kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Autómentes város — álom vagy valóság?

Az Európai Közösség megbízásából elkészített tanulmány szerint az autó nélküli város lehetséges.
Már létezik is ilyen város: Velence. A velenceiek ugyanolyan jól élnek, mint Európa bármely más városának lakói, de azzal az előnnyel, hogy a levegőszennyeződés nagyon kicsi, és a csend egy bencésrendi kolostorhoz méltó. Nem kell félni az ittas sofőrök okozta gázolásoktól, és csak akkor fordul elő forgalmi dugó, amikor két gyalogos találkozik a szűk utcácskák egyikében, melyek e város báját adják: mindketten a falhoz húzódnak oldalra fordulva, hogy utat engedjenek a másiknak, köszönnek egymásnak, és a közlekedés halad tovább.
Nem egészen ez a helyzet Párizsban, Nápolyban, Madridban és a többi városban, amelyet elözönlenek az autók, megbénít a gépjárműforgalom, megmérgez a kipufogógáz; az európai városok — még a legkisebbek is — kezdik elveszíteni, vagy már el is vesztették emberi léptéküket.
"Az autós álom 40 évig tartott; most már rémálom." — Ripa di Meana, az Európai Közösség környezetvédelmi felelőse így összegezte az említett tanulmány következtetéseit.
A felkért szakemberek megvizsgálták a tömegközlekedésre alapozott városok megvalósításának lehetőségeit, amelyekből kizárnák a személyautókat. A tanulmány szerzői szerint ez egyáltalán nem utópia. "Az autómentes város lehetséges, és kétszerte-ötszörte kevesebbe kerül, mint a mostani megoldás."
Ehhez azonban valóságos kulturális forradalom kell: a várostervezés új filozófiája.
Nem a várost kell az autózásra alkalmassá tenni, amint azt jó húsz évvel ezelőtt Pompidou, Franciaország elnöke hirdette — épp ellenkezőleg: "a közlekedésnek kell a városhoz alkalmazkodni".
Az autósokat a városba, illetve a városközpontba csalogató óriásparkolók ideje lejárt. Véget kell vetni a széles városi autóutaknak, a külvárosi körgyűrűknek, a városi autópályáknak. Szerepüket a tömegközlekedés (főleg metró, gyorsvasút, villamos), illetve az azt kiegészítő taxi veszi át!
De még ha elvben megvalósítható is, gondolhatunk-e reálisan mai városaink ilyen irányú átalakítására?
A tanulmány szerzői szerint ez az elérendő cél, de a megvalósítás nyilvánvalóan időt igényel. A jelenlegi folyamat megfordításához kétségkívül nagy befektetésekre lesz szükség, lényegesen nagyobbakra, mint amennyi támogatást bárhol is élvez ma a tömegközlekedés. De a város alkalmassá tétele az autóforgalomra még költségesebb, és már azt is látjuk, hová vezet.
Le kell tehát térnünk a kitaposott útról. Az Európai Közösség a városi közlekedéssel kapcsolatos ezen új felfogás helyességét konkrét kísérletekkel szeretné alátámasztani. Felhívására számos város jelentkezett már: Amszterdam, Nápoly, Aoste, Bath, Louvain és mások. A tervek szerint létrehozzák az autómentes városok klubját, ahol megismertetnék egymással elképzeléseiket, javaslataikat, terveiket. Az EK most vizsgálja annak a lehetőségét, hogy környezetvédelmi alapjából finanszirozzon egy vagy több kísérletet a személyautózás fokozatos kiszorítására a nagyvárosokból.
És mi lesz a személygépkocsival? Nem kell teljesen eltűnnie, mivel városközi közlekedésre használhatnák. Nyilvánvalóan rá kell venni az személygépkocsi-ipart, hogy módosítsa terveit, s részesítse előnyben a tömegközlekedési járműveket és az egyéb alternatív közlekedési eszközöket. Ezzel kapcsolatban Ripa di Meana hangsúlyozza, hogy a villanyautó csak átmeneti megoldás lehet, mivel — bár közvetlenül nem szennyezi a levegőt — sok helyet foglal, és a közlekedési dugókat sem szünteti meg.
E probléma jelentőségét Ripa di Meana egyik adata érzékelteti a legjobban: "Párizsban a közlekedés óránkénti sebessége csak 2 kilométerrel nagyobb napjainkban, mint a középkorban."
(La Gazette Ariégeoise, 1992. július 24.)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.