kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az autó Hollandiában sem költségvetési jövedelemforrás

Egy széles körben elterjedt tévhit szerint a gonosz költségvetési politika egyre több bőrt nyúz le az autótulajdonosokról, s így azok a társadalmi kiadások aránytalanul nagy terhét viselik. Tavaly készült tanulmányunkban (Kiss Károly—Pavics Lázár: Motorizáció-költségvetés-környezet; és egy zöld közlekedési koncepció körvonalai) utánajártunk, hogyan alakulna a mérleg, ha figyelembe vennénk mindazt a környezeti és egészségi károsodást és költséget, amit a közúti járművek okoznak. Az eredmény sokak számára nem volt szimpatikus, s miatta nem kevés nyilvános kritikát is kaptunk: a tavalyi év eleji benzinárakat 40—45 forinttal kellett volna növelni, hogy az autós társadalom megfizesse az okozott károkat és költségeket.
Hasonló számításokat végeztek nemrégiben Hollandia költségvetési kutatóintézetében. Végkövetkeztetésük szinte szó szerint megegyezik a miénkkel: az autó nem teremt többletjövedelmet a költségvetésnek.
A tanulmány egyre szélesedő körökben vizsgálja az autóforgalomból befolyó és az arra költött összegek arányát: 1987-ben a költségvetés 5,6 milliárd holland forintot költött az úthálózatra, s az autósoktól erre a célra 1,3 milliárd holland forint adó folyt be. Költségvetési befizetéseik ennél természetesen lényegesen magasabbak, s a következő menetben az autósoktól származó összes bevételt a költségvetési kiadásoknak azon összegével vetették össze, melyeket közvetlenül és közvetve az autóforgalomra költenek.
Ekkor 1,5 milliárd holland forint pozitívumot mutat a mérleg az autósok javára (10,3 holland forint befizetés áll szemben 8,8 milliárd holland forint költségvetési kiadással), ha azonban azokat a költségvetési kiadásokat is beszámítják, melyek a járműforgalom negatív externáliáit (az árakban, adóban nem jelentkező károkozásait, költségeit) hivatottak kimutatni, a mérleg megfordul, de legalábbis kiegyenlítődik (ugyanis sok tényező nem számszerűsíthető). (E körben vették figyelembe a közlekedéssel kapcsolatos bírósági, területfejlesztési, környezetvédelmi adminisztrációs, közlekedésbiztonsági, egészségügyi stb. költségeket. Érdekes módon ide sorolták a tömegközlekedés költségvetési támogatását is, mint olyan kiadást, amely azért válik szükségessé, hogy a forgalmat eltereljék a sokkal kevesebb környezeti kárt okozó tömegközlekedés felé.)
A számítások utolsó körében azok a társadalmi költségek szerepelnek, amelyeket a költségvetés nem fedez: légszennyezés, zajártalom, területfelhasználás, balesetek, közlekedési dugók következményei, túlzott energia-felhasználás stb. A tanulmány egy sor fontos károsodást csak megemlít, de számszerűsítésére kísérletet sem tesz (pl. az épített környezet állagának romlása), a többi esetben pedig minimumokat mutat ki. A mérleg még így is legalább 19 milliárd költségvetési kiadást és externális költséget állít szembe a 8,8 milliárdos bevétellel.
Az egyik kritikus kérdés: mennyivel kell hozzájárulnia a motorizációnak a költségvetés finanszírozásához. (Ezzel ugyanis csökkentendők a motorizációtól származó bevételek.) Mi ehhez hosszas számításokkal jutottunk el. A holland tanulmány úgy tekinti, hogy az ÁFA ehhez elegendő, s ha azt nem veszi figyelembe, eltekinthet a külön számításoktól.

Kiss Károly Dr


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.