Az azóta eltelt időszakban a tervdokumentációt nagyon sokan megvizsgálhatták, véleményezhették. Egyesületünk is lehetőséget kapott rá, és az ún. Szakértői Bizottság tagjaként javaslatot is tettünk a tervezett hálózatnak más törzsvonalakkal való kiegészítésére. Ezek legtöbbjét a Bizottság többi tagja is elfogadta.

Kérdezhetné valaki, hogy ez az 5000 km-es törzshálózat a mai építési tempó és árak mellett mit jelent? (Ki lehet számítani: mai áron, átlagosan kb. 6 millió Ft egy egy kilométer hosszú, 2 méter széles, aszfaltburkolatú kerékpárút. Jelenleg kb. 600 km-nyi van még csak meg, és ebből is csak 300 km számít törzshálózatinak.)

Évente kb. 200—300 kilométer biztonságosan kerékpározható út épül most, hogy az útalapból is lehet támogatást kapni. Érthető viszont, hogy az önkormányzatok ezekből a pénzalapokból a saját elmaradottságukat próbálják leküzdeni, hiszen legtöbb helyen a kerékpárút egyúttal a burkolt járda szerepét tölti be. Az összefüggő hálózat kialakulását elérendő, valami mással kell próbálkozni.

E szakértői megbeszélésnek és előtte a helyi (megyei) szintű egyeztetéseknek éppen ez volt a legnagyobb tanulsága, vagyis az, hogy kiderült mennyire hiányoznak a helyi igényeket jól megfogalmazó, megyei és városi léptékű kerékpárút-hálózati tervek.

"Ez Budapesten mintha egy lépéssel előbbre tartana!", fogalmazta meg a bizottságba most meghívott fővárosi önkormányzati képviselő. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a fővárosi kerületek, mint "városok a városban", a területi-tulajdoni-fenntartási kérdésekben igen érzékenyek, tekintettel szűkös költségvetésükre. (Ezek tisztázását, figyelembevételét a Belügyminisztérium képviselője is hangsúlyozta.) Viszont a kerületi önkormányzatok "jónéven vették" a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezését, a főváros egész területére vonatkozó kerékpárforgalmi, hálózati tanulmánytervet. Néhány kerület azóta példamutató módon továbbvizsgálta és kiegészítette a fővárosi anyagot és ez alapján fognak pályázni. Sőt, ami még egy nagy eredmény: a nagy közlekedési beruházások tervezésénél és az útfelújításoknál kezd természetessé válni a kerékpárforgalmi szempontok figyelembevétele!!!

Tehát kerékpárhálózat-ügyben (nemcsak a) társadalmi szervezetek feladata a következő : megyei, városi, kerületi szinten el kell érni, hogy rendelkezésre álljanak az adott területet behálózó kerékpárforgalmi, hálózati tervek, amelyek azonban a kerékpárút-építésen kívül az őrzött tárolók elhelyezését, a vasútállomások és tömegközlekedési kapcsolatok feltárását, továbbá a helyi nevezetességekhez, turisztikai látványosságokhoz való eljutást is figyelembe veszik.

El kell fogadtatni azt, hogy ezek az országos és helyi hálózati tervek részei legyenek a város- és területrendezési elképzeléseknek. Csak így lehet elérni, hogy egy közterületi fejlesztést se lehessen elvégezni akkor, ha előtte nem vették figyelembe a kerékpáros közlekedés szempontjait.