kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Igazságügyi szakértők válaszolnak
A szükséges és a felesleges nyomelemek

Vannak olyan elemek, melyek ugyan csak igen kis mennyiségben vannak a szervezetben, mégis nagy hatást fejtenek ki. Ezek a nyomelemek. A nyomelemek legtöbbször fémek. Sokszor és sokfélét lehet mostanában ezekről hallani, például szinte minden reklámblokkban, reklámoldalon megtaláljuk a nyomelemeket tartalmazó tablettákat. Dr. Balogh István az Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa a nyomelemek fontosságáról és káros hatásairól az orvos szempontjából beszélt:
— Környezetünkben különböző elemek különböző mennyiségben találhatók. Vannak olyanok, melyek minden élőlény szempontjából fontosak, ezek az úgynevezett életfontosságú elemek. Ezen anyagok feltétlenül szükségesek, hogy a tápanyagban rendszeresen szerepeljenek, különben károsodik a szervezet. Ezek az elemek: vas, réz cink, jód, kobalt, molibdén, króm.
— A vas a vérfestékhez, a réz, a cink, a molibdén a króm az enzimekhez szükségesek, a jód a hormonhatású anyagok szerves része.
Az elemek másik csoportját azok alkotják, melyek szükségesek, hiányuk esetén súlyos károsodás alakulhat ki, de az élet még lehetséges nélkülük. Ilyen elem például a szelén.
Az elemek harmadik csoportjába tartoznak azok, melyeknek jótékony hatása bizonyított, azonban hiányuk nem okoz feltétlen károsodást. Ezek az elemek az élőlények különböző csoportjaiban más-más elemek lehetnek. Pl. míg az ólom, kadmium és az arzén az emberek számára káros, más élőlényekre semmiféle negatív hatással nincs.
Az utóbbi időben egyre több tudományág foglalkozik a nyomelemekkel. Így a kémikusok, talajtanászok, biológusok, állatorvosok, orvosok. A tudósoknak azt a láncolatot kell kutatásaik során figyelembe venni, hogy a talajban lévő nyomelem tartalom a növényeken keresztül bejut az állati szervezetbe, majd a különböző állatok húsán, tején keresztül az emberbe. aszerint, hogy az ember mit és mennyit eszik, alakulhat ki hiány vagy túlkínálat a nyomelemekből Mindkét véglet károsodást okozhat az emberi szervezetbe.
Mai ismereteink szerint nem csupán egy-egy nyomelem hiánya vagy túlsúlya lényeges az emberi táplálkozás szempontjából, hanem a nyomelemek egymáshoz viszonyított aránya is. Ennek megbomlása szintén súlyos szervi elváltozásokat hozhat létre. Vannak olyan nyomelemek, melyek megfelelő koncenrációban védő hatással rendelkeznek a külső hatásokkal szembe. Ilyenek a szelén és a cink.
Azonban ezek is károsak lehetnek, ha a koncentrációjuk fokozódik. A nyomelemek megfelelő ellenőrzés mellett jótékony hatással rendelkeznek a szervezet anyagcseréjére. Túlzott mennyiségben fogyasztva azonban károsan befolyásolják az egész szervezet működését.
Érdemes kiemelni, hogy nem csupán a külső környezetből juthatnak ezek a nyomelemek az emberi szervezetbe, hanem káros állapotokban a szervezetben levő nyomelemek eloszlása megváltozik. Egyes szervekbe lényegesen több jut. Az így megbomlott egyensúlyi állapot súlyosbíthatja az eredeti kárfolyamatot. Pl. oxigénhiányos szívizom károsodáskor infarktusban a fölszabaduló nikkel ionok a koszorús verőerek fokozottabb szűkületéhez vezethetnek. Ez a jelenség lényegesen súlyosbítja az eredeti folyamatot.
A nyomelemek az emberi szervezetbe a talajból, vizekből valamint a levegőből juthatnak. Éppen ezért a levegő és a folyóvizek szennyezettségén kívül fontos mind a talaj eredeti nyomelem összetétele, mind a művelésére, javítására alkalmazott anyagok nyomelem tartalma és koncentrációja is. A vizsgálódások iránya az, hogy kimutassa, milyen károkat okoz bizonyos nyomelemek hiánya illetve túlzott jelenléte az emberi szervezetben.
Sorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy milyen hatással vannak az emberi szervezetre az egyes nyomelemek.
M.R.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.