kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mennyibe kerül nekünk a Suzuki-kaland?

A Greenpeace International megbízásából a Levegő Munkacsoport szakértői - dr. Farkas Ildikó, dr. Kalas György, dr. Kiss Károly, Lukács András, Pavics Lázár és dr. Radó Dezső tanulmányt készítettek "Célpont: Magyarország. A közúti járműforgalom jellemzői és a motorizációban érdeken nyugati tőke támadása" címmel. Az alábbiakban a 87 oldalas tanulmány egyik fejezetét közöljük.
Magyar személygépkocsi-összeszerelő üzem létesítésére az első érdemi elbírálható ajánlatot a Suzuki cég tette meg az ITOH kereskedőházzal együttműködve. (A különfélevolt szocialista együttműködési ajánlatokkal nem érdemes foglalkozni.)
A Suzuki cég 1985 végén küldte meg részletes ajánlatát. A későbbi tárgyalások során a Suzuki lépésről lépésre egyre több kedvezményt csikart ki a maga részére, a magyar kormányszervek pedig erre biztosítékokat adtak (elsősorban a Németh-kormány idején).
A témát mélyebben nem ismerők számára az első meglepetés a japán tőke viszonylag kicsi részaránya:
Az összeszerelő üzem költsége: 16,3 md Ft 100,0%
ebből hitel 11,0 md Ft 67,5%
alaptőke 5,3 md Ft 32,5%
Az 5,3 md Ft befektetéssel korlátolt felelősségű társaság jött létre az alábbi részvényes aránnyal:
AUTOKONSZERN (magyar) 40%
SUZUKI (japán) 40%
C. ITOH (japán) 11%
IFC 9%
Összesen l00%
Az összeszerelő üzem teljes létesítési költségeihez képest a japán részarány csak 16,6%-ot tesz ki. Ez az arány tovább zsugorodik, ha az egyéb vagyoni jellegű magyar hozzájárulásokat is figyelembe vesszük (ingatlan tulajdonjog névleges értékben, a befektetésösztönzési alapból kiutalt 100 millió Ft stb.). A gyár Esztergomban épült fel.
A viszonylag szerény saját tőkerészesedés ellenére a Suzuki óriási kedvezményekre tett szert. A vállalkozási nyereségadó-kedvezmény 10 évre 100%-os mértékű. A 6. és 10. év között a 100%-os adókedvezmény csak akkor érvényesül, ha a vállalkozás devizamérlege pozitív, és a megtakarított nyereség teljes összegét Magyarországon reinvesztálják.
Az importált alkatrészekre olyan kedvezményes vámtételek biztosítását vállalta a kormány, ami az egyéb személygépkocsi-importhoz képest 22%-os vámpreferenciát jelent.
A külföldi cégek nemcsak termékeik belső versenyképességének elérése céljából törekszenek kedvezmények kiharcolására, hanem elsősorban profitjuk maximalizálása érdekében. Így pl. a Suzuki-szerződés a szabadalmi díj fizetését is magában foglalja, egyszeri kezdeti és folyamatos szabadalmi díj formájában. A magyar gyártási részarány növelésével arányosan növekszik a japán anyavállalat díj-bevétele, pedig a termék az idő múlásával leértékelődik.
Egyéb kedvezmények:
- a magyar kormány kereskedelempolitikai támogatást nyújtott az export elősegítésére;
- a foglalkoztatási alapból 1991-ben 100 millió Ft támogatást nyújtott;
- a befektetésösztönzési alapból további 100 millió Ft támogatást kapott a Suzuki;
- A Suzuki projektumra a japán EXIM banktól felvett 9,1 md Ft (17,25 md jen) hitelre az állami költségvetés garanciát nyúj tott;
- a munkaerő-átképzés támogatása;
- alaptőke-emelés a költségvetési források terhére (400 millió Ft), és ennek keretében kedvezmény és telekjuttatás.
Ezen felül a vállalkozás még a különféle alapokból pályázat útján is tehet szert különféle kedvezményekre.
A Suzuki projektum alapkoncepciójának néhány részlete
(1985 decemberében átadott ajánlat)
1.Gyártási terv
Modell
Suzuki "Alto", 800 cm 3 , 5 ajtós kivítel.
Az ajánlat 1985 decemberi átadása óta a tárgyalások során mindkét fél célszerűbbnek látja egy soron két típus gyártását. (Alto 800 cm 3 , valamint Swift 1000 cm 3 , vagy ehhez hasonló, a gyártás beindulásakor aktuális modell. A ténylegesen gyártott modell végülis az 1,3 literes Swift.)
Gyártási volumen 1. év 15 ezer db 2. év 30 ezer db 3. év 50 ezer db
A gyártás kétműszakos üzem mellett 50 ezer gépkocsi/év kapacitásra van tervezve. Három műszak esetén az adott gépsoron évenként max. 80 ezer kocsi gyártható. Ebből Magyarországon évi 25 ezret szeretnénk eladni.
Magyar beszállítási hányad: 50%, mely az összeszerelő üzemen belüli gyártásból (15%) és a külső beszállítóktól érkező alkatrészekből (35 %) tevődik össze.
2. A közös vállalat alaptőkéje és a felvett hitel aránya:
vállalati alaptőke: 5.000 millió jen
felvett hitel: 10.494 millió jen
összesen: 15.494 millió jen
A hitelt a C. ITOH mint exportőr, hosszúlejáratú szállítói hitelkonstrukció keretében adja. A hitel futamideje max. 8,5 év. A kamat nem kevesebb mint 7,6%/év (a japán szabályzók változásától függően). Fizetési garanciát - a felek tulajdonosi hányadának arányában - a Magyar Nemzeti Bank ad.
Egyéb tőkehordozók
Szerelőcsarnok, infrastruktúra, szociális létesítmények, irodaépüIet:5.082 millió jen;
Magyar beszállítói vállalatoknál igényelt beruházás (35%-os alkatrészhányadot figyelembe véve, szerszámok és készülékek gyártására): 6.545 millió jen.
3.Gyártóberendezések beruházási volumene
az összeszerelő üzemben összesen 15.494 millió jen.
4. Tőkerészvétel
Az eredeti javaslat szerint az 5 milliárd jen alaptőkéből a magyar fél részesedése 60, a japáné 40% volt, mely 30-10% arányban oszlott meg a Suzuki és a.C. ITOH között.
5.Export
A közös vállalat a Suzuki kereskedőhálózatán keresztül a gyártott gépkocsik 50%-át (25.000 db) nyugati piacra (Európa + USA) exportálja.
A vegyesvállalat alkatrészek eladását is tervezi pótalkatrész-célokra. Nincs kizárva, hogy a Suzuki a már lefutott személygépkocsi-típusaihoz a pótalkatrészt Magyarországról szerezné be, feltételezve a jő minőséget és a versenyképes árat. (Ez a koncepció az ajánlat átadása -1985 december - után alakult ki.)
6. A vegyesvállalat által igényelt munkaerő
az első évben 514, a másodikban 767, a harmadikban 928 fő.
7. Az összeszerelő üzemen belüli gyártáshoz szükséges beruházások összesen:
gépimport Japántól 11.489 millió jen (FOB Japán)
magyar belföldi részvétel 3.334 millió jen
egyéb hazai tőkehozzájárulás 5.082 millió jen
magyar beszállítóknál szükséges
beruházások összesen 5.545 millió jen.
8. Árak
magyar (belföldi piacra) 800.000 jen/db (ab gyár)
exportra
- Európa 467.000 jen/db
- egyéb tőkés piac 495.000 jen/db
japán alkatrész-szettek ára
egy kocsira vetítve: 252.200 jen (ab gyár)
9. Bérek és költségek
— munkabér:
igazgatók 1.200.000jen/év
vezetők 720.000jen/év
egyéb 480.000 jen/év
— épület bérbevétele 242.000 millió jen/év
(Ez elmaradhat, ha az épület magyar apportként az alapítótőke része. Ez lehetséges, mivel a 4. sz. házgyárat - Budafok - megnézték és használhatónak minősítették.)
- adminisztrációs kiadások 97.810 ezer jen/év
- reklámköltség 188.000 ezer jen/év
10. Royalty
kezdeti 400 millió jen/év amortizáció 80.000 ezer jen/év
b)folyamatos 7.575jen/kocsi



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.