Rossz környezeti bizonyítvány a tehergépjárművek számára
Egy Nagy-Britanniában kidolgozott tanulmány rossz bizonyítványt állít ki a tehergépjárművekről. Az alábbiak a brit vasutasok megbízásából végzett azonban pártatlannak mondott tanulmány megállapításairól számolnak be.
A felmérésből az derül ki, hogy a brit lakosság 55%-a a vasutat tartja a környezeti szempontból legkevésbé káros közlekedési illetve szállítási ágazatnak, és 87%-ra tehető azok hányada, akik a vasutat környezeti szempontbó az 1. vagy 2. legkedvezőbb helyre sorolják. A megkérdezettek 59%-a a személygépkocsi-közlekedést tartja a leginkább környezetszennyezőnek, és mintegy 21%-uk sorolja a tehergépkocsi-közlekedést környezetszennyezés szempontjából 2. helyre írja a tanulmányt ismertető Railfreight Distribution.
Egy másik közlekedési környezetvédelmi vizsgálatot a Metropolitan Research Unit végzett. A vizsgálat mint azt ugyancsak vasúti szakemberek és vállalkozók megfogalmazták "sok mítoszt tisztázott a tehergépjárművekkel kapcsolatosan", és evvel támogatást adott az arra alkalmas teherszállításnak a vasutakra való áttereléséhez, ami egyébként is egyezik a kormány céljaival.
Néhány a tisztázott mítoszok közül:
1. mítosz: "A tehergépjárművek baleseti szempontból nem veszélyesebbek mint a személygépjárművek."
A valóságban, a megtett távolságra vetítve a tehergépjárművek nyolcszor gyakrabban résztvevői veszélyes baleseteknek, mint a személygépkocsik.
2. mítosz: "A vasúti teherszállítás megkétszerezése mindössze 5%-kal csökkentené a tehergépjármű-szállításokat."
Azokat a szállításokat nem számítva, melyekre a vasút egyáltalán szóba sem jöhet (túlnyomó részben helyi áruelosztás), megkétszerezve viszont a vasúti szállítást azokban a kategóriákban, amelyekben a vasút leginkább versenyképes (a 200 km-nél nagyobb távolságú nehéz tehergépjárműves szállítások) a nehéz tehergépjárművek által megtett kilométer-teljesítmény megfeleződne.
3. mítosz: "A tehergépjárművek után fizetett adók összege meghaladja az általuk okozott károk értékét."
A Leedsi egyetem által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a nehéz tehergépjárművek után azok tömegétől függően 15-55%-kal több adót kellene fizetni a jelenleginél, hogy az az okozott baleseti és környezeti károkat kompenzálni tudja.
4. mítosz: "A nagyobb, súlyosabb teherautók használata csökkenti a forgalomban levő tehergépjárművek számát."
Mióta a 38 tonnás korlátot bevezették, a legnehezebb gépjárművek által megtett távolság 82%-kal növekedett. Miután a nagy gépjárművek igen nagy hányadban csak részterheléssel mennek, ez a növekedés kevésbé hatékonyan működő fuvarozást, nagyobb környezetterhelést, több útkárt és balesetet jelent.
A tanulmányból az előbbieken kívül még a következők is kiderültek:
Az utakban egyetlen nehéz tehergépjármű annyi kárt okoz, mint 100 000 személygépkocsi, erősen károsítva a föld alatt csővezetékeket, hidakat, stb.
Néhány európai ország ugyan éjszakai és/vagy vasárnapi tilalmat léptetett életbe a nehéz tehergépjárművekre, azonban német vizsgálati adatok szerint a gépjárművek az utak 25%-ában megszegik az ilyen tilalmakat, 5 járművezetőből egy úgy érzi, hogy vállalatának egzisztenciája érdekében kell a törvény megszegnie.
A brit tehergépjármű vezetők "megszokták", hogy bizonyos útszakaszokon a sebességkorlátozások figyelmen kívül hagyhatók.
Ugyancsak brit autópályákon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések azt mutatják, hogy a tehergépjárművek 24%-a túlterhelt.
Közlekedési Közlemények 1993. május 17.
|