kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A haldokló tavak és erdők országa

Kanada a világ második legnagyobb területű országa, s ezért a világ számára sem közömbös annak a terjedelmes dokumentumnak a tartalma, amelyet a kanadai kormány nemrég tett közzé az ország környezetvédelmi állapotáról. A terjedelmes irat az ország erdeinek, tavainak, termőföldjeinek és levegőjének riasztó romlásról számol be.
Kanada föld- és vízfelülete kb. 13 millió négyzetkilométer, bolygónk termőföldjeinek, édesvíz-tartalékainak mintegy egynegyedét foglalja magába. Népessége ugyanakkor meglehetősen kicsi, mindössze 26 millió, így azt várhatnánk, hogy lakosai viszonylag kevés kárt tesznek a természetben. A dokumentum szerint azonban a helyzet éppen az ellenkező. Mindössze két évszázad alatt a kanadaiak szinte teljesen tönkretették a világ néhány leggazdagabb ökoszisztémáját. A Nagy Tavak vizében például háromszáznál több különféle szennyezőanyagot találtak.(Ezekben a tavakban található a föld édesvíz-tartalékainak mintegy 20 százaléka.) A daganatoktól szenvedő, mérgező anyagoktól beteg halak megbetegítik a velük táplálkozó madarakat is. A halakkal és madarakkal a betegségek az emlősökre is továbbkerülnek, és végül a táplálékláncon keresztül eljutnak az emberig, és annak egészségét is veszélyeztetik.
Az intenzív mezőgazdaság alaposan kizsarolta a termőföldeket. A kanadai gabonaövezet talaja már elvesztette eredeti szervesanyag-tartalmának a felét. A talajkárosodásból eredő terméskiesés évi 5—900 millió dollár kárt okoz a kanadai farmereknek.
A gazdasági növekedéssel járó megnövekedett energiatermelés miatt az erőművek egyre több kén-dioxidot juttatnak a levegőbe. A kialakuló savas esők következtében eddig több mint 14 ezer tónak szinte teljesen kipusztult az élővilága. De Kanada jelentős termelője a szén-dioxidnak is, amely a globális felmelegedéssel fenyeget, illetve a freonoknak, amelyek a földi életet védelmező ózonréteget teszik tönkre.
A környezetvédelmi szervek nagy elismeréssel fogadták a kormány őszinte beismerését, de azonnal megkérdezték, mi lesz a megoldás. A kormány ún. zöld terve, amely tartalmazza a jelentésben foglalt legfontosabb problémákat, 6 milliárd dollárt irányzott elő a problémák enyhítésére, a legfontosabb környezetvédelmi teendőkre. Egyesek szerint azonban ez messze nem elég, legfeljebb megállítja a helyzet romlását, de nem tesz semmit annak javulásáért.
Kanada, mint a világ egyik legnagyobb energiafelhasználója például évente 4 milliárd dollárt költ a fosszilis energiahordozók felhasználásának támogatására, ugyanakkor mindössze 40 millió dollárral segíti az energia hatékony felhasználását. És noha a kormányzati jelentésen végigvonul annak elemzése, milyen károkat okoz majd Kanadának a globális felmelegedés, mindössze arra kötelezte el magát (sok más országgal egyetemben), hogy 2000-ig az 1990-es szinten tartja szén-dioxid kibocsátását.
Figyelő, 1992. június 18.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.