kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub állásfoglalása
A KAMIONFORGALOMRÓL

A városainkon, falvainkon áthaladó kamionok iszonyú rombolást vittek végbe az épületekben, egyéb létesítményekben, a lakosság egészségében, és gazdasági fejlődésünket is hátráltatják.
A nehéz tehergépjárművek tönkreteszik az utakat. Az utak elhasználódása a tengelyterhelés negyedik hatványával növekszik. Ez azt jelenti, hogy egy kamion annyi kárt okoz az útfelületben, mint százezer személyautó. Egy 38 tonnás kamion károkozása 90 db 7,5 tonnás teherautóéval egyenlő. Angliai felmérések kimutatták, hogy a 20 éves időtartamra tervezett autópálya-útburkolatok néhány év alatt tönkrementek a nagy kamionforgalom miatt. Magyarországon is bárki meggyőződhet nehéz tehergépjárművek útrongálásáról, ha összehasonlítja az autópályákon a belső és a külső sávok állapotát: a külső sávok, ahol a kamionok haladnak, sokkal rosszabb állapotban van, mint a belső, ahol pedig nagyobb sebességgel közlekednek a járművek! Az utakhoz hasonlóan a kamionok a hidakat is rombolják, ami egyes esetekben váratlan katasztrófához vezethet.

A nehéz tehergépjárművek számára azonban nemcsak az útkarbantartási, -javítási költségek magasabbak (nagyságrendekkel), mint az egyéb járművek esetén, hanem az útépítés is már eleve drágább megoldásokat kíván (vastagabb, ellenállóbb útburkolat, szélesebb sávok, nagyobb fordulóívek, kiterjedtebb parkolók, stb.). További veszteséget jelent, hogy a kamionok a meglévő utak átbocsátóképességét is jelentősen csökkentik. A kamionok által okozott (sajnos egyre gyakoribb) balesetek, illetve azok következményeinek felszámolása is általában lényegesen többekerül, mint a kisebb súlyú járművek esetén.
A kamionok által keltett rezgések erősen érezhetők a lakásokban is: a tárgyak "táncolnak" az asztalokon és polcokon, a falak repedeznek. Budapesten például a XI. kerületi Bocskai úton a házak erősen károsodtak, nemrég az egyik lakásban kidőlt a közfal, és csak a véletlennek köszönhető, hogy nem következett be tragédia. A nehéz tengelyterhelés miatt a kamionok rendkívül károsítják az egyéb létesítményeket is. A Bocskai úton például már többször tört el a gázvezeték, egy esetben a gáz meg is gyulladt, és a második emeletig csaptak fel a lángok. Sok hasonló külföldi eset is ismeretes. Például London egyik nagy teherforgalmú útján a megrepedt vezetékből szivárgó gáz felrobbanása nyolc ember halálát okozta. A vízvezetékek rongálása is jelentős. Hazai adatok híján a brit Nemzeti Vízügyi Tanács jelentésére hivatkozunk, amely szerint az angliai vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat karbantartási költségeinek többségét a nehéz tehergépjárművek által okozott meghibásodások javítása teszi ki.
A kamionok által okozott zaj súlyos egészségkárosodáshoz vezethet. A zaj elsősorban a központi idegrendszert károsítja. Már viszonylag alacsonyabb zajszint is okozhat pszichés zavarokat, magasabb zajszintnél vegetatív ártalmak jelentkeznek, majd halláskárosodás következhet be. (Tehát a zajártalom nem a halláskárosodással indul, hanem ott fejeződik be!) A vonatkozó rendelet szerint a közlekedésből származó zajszint lakóterületen — a beépítés jellegétől függően — nappal legfeljebb 50—65, éjszaka 40—55 dB megengedhető. Ezzel szemben a kamionoktól származó zaj szintje gyakran meghaladja a 80 dB-t. (Mivel a dB logaritmikus számítás szerint növekszik, a 80 dB a megengedett szintek 100-szorosa, illetve 1000-szerese!)
Jelentős a kamionok által okozott légszennyezés és az ennek következtében fellépő akut és krónikus — sok esetben helyrehozhatatlan — egészségkárosodások. Budapesten például az összes közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátást tekintve a tehergépjárművekből származik a szén-monoxid 16%-a, a szén-hidrogének 6%-a, a nitrogén-oxidok 41%-a, az ólom 15%-a, a kén-dioxid 77%-a, a formaldehid 55%-a és a korom 87%-a, és ennek jelentős részét az áthaladó kamionok bocsátják ki. A kamionok kipufogógáza több mint 2000 különböző vegyületet tartalmaz, amelyek még további vegyi kölcsönhatásba lépnek egymással és a levegőben tatlálható egyéb anyagokkal. Ezen között nagy koncentrációban találhatók olyan rákkeltő vegyületek is (pl. benzpirén), amelyeknek — a vonatkozó magyar szabvány szerint — hatástalan (biztonságos) koncentrációja nincs. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint ezen vegyületekből elvileg egyetlen molekula is előidézhet rosszindulatú daganatot. Különösen súlyos a helyzet a nagy teherforgalmú utak mentén, de a messzebb eső területeken lakók sem lehetnek nyugodtak, hiszen a szennyezőanyagok a kibocsátó-forrástól nagyobb távolságokra is eljutnak.
A kamionok elviselhetetlenné teszik az életet a környéken, amelyen áthaladnak, így aki megteheti, elmenekül onnan. A lakások értéke számottevően csökken. Csak a legkiszolgáltatottabb, leghátrányosabb helyzetű rétegek maradnak itt, ami gazdasági lepusztuláshoz és növekvő társadalmi feszültségekhez vezet. (Erre is jó példa az egykor kiemelt zöldövezetnek számító Bocskai út és környéke.)
A hazánkon áthaladó külföldi kamionok semmivel sem járulnak hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez, hanem éppen ellenkezőleg, súlyos gazdasági károkat okoznak. 1981 és 1992 között a közúti tranzit teherforgalom Magyarországon a 10-szeresére, évi csaknem egymillióra, növekedett, miközben a nemzeti jövedelem csökkent! A tranzitforgalom haszna ugyanis nem ott jelentkezik, ahol az áthalad, hanem a két végponton.
A heidelbergi Jövőkutatási és Környezetvédelmi Intézet számításai szerint Németországban a közúti tranzitfuvarozók mindössze 12 százalékát fizetik meg azoknak a károknak és költségeknek, amelyeket okoznak. Joggal feltételezhetjük, hogy Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, hiszen a fuvarozók itt olcsóbban tankolhatnak, mint a nyugati országokban, s döntő többségük egyáltalán nem fizet áthaladási díjat (vagy csak igen csekély összegűt). Ez azt jelenti, hogy a külföldi kamionosok minden 100 forint kiadásukhoz 900 forint támogatást kapnak a magyar államtól. Tehát a magyar adófizetők évente sok milliárd forinttal járulnak hozzá az övékéhez képest általában sokszoros jövedelemmel rendelkező külföldiek további gazdagodásához.
Ez az állapot alapvető emberi jogokat sért, a hatályos magyar jogszabályokba ütközik és alapvetően ellentétes a piacgazdaság szellemével is. (Néhány vonatkozó jogszabályt az alábbiakban idézünk.)
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub követeli, hogy
— a kamionokat tiltsák ki a lakott területekről;
— a külföldi kamionok hazánkon történő áthaladásával, illetve az áthaladás környezetkímélő feltételeinek megteremtésével (pl. vasúti vagy vízi szállítás) kapcsolatos költségeket az érintett külföldiek fizessék meg;
— a kamionforgalom miatt kárt szenvedett állampolgárok kapjanak méltányos kártérítést.
Néhány vonatkozó jogszabály:
18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
2.§ (2) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen.
46.§ Aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz, a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles a kárt megtéríteni.
1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről
339.§ Aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
341.§ (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és — szükség esetén — biztosíték adására.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő.
345.§ (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
354.§ A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.
361.§ Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
1977. évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv)
259.§. (1) Aki ... sugárzó- avagy más anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
280.§ (1) Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelentős mértékben szennyezi, rongálja vagy pusztítja, bűntetett követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás életveszély idéz elő.
1978. évi IV. törvény (a Büntető Törvénykönyv)
13.§ (2) A lakott területeket ... forgalomszabályozási eszközökkel ... is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés káros hatásaitól.
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.