A Sopron felé közlekedő vonat ezen a szép április végi napon külön csomagteres kocsival közlekedett, és legnagyobb örömünkre kerékpárkampókkal volt felszerelve.

Gépeinket nagy gonddal az első keréknél fogva elhelyeztük, majd több lehetséges módot kipróbáltunk, lefotóztunk. Budapest-Sopron közötti utunk nagyrészt azzal telt, hogy vizsgálódtunk a vonatban. Figyeltük, hogy ha két sorban kerékpárok lógnak, lehet-e közöttük közlekedni, mennyire tehetjük közel a gépeket anélkül, hogy sérülnének, érdemes e váltogatni a felfüggesztési módot stb.

Sopronba érve a GYSEV, azaz a Győr-Sopron Ebenfurt Vasúttársaság helyi képviselője várt ránk, és irány a szállás, kerékpáron a Lővér hegynek felfele. Izzasztó, de megnyugtató is volt a szállásunkra érni, mert kiderült, ha nincs is kerékpártároló, de legalább felvihetjük a gépeinket a szoba erkélyére.

A soproni vasútállomás felkészültsége mindannyiunkat meglepett. Először is a kerékpártároló, amelyet a vasútállomás üzemeltet 24 órás szolgálattal. Aki a kerékpárjával érkezik, és vasúttal utazik tovább, annak ingyenes a tárolás egy napig. Ha ennél tovább marad a gépe, akkor 60 Ft óránként a díja. A Fertő t6 körüli nagy túrázási igénynek köszönhetően az állomás felkészült 40 kerékpár egyidejű elszállítására, egy ötletes, nem túl drága tehervagon-átalakítási megoldással. A gépek az első kerekükön lógnak, és hogy a rázkódáskor ne libegjenek, a hátsó kereket befogja egy falra erősített támasz. Ezt a tehervagont az ország bármely állomása megrendelheti, csak akkor az üres futást is ki kell fizetni. A szolgáltatás ára kerékpáronként kb. 120 Ft, távolságtól függetlenül.

A gyönyörű kisvárosban sajnos nyomát sem láttuk kerékpárútnak, kerékpársávnak, pedig a várost átszelő főforgalmi út igen veszélyes. Saját szemünkkel láttuk, amint egy rallizó motoros került egy figyelmetlenül kitolató autó alá. Az esti, másnapi beszélgetések során megtudtuk a helyi bringázókat szervező tanároktól, hogy a kerékpársávokkal kapcsolatos terveket a napokban fogadta el az önkormányzat. Ezek a sávok a Fertő fele vezetnék a turistákat, de mi van a városban kerekezők, városon átjutni kívánók biztonságával? Mindenesetre felvetettük azt, hogy a város jelentkezzen a "Városok a kerékpárosokért" mozgalomba!

Másnap irány Burgenland, pontosabban Kismarton. Élményvolt az osztrákok tipp-topp motorvonatos kocsijába 12 kerékpárt bepréselni, de sikerült. Kismartonban igen érdekes kerékpárkölcsönzéssel találkoztunk. A vasúttársaság 3-4 sebességes egyenkerékpárokat kölcsönöz. Egy kerékpárkereskedő és -javító cég tartja karban az ország egész területén ezeket a gépeket. Akkor jönnek ki egy állomásra, ha 4-5 kerékpár javítását kell elvégezni. A sopronihoz hasonló kerékpárszállító tehervagont találtunk itt is, ám feltöltve kerékpárral) Ezeket ugyanis kerékpáros rendezvények színhelyeire viszik, ahol kölcsönözhetőek. A rendszer rugalmas, nemcsak ott lehet leadni a gépet, ahol kölcsönözték, hanem bármelyik vasútállomáson.

Kismartonból egy kis túrát tettünk a Fertő tóhoz, Rusztig, onnan pedig Vulkapordányba. Ezalatt kitapasztaltuk az osztrák kerékpárutakat, amelyek dicséretét már idehaza annyiszor hallottuk. Tényleg csoda jó dolog, ahogy bevonták a falvakat egy hálózatba, a földutakat leaszfaltozták, és közösen használják a mezőgazdák meg a kerekesek. Kicsi — talán már túl kicsi — táblák igazítanak útba, nekünk mégis sikerült eltévedni néhányszor. Ott jártunkkor épp szántott egy gazda, hordta is fel rendesen a földet az aszfaltra. Gondolom, utána le is takarította. Elvégre így tisztességes.

Utolsó napunk, utolsó tapasztalatszerző állomásunk Bécs volt. Május első napja, munkaszüneti munkanapünnep, és mint később láthattuk is, ilyenkor egész Bécs kiürül. Mindenki utazik. A kerekesek is. A reggel 8.30kor a Fertő felé induló vonat minden egyes peronja dugig volt kerékpárokkal, még a póttehervagonba is az ott hivatalosan tárolható biciklik kétszeresét pakolták be. Ez volt aztán a látvány! A velünk levő Zöld Pont szerkesztőség nem győzte filmezni, riportok készítésével követni az eseményeket. De végül is sikerült, és a Magyar TV-ben már le is vetítették az anyagot. A Bécsben töltött értékes napjainkról legközelebb olvashattok.