A megállapodás értelmében a kerékpáros szervezetek kérésére a Batthyány tér és a Margit-híd között, ahol a járda adottságai ezt lehetővé teszik (eléri a 3,6 méter szélességet), felfestéssel szétválasztják a kerékpáros és a gyalogos forgalmat. Mivel (nem csak ezen a szakaszon) a fák ágai belógnak a szabványos 2,25 m magas űrszelvénybe, megállapodtunk arról is, hogy a veszélyes ágakat eltávolítják.

A további pontokban ilyen tételek szerepelnek: kerékpárút-előrejelző információs táblák kihelyezése az Árpád fejedelem útján és a Csalogány utcában, a Csalogány utcánál és a Margit-hídnál az átkelés megkönnyítésére a járdaszegély lesüllyesztése, a Batthyány utca és a Halász utca között a járda szélesítése érdekében a padok hátrábbvitele, a Clark Ádám térre való feljutás és a Várba vezető út megkönnyítése érdekében járdaszegély süllyesztés és mindkét oldali lépcső rámpásítása, információs táblák kihelyezése, a Szabadság-hídnál kialakított kereszteződés biztonságossá tétele.

A kerékpárút használóit képviselő Bringa Munkacsoport küldöttei nyomatékosan felhívták a tervező és az önkormányzati illetékesek figyelmét arra, hogy a kerékpárútnak a közúttal való keresztezése se a Halász utcánál, se a Döbrentei térnél nem felel meg a balesetbiztonsági követelményeknek.

A probléma megoldására szolgáló javaslatokból csak annyi került be a jegyzőkönyvbe, hogy az Erzsébet-híd csomópontban a kerékpárosok részére elsőbbséget kell adni. Ezt ha kell több jelzéssel és korlátvisszabontással vagy kanyarodás-lassító küszöbbel még egyértelműbbé kell tenni minden kanyarodó gépkocsi részére!

A jegyzőkönyvet, a benne foglalt ígéretekkel s a munkák elvégzésének tervezett határidőivel (a legkésőbbi 1993 tavaszára szólt), aláírásával hitelesítette Sípos László, Tőkés Balázs és Básti Imre úr is.

Sajnos az ígéretek közül nem sok valósult meg. A Szabadság-híd átépítése kapcsán a kerékpáros jelzők felszerelésével javulást láthattunk. Az Erzsébet-hídnál és a Halász utcai felhajtónál mindennaposak a torlódások, a Batthyány térnél csúcsforgalmi időben a kerékpárosok és a gyalogosok kibogozhatatlan gubancot alkotnak. Csoda, hogy eddig még komolyabb baleset nem történt. A kerékpárút végén az Egry J. utcai ill. Margit-hídi lehajtók (szegélysüllyesztések) nem készültek el, a kerékpárút így, ahogy van, nem vezet sehonnan sehová, csupán föl-alá lehet rajta tekergetni. (Ezt megírtam az Élet és Tudomány 1992. évi 26. számában is.) A pedálosok erről a lábukkal szavaztak: miközben a kerékpárúton is egyre nagyobb számban is egyre nagyobb számban látni őket, mind többen hajtanak az alsó rakparton és a Bem rakpart úttestjén. A kijelölt út tehát, lényegében nem látja el fő feladatát, hogy elválassza a közút és a kerékpárút forgalmát.

Ha az illetékesek nem kényesek arra, hogy a csak részben betartott megállapodásokkal rongálják a szabadon választott önkormányzat és a maguk tekintélyét, legalább arra legyenek tekintettel, az állampolgárok pénzéből és nekik épült kerékpárút tényleg tölthesse be feladatát, vagy ha ez nem sikerül hosszú időn át, akkor szereltessék le a másutt talán jobban használható kerékpárút-jelzőtáblákat. A felfestést majd csak elkoptatja az idő, az út légterét pedig már amúgy is benőtték a fák.

Barabás Zoltán