kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Zöld Városokért

A gépjárművek számának és forgalmának csökkentése lehetővé tenné a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságosabbá, egészségesebbé és kellemesebbé tételét. Ahhoz, hogy az emberek — mind az itt lakók, mind a turisták — sok esetben szívesebben járjanak gyalog vagy kerékpárral, olyan környezetet kell létrehozni, amelyben gyalogosan vagy biciklivel haladva is folyamatosan pozitív benyomások érnék őket. (Erre Budapesten és más hazai városokban is található néhány — sajnos egyre kevesebb — példa.) Ennek egyik elengedhetetlen módja a zöldterületek fejlesztése. Az alábbiakban ehhez adunk javaslatokat.
A beruházások felülvizsgálata
Az ilyen felülvizsgálatnak a beruházási tervek elkészítése előtt van értelme, mert a kiviteli tervdokumentáció elkészülte után már nagyobb nehézségbe ütközik a beépítésre szánt terület visszahódítása. Jellegzetes példa erre a budapesti Váci úti metróépítés, ahol a vonalvezetés miatt elkerülhetetlenné vált a fasor egy részének kivágása. A kerttervezők bevonásával azonban lehetőség nyílott felszínre telepített "vályúkban" új fasor tervezésére.
Az ilyen beavatkozásra a leggyakoribb alkalom a lakótelepek tervezése során adódik, amikor még lehetőség nyílik a norma szerinti terület kiharcolására.
Gyakran előfordul, hogy szálloda, vagy egyéb üzleti célú építkezést a legértékesebb zöldfelületre terveznek. Ilyenkor már elkészült tervdokumentáció ellen kell "hadba vonulni". Példaképpen említhető a Forma-1 autóversenypálya terve, amelyet először a Városligetben, majd a Népligetben kívántak megépíteni, de a társadalmi és szakmai fellépés végül külterületre kényszerítette a versenypályát. Frissebb elrettentő példa a Köztársaság téri bevásárlóközpont és operaház rémálma (vagy az Irinyi utca melletti park helyén építendő szállodáé - a szerk.).
A lehetséges területek felkutatása
Talán itt mutatkozik a legtöbb lehetőség a zöldfelületek fejlesztésére. Sok helyen találhatók elhagyott bányagödrök, már nem használt szemétlerekóhelyek, amelyeket rekultivációs program keretében vissza lehet hódítani a természet számára.
Kézenfekvő lehetőség a foghíjak, grundok átalakítása, amelyek eredményeképpen hulladék-területből értékes színfolt alakítható ki. Igaz, az ilyen foghíjakra igényt tartanak a gépkocsik is, de igyekezni kell mind többet megnyerni zöldfelületnek.
A városok a fokozódó forgalom miatt egyre inkább belvárosaik autómentesítésére kényszerülnek. Az ilyen gyalogos zónákban teret kell kapniok a növényeknek is, kővel, betonnal vagy fával kialakított támfalak vagy konténerek felhasználásával.
A közlekedési felületek mellett nagyon gyakran találhatók gazdátlan területek, amelyek visszanyerhetők zöldfelületekké. Valóban visszanyerésről van szó, mert a közlekedés amúgy is aggasztóan sok területet von el a biológiailag aktív zónából. A gyors helyváltoztatás eszközeinek gyarapodása egyre inkább akadályozza a cél elérését, amelyért megalkották.
A helyek felkutatásának egyik legsokatigérőbb lehetőségét a régi bérházak udvarai jelentik. Európa-szerte terjedő mozgalomról van szó. A múlt században, vagy századunk első felében épült bérházak kerítéseit, a sufnikat, a toldalék épületeket le kell bontani, és az így nyitott tömb-belsőkben az élet minőségét jelentősen megjavító zöld szigetet lehet kialakítani. Egy otthonosan kialakított udvar valóságos társadalmi életformát kölcsönözhet az eddig egymástól elzárt emberek számára.
A visszanyerhetőség fogalma alkalmazható az eredetileg kertes házak udvarának pótlólagos építményektől való megszabadítására is. A kert rendeltetésével ellentétes garázsok, nyári konyhák, sufnik, anyagdepóniák az utóbbi években elszaporodtak, rendetlenné tették környezetünket. Ezért fontos feladat az eredeti állapot helyreállítása akkor is, ha nem közterületről van szó.
Sövények telepítése forgalmas útvonalakra
Abból kiindulva, hogy a szennyeződés a kipufogón keresztül távozik 20—30 cm magasságban, a gyalogosokat veszélyeztetve, élő sövények telepítése javasolható járda mellé, minden 800 gépjárműegység/óra forgalomsűrüséget meghaladó útvonal mentén, 8—10 éves program keretében. (Kihagyva természetesen a szükséges helyeket.)

Idilli kép egy régi budapesti lakóház udvarán
A méterenként 5 db W alakú telepítés úgy képezne zárt állományt, hogy a külső 3 cserjét 170—180 cm magasságig, míg a belső két cserjét 120-150 cm magasságig engednék felnőni. 1 km-es járdaszakasz tehát 5000 db fagyalt igényelne. A védekezés úgy valósulna meg, hogy a kiáramló szennyezések részben visszaverődnének a sövényről, részben megtelepednének azok levelein. A sövények 1 méterén 5—7 kg szennyeződés rakódna le egy év alatt, amelyet az eső időnként lemosna, és a növényszűrő újra működne. Igaz, a sok szennyezőanyag néhány év alatt tönkretenné a cserjék egy részét, de ezeket kicserélni nem lenne különösebben drága. Felszálló légáramlás esetén a szennyezőanyagok egy része szintén megtelepedne a növényszűrőn, más része mechanikai elterelés folytán nem a járdára, hanem felfelé vagy lefelé áramlana. őgy a sövényt nem szükséges 170—180 cm-nél nagyobb magasságra növelni. A városi kertészetek mind a telepítést, mind a gondozást nehézség nélkül el tudnák végezni.
A városok élő sövényfala a környezetszennyezés elleni védelmen túl egyéb járulékos előnyökkel is járna. A sövények minden folyómétere 1,2 kg káros szén-dioxidot dolgozna fel évente, miközben 0,9 kg oxigénnel dúsítaná a környezetet. A sövény legalább 5—6 dB zajcsökkentést eredményezne, ezenkívül megakadályozná — az egységes aszfaltfelület megbontásával — a rázkódások és rezgések továbbterjedését a házakra. őgy csökkenne a vibrációs ártalom, növekedne a házak élettartama.
Szabaddá vált területek meghódítása
Egyes avult üzemeket lebontanak, és ez a sorsa egyéb romos, életveszélyes épületeknek is. Ha a rendezési terv lehetővé teszi, célszerű ezekből is zöld szigeteket létesíteni. Hasonló a helyzet raktárak és telephelyek megszűnése esetén, mert e helyeken nemcsak célszerűbb, hanem olcsóbb is zöldfelületeket kialakítani, mint új épületeket emelni.
A temetkezési szolgáltatásnál is nyílik lehetőség a zöldterületek bővítésére. A lezárt temetőket célszerű lenne közparkként hasznosítani, de a működő temetők is részei a főváros zöldfelületi rendszerének.

Megkímélt fák egy debreceni lakótelepen
Meglevő zöldfelületek értékének növelése
Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely már meglevő zöldfelületek használati értékét hivatott növelni. Ilyen pl. új pihenő- vagy játszókert, esetleg szánkázó-domb létesítése, új sportjátszóhely kialakítása, asztalok, padok kihelyezése, és nem utolsósorban új, értékes növényanyag kiültetése.

A fák megszelídítik a magasságot (Siófok)
A zöldterületeken belül egyre nagyobb hányadot foglalnak el a lakótelepek zöldfelületei. Budapesten arányuk már meghaladta az 50 százalékot. E tény indokolttá teszi, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a lakótelepek zöldfelületeinek fejlesztésére vonatkozó elképzeléseinknek is hangot adjunk.
E fejlesztés azzal kezdődik, hogy az építendő területen először is ki kell választani és meg kell hagyni az arra érdemes fákat. Ezt számításba véve kell meghatározni a házak és vonalas létesítmények (utak, közművek) elhelyezését. A meghagyandó fákat kalodázni kell, azonban ez a tapasztalat szerint nem elegendő, mert a kaloda csak a fák törzsét védi, a gyökérzetet nem. A munkálatoknál, tehát ki kell kerülni a lombkorona nagyságát valamelyest meghaladó gyökérzónát. Az építési anyagokat, főleg olajat és cementet nem szabad a gyökérzónához közel tárolni, és nem engedhető meg a nehéz munkagépek általi talajtömörítés sem, mert így lehetetlenné válik a gyökerek légzése.
Nagyon fontos az autóparkolókat növénnyel elhatárolni a zöldfelületektől. Ez több célt szolgál. Először: természetes akadályát képezi annak, hogy az autók a pázsitterületen parkoljanak. Másodszor: felfognak valamit az érkező és induló autók zajából. Harmadszor: az autók kipufogó csövénél felfogják a környezetre ártalmas származékokat, elsősorban az ólmot.
Nem felejthetjük el, hogy a lakótelepi zöldfelület társadalmi mozgástér, ahol biztosítani kell az azonos érdeklődésű emberek találkozási lehetőségét. Ezért célszerű a kisgyermek-játszótereket olyan helyeken koncentrálni, ahol mind a kicsik, mind a rájuk vigyázó felnőttek találkozhatnak. Ugyanezen okból kell koncentrálni a sport-játszótereket, vagy az idősebbek sakk- és kártyaasztalait. Noha sok elmélet ellenzi a korosztályok elkülönítését, saját tapasztalataim szerint a kikapcsolódásban minden ember azok társaságát keresi, akikkel hasonló problémái és hasonló kedvtelései vannak.
A változatos lakótelepi zöldfelületek kialakításának legfontosabb feltétele, hogy számukra helyet biztosítsanak. Ezt a feltételt egyes lakótelepeinken nem biztosították, más lakótelepeken pedig — intenzifikálás címén — utólag építették be a meghagyott zöldfelületeket. Az utólagos beépítések nemcsak jóvátehetetlenek, hanem rendszerint nem teljesülnek azok a remények sem, amelyeket hozzájuk fűznek (olcsóbb közműköltségek, stb.).
Mindenképpen be kellene tartani, hogy személyenként minimálisan 14 m2, lakásonként 30—45 m2 zöldfelületet biztosítsanak. Ilyen szempontból az újpalotai lakótelepet lehet megfelelőnek tartani, hol a 12 800 lakásra 812 000 m2, így egy főre 18 m2 közkert jut.
A lakóterületi közkert erősen igénybe vett zöldfelület, mert a lakosság minden korosztálya szinte naponta használja. Olyan funkciókat kell kielégítenie, amelyeket más zöldfelület nem tölt be. A néhány perces szabadidő eltöltése vagy a kényszerű forgalmi igények kielégítése csak a zöldfelületeken lehetséges. Ezeknek a területeknek a fenntartása igen munka- és költségigényes, mert igénybevételük rendkívül intenzív, és zsúfolt beépítés következtében az egy főre jutó zöldfelület nagysága sok esetben kicsi.
Műtárgyak befuttatása növénnyel
Sok lehetőséget rejtenek magukban a hidak, műtárgyak, házfalak befuttatásai kúszónövényekkel. Angol, francia, litván tapasztalatok mellett már hivatkozhatunk kedvező hazai példákra is. A budapesti Ferenciek terén lévő aluljáró a vályuiba ültetett növények nélkül sivár beton-alagút lenne. A csupasz falak befuttatása növényekkel nemcsak a látványt teszi oldottabbá, melegebbé, hanem egyenletesebbé válik az épület hőgazdálkodása is.

Betonvályúba, fadézsába ültetett növények a Ferenciek terén
A nagy betonkolosszus házakat növényekkel lehet szelídíteni. Ezt a világszerte elterjedt gyakorlatot csak hazánkban mellőzik. A házakon a növények alkalmazásának legjobb eszköze a tetőkert. Nem fogadható el kifogásként, hogy ezt a födémszerkezetek nem bírják el, mert egy-két szétterülő cserjét minden födémszerkezet kibír. A tetőn elágazó vagy lecsüngő növény — még téli lombtalan állapotában, csupán ágaival is — feloldja a merev vonalakat. Műszakilag az is megoldható, hogy teherbíróbb födémszerkezettel több tartóedényből álló nagyobb tetőkertet alakítsunk ki. A puszta házfalakat érdemes befuttatni vadszőlővel, mert így a házak egészen más látványt nyújtanak, továbbá kedvezőbb lenne a hősugárzásuk is. A házak melletti szolgálati járdák nem képezhetnének akadályt, mert néhány vadszőlő elültetése érdekében azok könnyen átfurhatók.
Sokat tehetnek a lakók is házuk barátságosabbá tétele érdekében, ha balkonládákban egynyári virágokat vagy örökzöldeket helyeznek ki erkélyükre.

Betonvályúba ültetett növények a Déli pályaudvarnál
Erdők
A városkörnyéki erdőknek, a városi parkoknak és a forgalmas utcákon álló sorfáknak mind sajátos szerepük van, egymást nem helyettesíthetik. Különösen így van az erdők esetében — bár amennyire lehetséges a városban is előnyben kell részesíteni az őshonos fafajokat.
Budapest területén és közvetlen környékén van lehetőség erdősítésre. 1975-ben elkészült Budapest és környéke zöldövezeti programterve, melynek keretében a város területén 1176 hektár, környékén 881 hektár, tehát összesen 2057 hektár erdőt telepítettek. Az eredeti terv több mint tizenkétezer hektárról szólt, de a folyamat 1984-ben megállt, a gazdálkodók érdekével ellentétes volt, hogy újabb mezőgazdasági területeket adjanak át erdősítésre.

A Kosztolányi tér melletti feneketlen tó — egy kis sziget a nagyvárosban
Itt az ideje a koncepció felelevenítésének! Különösen a pesti oldalon nagy az ínség. Ki kell alakítani az őshonos erdőtársuláshoz közel álló növénytakarót. Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból létfontosságú, de a pesti lakótelepeken élők így közeli kirándulási lehetőséget is találnának. Egyúttal a budai erdők túlterheltsége is csökkenne.
Óriási feladat a meglévő erdők fenntartása és szigorú védelme is.

Radó Dezső dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.