Torzulás a német fuvarpiacon
Németországból a kelet-európai országokba az akkor még létezett Cseh-Szlovák Köztársaságon át irányuló forgalom a tehergépkocsik számával mérve 1992-ben 1991-hez képest mintegy 30 százalékkal növekedett, a tonnában mért vasúti forgalom viszont a felére esett vissza. Történt ez annak ellenére, hogy a határon a tehergépkocsik kilométeres sora torlódott, és hosszú volt a várakozási idő. Német vélemény szerint a szabad verseny torzulásáról van szó, és ezt két példával is illusztrálják:
1. Cseh-szlovák tehergépkocsik visszaútban Frankfurt és Koblenz körzetéből farostküldeményeket fuvaroztak a német-csehszlovák közös határállomásra, ott a küldeményeket átrakták vasúti kocsira, és azon fuvarozták tovább a csehszlovák rendeltetési állomásig.
2. A cseh-szlovák vasútra feladott fát és cementet a vasút csak a határig fuvarozta, onnan pedig közúton továbbították a németországi rendeltetési helyre.
Ezt a német vasutakra és a német környezetre nézve hátrányos helyzetet a kommentátor a díjszabások különbözőségével, a csehszlovák közúti fuvarozók keményvaluta iránti éhségével magyarázza, orvosságként pedig az úthasználati díj bevezetését javasolja.
(Közlekedési Közlemények, 1993/8.
|