kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Gyökeres váltás előtt az Európai Közösség?
Az utolsó pillanat

Nyugat-európai zöldek és környezetvédelmi kutatóintézetek nyomán az elmúlt években e lapban is sokat hangoztattuk, hogy a hagyományos gazdaságelmélet és gyakorlat képtelen kellő súllyal kezelni a környezeti kérdéseket, sőt a gondok elmélyülését eredményezi. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a környezeti veszélyek oly mértékben nőnek és válnak nyilvánvalóvá, hogy szinte egyik napról a másikra következhet be alapvető változás — uralkodóvá válhat a meggyőződés, hogy a régi gazdaságelméletek és gazdaságpolitikák túlhaladottak és tarthatatlanok.
A "European Environment" című folyóirat 1993. novemberi számait olvasva úgy tűnik, hogy most éljük e bizonyos napokat. A környezet ügye az Európai Közösség gazdasági gondjaival foglalkozó "Fehér Könyv" összeállítása során került minden eddiginél nagyobb hangsúllyal napirendre. Ezekben a napokban születik meg az Európai Közösségben az a felismerés, hogy a gazdasági növekedés, a nemzetközi versenyképesség és a foglalkoztatás kérdése elválaszthatatlan a környezetpolitikától; és hogy a zöld adók alkalmazása a legjobb módszer egyben a hagyományos gazdasági gondok legyűrésére és a foglalkoztatás bővítésére is.
Nincs szükség további magyarázatra, elegendő, ha idézzük az Európai Közösség vezetőinek néhány kijelentését.
Jacques Delors, az Európai Közösség elnöke:
"... a jelenlegi fejlődési modell idejétmúlt, és zsákutcába vezetett."
"Az ipari társadalmak első közgazdászai úgy döntöttek, hogy elemzéseik során nem veszik figyelembe a természeti tőkét." (Azaz a természeti javakat.)
"Az ipari társadalmak egyrészt pazarolják a természeti erőforrásokat (melyeknek vagy egyáltalán nincs áruk, vagy ha van is, az nem fejezi ki szűkösségüket), másrészt pedig egyre kevesebb munkaerőt használnak fel." ... "A munkaerő alacsony kihasználását és egyre növekvő mértékű helyettesítését tőkével és energiával a termelési tényezők torz költségei okozzák." (Delors e rossz költségarány kiigazítását javasolja a zöld adók révén.)
"A jelenlegi válság egyik oka az, hogy figyelmen kívül hagyjuk, milyen hatásokkal jár az emberi tevékenység a környezetre."
Az Európai Közösség elnöke a városokat a szemétképződés, a környezetszennyezés, a társadalmi visszásságok jelképeinek tekinti, majd kijelenti: "A munkaidő rugalmasabb és változatosabb megszervezése és a nem munkában töltött idő értékének elismerése a fejlődés és a környezet viszonyának kulcskérdése."
Ioannis Paleokrassas, az Európai Közösség környezetügyi biztosa:
"Az új (fejlesztési) modell abban jelenti majd a legalapvetőbb változást, hogy a természeti erőforrásokat termelési tényezőként fogja kezelni — nagyon hasonlóan a tőkéhez — és azok felhasználásáért a felhasználó minden esetben árat fog fizetni."... "... a természeti erőforrások többé nem tekinthetők szabad javaknak... az adófizetők óriási összegeket fizetnek a környezeti károk helyreállítására vagy megelőzésére, holott ezt a felelősöknek kellene viselniük."
"A munkaerő és a profit megadóztatására épülő adórendszereinket fel kell hogy váltsa a természeti erőforrások használatát és a szennyezést sújtó adókra épülő rendszer." ... "... a zöld adók alkalmazása a legjobb módszer a környezeti tényezőknek a gazdaságba történő integrálására."
A jelenlegi rendszer "bünteti az élőmunkát és a termelést" ... "társadalombiztosításunk igen elavult, túlzottan nagylelkű ... és nagyon költséges", miközben "...adórendszerünk — és különösen az értéktöbblet-adó (ÁFA) a tőke alkalmazását ösztönzi az élőmunka helyett."
"... az energiafelhasználásra kivetett szénadó rövid távon nem különösebben munkahelyteremtő hatású, de egy energiatakarékossági program az építőiparban az elkövetkezendő néhány évben 24—34 millió munkahely-évet teremthetne."
Magda de Galan, az EK Környezeti Tanácsának soros elnöke:
"... a CO 2 -adóból befolyó bevételeket a társadalombiztosítás és a béreket terhelő egyéb költségek csökkentésére kell fordítani, mert ez segíti elő a legjobban vállalatainkat elsődleges céljuk, a munkahelyteremtés megvalósításában." ... "... az adót a CO 2 -kibocsátásra és az energia-felhasználásra egyaránt ki kell vetni, mert ez hozzájárul a bérköltségek csökkentéséhez, így a vállalatok versenyképessége nő riválisaikkal szemben.
Ha nem cselekszünk azonnal — folytatja Magda de Galan — a súlyos munkanélküliségtől szenvedő mai lakosság és az éghajlatváltozás veszélyének kitett eljövendő nemzedékek nem fognak megbocsátani nekünk."
A Brüsszeli Bizottság (az EK "Minisztertanácsa") olyan új fejlődési modellt javasol, amely többek között
— az említett elvek szerint átalakítja az adórendszert,
— a GATT-tal egy új zöld körtárgyalást kezdeményez,
— teljesen átalakítja a társadalombiztosítás rendszerét és működését, és
— lényeges változásokat visz végbe az életstílusban: a munkaidő beosztásában, a szabadidő felhasználásában és a közlekedési szokásokban.
Az Európai Közösség vezető politikusai alkalmanként a zöld adóztatástól a gazdasági tevékenység megélénkülését, kifejezetten a növekedést várják, s ezzel nem érthetünk egyet. A fejlett ipari országokban ugyanis nem a gazdaság mennyiségi növekedésére, hanem fejlődésre, a minőségi javulásra kell törekedni. De ezt figyelembe véve is, a szemléleti változás óriási.
Valahányszor e fejlemények valószínű bekövetkezéséről beszéltünk, s a hagyományos felfogást valló hazai döntéshozók és politikusok még nem láttak elegendő erre utaló jelet a fejlett Nyugaton, figyelmeztettünk, hogy a változás bizonyára hirtelen fog megtörténni, s ha nem készülünk fel rá, alkalmazkodásunk elhúzódik, és lemaradásunk fokozódhat. Most van talán az utolsó pillanatok egyike, hogy az eljövendő változásokat még időben érzékeljük.
Örömmel értesültünk róla, hogy a Pénzügyminisztérium idén január 21-én tanácskozást tartott az ökoadókról. Örömünket az sem kicsinyíti, hogy a vitaanyag hosszas irodalomjegyzéke nem említi: a Levegő Munkacsoport szakértői már 1993-ra és 1994-re is dolgoztak ki zöld költségvetést, azon elveket alapul véve és adózási technikákat felhasználva, amelyek mellett az Európai Közösség vezetői most ilyen nagy súllyal érvelnek.

Kiss Károly Dr


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.