálna, hogy a kormánnyal szembeni követeléseinket eljuttassuk a minisztereknek, pártoknak és a sajtónak egyaránt.
— Május 30-31. - A Göncöl Alapítvány a margitszigeti víztoronynál szervez a gyermeknapon kirakodóvásárt és gyermekrajzpályázat-díjkiosztást. Ezt össze lehetne kötni az Európa Tanács által erre a napra meghirdetett „Csak egyetlen földünk van" nappal.
— június 6-7. - Brezovits László kezdett el szervezni egy kétnapos fesztivált a riói konferencia idejére. Az első napon koncertek, versmondások (környezetvédelmi témájúak természetesen) lesznek, a második napon pedig szónokok, vásár stb. Jó lenne, ha a program e részéhez a mozgalomból minél többen csatlakoznának. E fesztivál az EYFA freiburgi rendezvényével is kapcsolatban lesz.
* * *
Mindeme rendezvényekről, valamint a hivatalos előkészítő folyamat eseményeiről meg fogunk jelentetni egy brosúrát - erre van pénz az előkészítő bizottságban. A Természetvédők Szövetsége minden csoportnak ki fog küldeni egy kérdőívet, amelyben leírhatják saját programjaikat - ezt március 15-ig kell a szövetséghez eljuttatni.
Emellett Móra Vera ismertette részletesen is az EYFA-terveket és a dolgok állását. Egyrészt a márciusi, brnoi összejövetelt, amelynek egyik célja a nemzeti és regionális követelések véglegesítése és a New Yorkba menő delegációkhoz való eljuttatása. A szekcióban a következő javaslatok születtek erre - (1) erdők és gazdaság viszonya, (2) atomenergia-felhasználás csökkentése.
A szekció további javaslata egy állásfoglalás elfogadása, amelyen a magyar előkészítő folyamat szervezetlensége és a mozgalom be nem vonása felett érzett elégedetlenségünknek adnánk hangot a kormány felé. Ugyanekkor egy levél megírását is szeretnénk javasolni, amelyben arra szólítjuk fel az előkészítő bizottságot, hogy más országok mintájára a hivatalos magyar New York-i delegációban is legyen a mozgalomnak egy képviselője.
A szegedi találkozón 251-en vettek részt, több mint 60 környezetés természetvédő szervezet képviseletében.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.