kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A kerékpáros közlekedés hazánkban

Ez a címe annak a tanulmánynak, melyet a COM-TRANS Kft. készített, és amelyről a cég témafelelőse, Iváncsics László kerekes barátunk tájékoztatott minket.
A tanulmány, amellett, hogy hírt ad a kerékpáros közlekedés fejlődési irányzatairól, sok érdekes adatot tartalmaz
— a kerékpárok számáról,
— a kerékpárforgalom alakulását befolyásoló tényezőkről,
— a kerékpáros utazási szokásokról,
— a kerékpáros baleseti adatok alakulásáról,
— a biztonsági és védőeszközökről: a kerékpáros bukósisakról, a kerékpárok kivilágításáról.
A tanulmány hasznosította annak a reprezentatív felmérésnek az adatait is, amelyet a Városi Biciklizés Barátai a nevezetes, tavaly szeptemberi "Bringával munkába, iskolába" népszerűsítő akciójuk során készítettek.
Minden kommentár nélkül közöljük a tanulmány bevezető mondatait:
A városi élet kényelmével együttjáró és egyre fokozódó urbanizációs ártalmak, a zsúfoltság, a légszennyezettség, a mozgásszegény életmód egyik fő oka éppen a motorizált közlekedésben, elsősorban az autóközlekedésben keresendő.
Ennek felismerése olyan érték-átrendeződéshez vezetett, mely a hobbi szintjéről ismét a közlekedési eszköz rangjára emelte a kerékpárt azokban az országokban is, ahol a motorizáció korábban kiütötte a "nyeregből" a biciklizés ügyét. Újult erővel gondolták át a városi közlekedési hálózatok szerepét. Kialakultak, egyre terjedtek a gyalogos övezetek és az "erősen korlátozott forgalmú" lakóövezetek. Mindezek mellett erőteljes fejlődésnek indult a kerékpárforgalom. Nemcsak a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok szóltak emellett, hanem egy bizonyos határon belül a közlekedés-gazdaságiak is. Kiderült, hogy kb. félórás eljutási távolságon belül — ami kb. 6—7 km-es kerékpárutat jelent — a kerékpárközlekedés a leghatékonyabb, ha figyelembe vesszük a tömegközlekedési eszközöknél a várakozási időt, ill. személygépkocsiknál a parkolóhely keresésével elvesztegetett időt.
A kerékpárosok mozgását mind városon belül, mind a külső szakaszokon a nekik szolgáló úthálózat-fejlesztés biztosította. Kifejlesztették az új generációt képviselő (könnyebb, sebességváltós, stb.) kerékpárokat. A nagyiramú fejlődéssel párhuzamosan mind a forgalomtechnikai szabályozás, mind az életet védő eszközök elterjedése is megindult. Ami a legfontosabb: alapvető szemléletváltozás zajlik és zajlott le a fejlett motorizációjú országokban! Az autó már régen nemcsak öncél, nemcsak érték, hanem szükséges rossz is (zaj, légszennyezés és baleseti forrás), sőt egyre inkább kerülendő közlekedési eszköz, amelyet csak ott és akkor használjunk, ahol és amikor az elkerülhetetlen.
...
A kerékpárosok egyre nagyobb részvételét viszont nemcsak útjainkon vehetjük észre, hanem sajnos a közlekedési balesetek statisztikáiban is. A kerékpárhasználat, a járművezető védtelensége miatt, az egész világon a legveszélyesebb közlekedési fajták között szerepel. A jármű, főleg induláskor, ill. megálláskor nem stabil. Az ütközéseknél nem véd a karosszéria, így ezek kockázatát elsősorban a kerékpáros viseli. Az autósok gyakran elfelejtik: a kerékpáros kapaszkodóképessége az emelkedőn korlátozott és kortól is függő. Ez a jármű könnyen eltűnik visszapillantó tükör holtterében.
A közlekedési szakemberek — akik természetesen fontosnak tartják a kerékpárosok oktatását — ma már azon a véleményen vannak, hogy az "egyéb" közlekedők (autósok, teherautósok, motorkerékpárosok) nevelése legalább olyan fontos, hisz e pillanatban ők tehetnek legtöbbet a kerékpárosok védelmében.
...
Ha a hazai kerékpározást jellemezni akarjuk, akkor a baleseti helyzet és az infrastruktúra hiányosságai mellett szemléletbeli elmaradásunkról is szót kell ejteni:
— Nem kap kellő nyilvánosságot az a körülmény, hogy a kerékpározás egy sor alapvetően fontos, égető problémánkat oldaná meg (pl. egészségvédelmi, környezetvédelmi, városrendezési szempontok).
— A közfelfogás szerint az autó még mindig a jólét szimbóluma. Az autós a megszerzett "kincséről" nem szívesen mond le.
— A közlekedés "egyéb" résztvevőinek empátiás készsége, "az úton társak vagyunk" magatartásforma a gyakorlatban még elég sok hiányosságot mutat.
— Ez előbbi megállapítás természetesen vonatkozik a kerékpárosokra is. És amiről a kerékpáros még tehet: járművének megfelelő műszaki állapota. Igen sok esetben még az egyszerű védőeszközök is hiányoznak (pl. kisgyermek-baleseteknél a vezető baleseti ok a kerékborító hiánya). Hogyan lehetne ezek után költségesebb védőeszközök (pl. kerékpáros bukósisak) elterjedését szorgalmazni?
— Az ellenőrzések hatékonysága sem megfelelő. A hatóság elnéző türelme egyúttal lehetőséget ad az életbevágóan fontos biztonsági berendezések hiányának állandósulásához (lámpák, dinamók, prizmák).
Mindezek a problémák lassítják ugyan a hazai kerékpárforgalom fejlődését, de bízhatunk abban, hogy a fejlettebb motorizációjú országokhoz hasonlóan (hisz ehhez hasonló gondokkal küszködtek korábban ők is) nálunk is kialakul egy kulturált, az igényeknek megfelelő kerékpáros infrastruktúra.
(A COMTRANS Műszaki Fejlesztő, Szolgáltató és Számítástechnikai Kft. címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)

Balogh Gábor


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.