kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Nyilatkozat a vasút helyzetéről*

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub támogatja a vasutas szakszervezetek küzdelmét, mivel úgy ítéli meg, hogy az a társadalmunk fejlődését szolgálja. A vasutasok létbiztonságának megteremtése és a vasút kiemelt fejlesztése jelentős mértékben elősegítené a gazdasági fellendülést és az ökológiai összeomlás elkerülését. A MÁV válságának oka elsősorban a hibás közlekedéspolitika.
Ez a politika az adófizetők pénzéből hatalmas támogatásban részesíti a közúti közlekedést, miközben a vasutat folyamatos leépülésre kényszeríti.
A MÁV-nak saját költségére kell építenie és fenntartania a vasúti pályát (1992-ben 17 milliárd forintot költ erre), míg a közutakat az állam építi és tartja fenn, amelynek évi 25 milliárd forintos költségéhez a tehergépjárművek (és különösen a nehéz tehergépjárművek) üzemeltetői viszonylag csekély mértékben járulnak hozzá, pedig az utak építési költségének jelentős része és az útkarbantartásénak döntő többsége őket kellene, hogy terhelje. Csak a külföldi tehergépjárművek adójának elengedése 1992-ben 24 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek. Ugyanakkor ezek a járművek évente több tíz milliárd forintnyi kárt okoznak az utakban és egyéb létesítményekben.
A vasút fejlesztése jóval kevésbé terhelné meg a központi költségvetést, mint a közúti infrastruktúra bővítése. Egy kilométer kétvágányú vasúti pálya építése átlagosan 20 millió forintba kerül, míg egy kilométer 2X3 sávos autópálya 300 millió forintba (miközben ez utóbbi szállítási teljesítménye feleannyi, mint egy korszerű vasútvonalé). A hazai vasút fejlesztése általában újabb területek igénybevétele nélkül, a már meglévő pályák korszerűsítésével történhet, míg a közutak átbocsátóképessége jóformán csak további természeti és egyéb értékek elpusztítása révén növelhető.
A közúti közlekedés jelenleg azért is "kifizetődőbb", mert a közlekedési tárca a lakosság egészségét, a természetes és épített környezetet nulla értékűnek tekinti, és ily módon a közúti gépjárműforgalom miatt keletkező évi több száz milliárd forint környezeti kárt nem az okozóval, hanem az egész társadalommal fizetteti meg. Amennyiben másképp tenne, azonnal nyilvánvalóvá válna a vasút gazdaságossága a közúttal szemben: azonos teljesítmény esetén a vasút 78%-kal kevesebb szén-dioxidot, 94%-kal kevesebb nitrogén-oxidot, 95%-kal kevesebb szén-monoxidot bocsát ki, 89%-kal kevesebb energiát használ fel, és 80%-kal kisebb területet foglal el, mint a közúti fuvarozás.
Tehát megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a közúti fuvarozás ára megközelítse annak valódi költségét. A gázolaj árát a nyugat-európai szintre kell emelni, meg kell akadályozni a háztartási tüzelőolaj üzemanyagként történő felhasználását, a gépjárműadót a jármű súlyához viszonyítva progresszíven kell megállapítani, s fel kell mondani a külföldi tehergépjárműveknek részleges vagy teljes adómentességét biztosító megállapodásokat. Ezek az intézkedések már önmagukban is érezhetően javítanák a vasút versenyképességét. Az intézkedések hatására keletkező költségvetési bevételek egy részét pedig a vasút további fejlesztésére lehetne fordítani.
Budapest, 1992. november 26.
A Levegő Munkacsoport
és a Magyar Közlekedési Klub
*A nyilatkozat vasutassztrájk alkalmával készült.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.