kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
"Szigorúan védett tájvédelmi körzet"

A Budai Tájvédelmi Körzet déli részén, Budaörs északi határán található Csiki-hegyek a tájvédelmi körzet elvileg szigorúan védett területét képezik geológiai, természeti — különösen az itt élő gazdag ősi növénytársulások — értéke miatt.
A múlt
A korábbi évtizedek gyakorlatának megfelelően itt, Budaörsön is felparcellázták az erdő borította hegyoldalakat és völgyeket, építési engedélyek ezreit adták ki "gyümölcstároló kamrák" létesítésére, melyek nyomán kis üdülők, majd később nagyobb házak százai nőttek ki a földből. Az erdő a hegytetőkre szorult vissza, és a sok pici parcella bekerítése után gondos kezek gyümölcsösöket alakítottak ki, melyek a fővárosi piacok jó ellátóivá váltak. Az építkezések befejeztével észbekapott a környezetvédelmi tárca, és a megmaradt hegytetőket, erdőseket, bokrosokat, kopárakat védetté nyilvánította. îgy maradhattak fenn máig ezek az ősi gyepek, rétek és bokros területek, meg az ott élő kisemlősök, madarak, rovarok. A terület azonban az eredeti ökoszisztémát már igy is elveszítette, hiszen felszabdalttá vált, nagyobb állatok életteréül már nem szolgál. A beépített területek a budaörsi, budakeszi és Budapest XI. kerületi önkormányzatok közigazgatásába kerültek.
A kiskertek és tulajdonosaik
A magyar ember gondos és rendkívül büszke magántulajdonára. Rájött arra is, hogy a főváros büdös és zsúfolt, és a hegyoldalakon kellemesebb lakni mint a Mártírok útján. îgy hát Budaörsön is változik a táj arculata. A takaros kertek mellett szaporodnak a német nyelvterületről jól ismert pőre gyepek családi házakkal, melyek már nem hétvégi kikapcsolódásra, hanem végleges lakhelyül szolgálnak. A családi ház viszont akkor igazán szép, ha nagy alapterületű és emeletes. Igaz, ez a tájba nem illő, és a hegyeket takarja, de fontos, hogy a tulajdonos szép kilátással henceghet déli irányba, az önkormányzatban pedig feltehetőleg könnyen ráütik a pecsétet az építési engedélyre, hiszen mint azt később látni fogjuk, közös érdekről van szó. Akinek pedig már nem jutott parcella vagy eladó telek, az nagy műgonddal az erdőszélből hasítja le a következő adagot, és betonoz és betonoz akkurátusan, hogy az emeletes ház mielőbb fogadni tudja a lakókat és az autókat.
Az autókat, az ám, csakhogy a telkek többsége kicsiny. A nagy ház után, ha még az autóparkolónak is itt adnánk helyet, nem maradna gyep a napozáshoz. Ezért a szélső telkek találékony tulajdonosai lenyesegetik az út túlfelén álló fákat, bokrokat, akár a "szigorúan védett" feliratú tábla mellett is, és máris van hely az Opelnek az Ön igaz barátjának, és a Dáciának, mely ugyan nem igaz barát, de azért gurul. S ha valaki eme nyilvánvaló jogsértésre figyelmeztetni merészeli a telek és az autó tulajdonosát, sőt pimasz módon lencsevégre meri kapni az ominózus járgányt, nem úszhatja meg szárazon. Nyomdafestéket nem tűrő szitkok és testi erőszak kilátásba helyezése következik. A placcon később nőni kezdenek azoknak a fránya bokroknak csonkjai, îgy nincs más, mint a terület befedése építési törmelékkel (legalább nem kell levinni), sóderral, betonnal. Ideális autóparkoló lett az erdőből kezdetben egy, később két autó számára, 1993.-ban talán majd a szomszéd is beszáll. E viselkedésmód természetesen nem kizárólagos, de elég általános. Erről bárki meggyőződhet, ha veszi a fáradságot, és arra sétál.
A fentiek nyomán az sem túlságosan meglepő, hogy a kiskerttulajdonosok többsége nem a biokertészet híve. Barackvirágzáskor vegyszerfelhők úsznak a levegőben, a fák levelei fehérek a csepegő méregtől. A nyár közepétől pedig a gazégetések sűrű füstjelei kúsznak az égre.
A szemét
Egész rövid séta után is megállapíthat, hogy a kiskertek tulajdonosai a legnagyobb kárt a tájvédelmi körzet területén az illegális szemétlerakással okozzák. A szemét gyűjtése, kezelése, elszállítása megoldatlannak, vagy legalábbis elégtelennek minősíthető. Az önkormányzat a zártkertek gyűjtőútjainál — természetesen kivétel nélkül az erdő felőli oldalon — nyitott, három oldalról betonfallal határolt tározókat alakított ki, ahonnan rendkívül ritkán szállítják el a szemetet. Hogy ez milyen gyakoriságot jelent, talány, tény viszont, hogy az egyes tározókban hónapokig legfeljebb a gyarapodástól és a rothadástől változik a szemét állapota. Ez bizony nyáron igen büdös.
Bár ezen tározók léte meglehetősen balkáni állapotokat sejtet, de még ez a jobbik megoldás. Tározó ugyanis kevés van, és különben is fárasztó odáig elcipelni a szemetet még motorizált világunkban is, így a telektulajdonosok jelentékeny része elegánsan a kerítésen fordítja ki szemetét. Ezt szinte szó szerint kell érteni: csak át kell fáradni az út túloldalán lévő erdőszélre, keresni kell egy kis mélyedést, meredélyt, bokortövet és már lehet is zúdítani a vödör tartalmát.
A Törökugrató, az Út-hegy és az Odvas-hegy területén több tucat alkalmi lerakóhely működik, némelyik már több tonna szeméttel. Ennek összetétele egyértelműen bizonyítja, hogy nem a VIII. kerületből vagy a Chinoinból került ide. Az összetétel ugyanis pompásan tükrözi a kiskerttulajdonosok életét és mindennapi tevékenységét.
A leggyakoribb az alábbi vegyes tartalom:
— építési törmelék,
— mész és cementpor maradványok,
— festékes, hígítós, xiladekoros, növényvédőszeres dobozok, néha üresen, néha félig, néha zárva, néha kiborulva,
— savaselemek és kuriózumként autóakkumulátorok,
— autógumik, korrodált vázdarabok, ülések és műpadlók
— műtrágyászacskók, mindenféle műanyag csomagolótasak, fóliák,
— vegyszeres, ételes, italos műanyag, fém és vegyes alapú (tetra pack) dobozok színes választéka.
Az utak
A tájvédelmi körzetet döngölt földutak (egyenlőre még csak föld) sűrű hálózata szövi be. Ezek kialakulása szoros összefüggésben van az elmúlt két évtizedben kiteljesedett motorizációval. A kiskerttulajdonos autóval szeret járni, s ez nem is csoda, hiszen a hegyoldalak meredekek. Sok út vezet át a védett területeken, amelyek csak kényelmi szempontból létesültek, rövidítéseket és lényegtelen összeköttetéseket jelentenek, semmi esetre sem múlik rajtuk a telkek megközelíthetősége. Arra viszont jók, hogy a még épen maradt részeket is felszabdalják, és a rezgéssel, motorbőgéssel, porral elűzzék a még megmaradt élővilágot .
Egyes utak mellett díszként behajtani tilos táblák állnak, de ezek nem zavarják a hétvégi autósokat, motorosokat.
Az önkormányzatok és az állam
Az önkormányzatoknak a területet érintő tevékenysége a rendszerváltás óta elsősorban kisajátításokban és építési engedélyek kiadásában nyilvánul meg. Ez kísértetiesen hasonlít valami régről tapasztaltra. A teljesség igénye nélkül néhány a legutóbbi döntések közül:
— ipari és raktárterületek bővítése az ISG mellett, a törökbálinti oldalon,
— építési engedély kiadása mezőgazdasági területre az M1 autópálya és a védett területek közötti sávban a Tetra Pack környezetszennyező egyutas csomagolóanyag gyártó cég számára,
— területapport a budaörsi önkormányzat részéről autós bevásárlóközpont céljára az M1 autópályát a budaörsi lakóteleptől elválasztó sávban,
— kiskertek kisajátítása és többemeletes irodaépületek építése a gimnázium felett az Út-hegy oldalában (biztos ami biztos földmérők a többi kertes területet is felmérték ehelyütt 1992. április 9.-én az itt élők nem kis felháborodására).
Az eddigiek ékesen bizonyítják, hogy az engedélyezőknek fogalmuk sem volt (?) arról, hogy nem a Csepel-sziget észak-nyugati végére, hanem egy festőien szép, természeti értékeket még úgy, ahogy őrző területre adták ki engedélyeiket.
Csillebérc és a védett hegyek között búvik meg Farkasvölgy a hosszú idő óta használaton kívüli vitorlázó-repülőtérrel. A völgyet, mivel évtizeden át senki sem háborgatta, benőtte a természetes növényzet, kis fenyők, tölgyek, bokrok százai borították el. 1990-ben aztán megjelentek az állam által kirendelt munkások úgymond, a reptér megtisztítására. îrmagja sem maradt a fáknak. Halomra vágták az egészet. Az előkészítés ezzel megtörtént, és az Állami Vagyonügynökség 1991-ben eladta a völgyet és az ott található exkluzív üdülő jellegű épületet egy magántársaságnak. Képzelhető, hogy a terület új gazdái nem elsősorban a fákat fogják újratelepíteni. Ha ide is bejut az autóáradat és a városi zaj, végleg búcsút mondhatunk a tájvédelmi körzet ezen szeletének.
A megoldás
A természeti értékek kipusztulásának időpontja a jelenlegi körúlmények között már csak rövid idő kérdése. Ezt megakadályozni már csak gyors és határozott fellépéssel lehet, melyben az illetékes állami szerveknek és az érintett önkormányzatoknak összehangoltan kell fellépniük.
— A területen minden további telkesítést meg kell tiltani és meg kell akadályozni. Építési engedélyt csak földszintes épületekre szabad kiadni. Az engedély nélkül építkezőket szigorúan felelősségre kell vonni, az így épúlt építményeket le kell bontatni.
— Rendeleti úton kellene szabályozni a területen használható növényvédő szerek, háztartási vegyszerek, festékek körét és alkalmazási módját. Erről a lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell.
— Sürgősen meg kell szervezni a rendszeres gyűjtőtartályos szemétszállítást. Ennek költségét a telektulajdonosoknak kell megfizetniük. Gondoskodni kell a területen felhalmozódott háztartási és veszélyes hulladék elszállításáról. Ennek anyagi fedezetét a károkozásért felelős telektulajdonosok adóztatásából kell biztosítani környezetvédelmi adó kivetésével. Mivel a szemét gépi úton történő összegyűjtése további maradandó károkat okozna, ez hosszadalmas kézi munka kell legyen, melyet például munkanélküliek bevonásával lehetne elvégezni.
— Fel kell mérni a tájvédelmi körzeten áthaladó utak közlekedési szerepét, és a szükségtelennek tekinthető illetve a különösen káros hatású utakat sorompóval le kell zárni. A növényzet újratelepedéséről a természet majd gondoskodik.
— A felháborító építkezésekért és privatizációért felelős önkormányzati és állami alkalmazottakkal szemben szigorú szakmai felelősségre vonást kell kezdeményezni, és a területek új tulajdonosaival közölni kell a hasznosíthatóság korlátait, és ezeket az előírásokat be is kell tartatni.

Bödecs Barnabás


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.