kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mi gerjeszti az inflációt?

Az adórendszer és az állami költségvetés környezetbarát átalakításának már kidolgozták az elméleti alapjait. A gyakorlati kivitelezésre is vannak már részleges példák. Magyarországon a Levegő Munkacsoport többször tett javaslatot egy ilyen jellegű változtatás elindítására (ilyen például a Lélegzet előző, valamint mostani számában megjelentetett javaslatunk az 1994. évi pótköltségvetéshez, amelyet a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetével közösen készítettünk). Az egyik fő érv, amelyet fel szoktak hozni az ökoadók bevezetése, illetve a környezetszennyező tevékenységek támogatásának megszüntetése ellen, hogy azok inflációgerjesztő hatásúak. Sokan ezzel érvelnek a Levegő Munkacsoporttal szemben is, amikor a vezetékes energiahordozók vagy az üzemanyagok árának emelését szorgalmazzuk. A Levegő Munkacsoport közgazdász szakértői azonban megvizsgálták a kérdést, és — több nemzetközi kutatás eredményeire is alapozva — úgy találták, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz: egy környezetbarátabb költségvetési és adópolitika az inflációt is mérsékelné.
Ha például megemelik az energiahordozók — az üzemanyagokat is beleértve — árát, akkor csökken az energiaigényes termékek és tevékenységek iránti igény, ami eleve mérsékli az áremelés hatását. Az áremelés tovagyűrűző hatása is jóval kisebb, mint gondolnánk, ugyanis az energiafelhasználás nagy részének semmi köze a termeléshez, csupán a személyi fogyasztásban jelentkezik. Az energiaárak emelése továbbá elősegítené a pazarlás megszüntetését, ösztönözné az innovációs folyamatokat, ami az egész gazdaságban csökkentené a költségeket.
Az is nyilvánvaló, hogy ha valaminek csökkentjük a támogatását, akkor másutt mérsékelhetjük az adókat (beleértve a munkabérre eső terheket), azaz az árakat. Jelenleg például hatalmas közvetlen és közvetett támogatásban részesülnek a vezetékes energiahordozók (a villamos áram és a földgáz) és a motorizáció is (ld. az Igazságos adókat az utak használói számára! című cikket a 12. oldalon!). E támogatások visszaszorítása lehetővé tenné például a személyi jövedelemadó csökkentését, ami mérsékelné a vállalatok kiadásait, s így elősegítené az árak csökkentését (vagy legalábbis kisebb mértékű emelését).
Ha nem fizettetjük meg az energiahordozók használóival mindazokat a károkat, amelyeket okoznak, illetve azokat a költségeket, amelyek e károk megelőzéséhez és felszámolásához szükségesek, akkor ezek a költségek hatványozottan jelentkeznek majd egyéb területeken: például a többszörösére gyorsuló korrózió miatt az épületek és egyéb létesítmények karbantartási, felújítási költségeiben, a mezőgazdasági károk miatti költségnövekedésben, az emberek egészségében bekövetkezett károsodások miatti egyre emelkedő költségekben (csökkenő munkateljesítmény, egészségügyi kiadások) ... és még sorolhatnánk a példákat. Tehát a környezetszennyező termékek és tevékenységek nyílt vagy rejtett támogatása nemhogy elősegítené a pénzromlás elleni küzdelmet, hanem, éppen ellenkezőleg, egyre vészesebben gyorsítja majd az inflációt.
Ugyanez vonatkozik a tudományos kutatás és az oktatás elhanyagolására is. Ha nem ismerjük megfelelően azokat a tényeket és folyamatokat, amelyek alapján döntenünk kell, mert meg akartuk spórolni a megismerésükhöz szükséges költségeket, akkor nagy valószínűséggel hibás döntéseket hozunk, amelyek költségkihatásai több nagyságrenddel nagyobbak lesznek, mint azok a kiadások, amelyeket meg kívántunk takarítani. Ez következik be akkor is, ha nincs — vagy túl kevés — az olyan magasan képzett, sokoldalú szakember, vezető, aki el tud igazodni egyre bonyolultabbá váló világunkban. Egyszerűbben fogalmazva: a környezetszennyezés mellett a butaság a másik legerősebb inflációgerjesztő tényező.
Azt javasoljuk tehát a döntéshozóknak: határozottan emeljék az energiahordozók, a környezetszennyező termékek és tevékenységek árát, és az így keletkező bevételekből a járuljanak hozzá a magas színvonalú szellemi tevékenységek, a tudományos kutatás, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és nem utolsósorban a környezetvédelem működéséhez és kiemelt fejlesztésehez. Ezáltal tennék a legjobb szolgálatot a pénzromlás megakadályozására.

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.