Jaime Lemer, Curitiba polgármestere

Nem véletlenül választották a dél-brazíliai Curitibát, Parana állam fővárosát a fórum helyszínének. A város világhírű az ötletgazdag és hatékony közlekedési rendszeréről, a hulladékgazdálkodáshoz való hozzáállásáról, kiterjedt parkjairól és a környezetvédelemnek az oktatás minden szintjébe való bevonása melletti elkötelezettségéről.

Curitiba "ökológikus várossá" fejlődésében a vezető erő a polgármester, Jaime Lerner. Hivatalának első időszakában, az 1970-es évek elején azzal szerzett hírnevet, hogy meg akarta változtatni a város közlekedési rendszerét, és sikerült is neki.

Ésszerűsítették Curitiba közlekedési rendszerét, és fejlesztették úthálózatát. Ezzel egyidőben új területhasználati törvényt vezettek be, nagyobb figyelmet szentelve az emberi igények kielégítésének, valamint a kulturális örökség és a környezet védelmének. Később az így kialakult szerkezetet Curitibán kívül egy különá1ló ipari várossal egészítették ki. A város lakóinak 20%-a dolgozik itt, és 400 ipari üzeme ellenére magában Curitibában nem okoz jelentős környezeti problémákat.

Ez volt a kezdete annak, ami Curitibát mintavárossá tette, és nemcsak a többi fejlődő ország számára. A gazdagabb nemzetek is sok tanulnivalót találnak itt. Egy gondosan végiggondolt várostervet vázoltak itt fel pár évtizede, és azóta meg is valósították. Ezt egységbe rendezték egy hatékony közlekedési rendszerrel, ami tovább segítette a cégek és a társadalom terveinek teljesítését.

A cső alakú megállók, ahol az utasok fizetnek, fel- és leszállnak, sokkal hatékonyabbá teszik a gyorsbusz-rendszert

Amikor egy "felszín feletti" földalatti rendszerről beszél Jaine Lerner polgármester, arra gondol, hogy az autóbusz-hálózat legalább olyan hatékony és kényelmes lehet, ha készek vagyunk megfelelően elkötelezni mellette magunkat. Minthogy először járok Curitibában, a nagy "cső-állomásokat" csodálom, ez minden buszmegállóban egyfajta peron. Az utasok például fizethetnek felszállás előtt, és a be- és kiszálláskor nem kell lépcsőket mászniuk, nagyjából úgy, ahogy egy földalattin.

Ez a legutoljára kialakított részlete a város közlekedési hálózatának, egy közvetlen expressz buszhálózat, melyet "gyors vonal"-nak neveznek. Kevesebb megállója van, és hatékonyabb a beszállás. A "gyors vonal" kétszer annyi utast szállít egy óra alatt, mint a hagyományos rendszer.

A színkódolt buszok kis időközökkel járnak. Az expressz buszok pirosak, a kerületkőzi járatok zöldek, a hagyományos buszok sárgák. Az egyik típusról a másikra való átszállás is nagyon könnyű, pl. egy expresszről egy helyi járatra. A rendszerben mindennel szemben prioritása van a tömegközlekedésnek: például a kereszteződéseknél a közlekedési lámpákat a buszvezetők a buszból irányítják. A város az utak hármas rendszerével rendelkezik, ami 5 fő szerkezeti tengelyen alapul. Mindegyik tengelynek van egy központi útja két középső sávval a buszok számára, és két sávval a közönséges, lassabb közlekedés számára. A központi úttól egy háztömbnyire mindkét irányban egyirányú utcák vannak a gyorsabb közlekedés számára. Az új területhasználati törvény támogatta a lakó- és irodaépületek telepítését ezen tengelyek mentén a városon kívül, új területeken, így több tér jutott a városközpontban a gyalogosoknak.

"Mi rendszerint az utak és a sávok hierarchiájáról beszélünk Curitibában" — magyarázza Jonas Rabinoviteh városépítész és a polgármester nemzetközi tanácsadója. — "Minden útnak sajátos funkciója van. Az elsőbbséget élvező összekötő utak kapcsolják a közlekedést a szerkezeti utakhoz, a gyűjtőutcákban kereskedelem folyik, és vegyes a közlekedésük, míg a kapcsolódó utcák a szerkezeti utakat az ipari várossal kötik össze. Ezek együttesen alkotják a város vázrendszerét.

Látogatóként is hamar fölfedezhető, hogy ez a rendszer valóban működik. A város 1,6 millió lakója fél millió kocsival rendelkezik, ami a legnagyobb autósűrűség Brazíliában. Azonban semmi jele sincs annak, hogy közlekedési problémák lennének. A fejlett buszrendszer azt jelenti, hogy nincs ok, amiért e1ő kellene venni az autókat.

A buszok naponta 1,3 millió utast szállítanak. Azok közül, akik most a "gyors vonalat" használják, 28% azelőtt az autóját használta. Egyedül ez 20-25%-kal csökkentette az üzemanyag-fogyasztást a városban.

Ugyanakkor a központ történelmi épületeit és emlékműveit megőrizték, és új használatba vették. Egy ragasztógyárat szabadidő-központtá alakítottak át, egy 16porraktárat színházzá, egy kőbányát pedig szabadéri színpaddá.

Ugyanakkor a parkok területe annyira megnőtt, hogy Curitiba egyike lett a világ legzöldebb városainak. 20 év alatt több mint 1,5 millió fát ültettek, és az egy lakosra jutó nyílt zöldterület 0,5-ről 52 négyzetméterre nőtt.

145 km kerékpárutat építettek, legtöbbjük parkokon keresztülvezet.

Hétvégén ingyen lehet a parkokhoz utazni a buszokkal, és kis központokat telepítettek, amelyek a helyi élővilágról és ökológiáról szolgáltatnak információt.

Egy jól átgondolt, környezetorientált oktatási programot illesztettek be a különböző tevékenységekbe, mindenekelőtt a gyerekekre koncentrálva. Az iskolákban, különösen a kisebbeknél a környezeti ismeretek a tanterv szerves részeit képezik. Az engedély nélkül épített negyedekben és más alacsony jövedelmű kerületekben központokat hoztak létre a gyerekeknek, hogy inkább oda menjenek, semmint az utcára. Itt helyiséget és ételt adnak nekik, s emellett fontos ismereteket, amelyeket hazavisznek az otthonukba.

A felnőttek számára ott van az Ingyenes Szabadegyetem a Környezetért, egy kicsi aktív intézmény, amely a közvéleményt próbálja formálni úgy, hogy célzott információkkal látja el a hétköznapi embereket és foglalkozási csoportokat.

A környezeti oktatással együttműködve létrehozták a "Levél család"-ot, egy csoportot, akik zöld levélnek öltözve látogatják az iskolákat, sz6r61apokat osztogatnak a városban, és információval szolgálnak a televízióban úgy, hogy az könnyen megérthető és szórakoztató legyen gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A Levél család részt vesz egy, a hulladék elhelyezésével és hasznosításával kapcsolatos oktatási programban.

Curitiba hulladékfeldolgozó rendszere is világszerte elismerést szerzett. 1990-ben a város elnyerte az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetének díját 2 programjával.

Az egyik a hulladék keletkezésénél történő azonnali szétválogatását támogatja Curitiba lakóinak segítségével. A program neve: "A szemét, ami nem is szemét". Az első két évben egyedül a papírhulladék összegyűjtése tette közvetve lehetővé a városban 615 ezer fa ültetését.

A második program: "A szemétkereskedelem" kb. 22 000 szegény családot érint 50 faluban, a város agglomerációjában. ők buszjegyeket és élelmiszercsomagokat kapnak cserébe a háztartási hulladékért. Ez egy okos beruházás, ami kombinálja a szociális segítséget azzal a lehetőséggel, hogy az átvevők tegyenek valamit a környezetért, mialatt a legszegényebbeknek egy jobb életszínvonalat biztosítanak.

Ételt, elfoglaltságot adtak nekik, jobban hozzájuthattak a tömegközlekedéshez, és ugyanakkor lecsökkentették a lakóterületeken felhalmozott szemetet, ami csökkentette a betegségek elterjedését és a csecsemőhalandóságot.

A Curitibában véghez vitt határozott tervezés bebizonyította értékességét az utóbbi két évtizedben. Figyelembe véve, hogy Curitiba népessége ezen idő alatt megháromszorozódott, a környezetvédelem terén tett fejlődése kétségkívül példaértékű a világ más városai számára: egy lelkes igyekezet helyesen kivitelezve jelentősen csökkentheti a környezeti és egészségügyi károsodás kockázatát.

Egységbe rendezett és alaposan végiggondolt beruházások a városszerkezetben, tömegközlekedésben, hulladékfeldolgozásban és az oktatásban megvédhetik a város lakóit sok környezeti és egészségi problémától, amelyek egyébként komolyan veszélyeztetnék az egészségüket, boldogságukat és életszínvonalukat.

PeterHanneberg (Enviro)