kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
KI A VIRÁGOT SZERETI, ROSSZ RT. NEM LEHET...

Ha a főváros zöldfelületeiről van szó, mindenkinek a Fővárosi Kertészeti Vállalat - illetve az átalakulás után Fővárosi Kertészeti Rt. - jut eszébe. Pedig, ahogy Kocsis Lászlóval (37 éves kertészmérnök, közgazdász) a cég elnök vezérigazgatójával folytatott beszélgetésből kiderült, ők csak az önkormányzatok felkérésére, illetve pályázatok alapján juthatnak munkához, és rajtuk kívül számos kisebb-nagyobb vállalkozás is elnyerheti azokat. Sajnos, vannak olyanok ezek között, amelyek kalandor módon, anyagi háttér nélkül, a könnyű pénzkereset reményében jelentkeznek a feladatok ellátására. A szakértelem hiánya, a felelőtlenség látszik ezeken a parkokon, utcákon. És hogy mégis hogyan kapnak ezek a cégek újabb megbízásokat az önkormányzatok illetékeseitől, az nem kertészeti kérdés.
- Gondot jelent az is, hogy a kiírások nem nagyobb időegységekre, csupán egy-egy költségvetési évre szólnak - folytatja a beszélgetést Kocsis László. - A budapesti zöldfelületek azért tűnnek elhanyagoltnak, mert nem tudhatja az idei nyertes, hogy érdemes-e felelősséggel dolgoznia, befektetnie, ha jövőre már más gondozza a területet.
Nincs egységes koncepció a fővárosi utcákról, parkokról, játszóterekről. A kerületek határai egyben a munkálatok határait is megszabják. Lehet, hogy az utca egyik oldalán platánfákat látnak, a másikon kőrist, az egyik oldalon van biológiai növényvédelem, a másikon nincs, az egyik oldalon nyírják, gondozzák a fákat, a másikon csak pusztulnak. Nincs kézben tartva a budapesti zöldfelület. Szinte semmi összhang nincs a fővárosi és a kerületi önkormányzatok elképzelései között.
- Hogyan tudnak működni ilyen nehéz feltételek között?
- Én csak két éve vagyok a Fővárosi Kertészeti Rt. igazgatója - mondja Kocsis László. - A cég már régen nem az az állami nagyvállalat, mint korábban volt. Munkánk szerencsére akad, hiszen áraink piacképesek, és a nálunk dolgozó szakemberek felelősséggel végzik munkájukat. Budapesten 2200 hektárnyi közpark van, ennek több mint a felét a Fővárosi Kertészeti Rt. gondozza. 1994-ben mintegy 550 ezer egy- és kétnyári növényt, 80 ezer db cserjét és 800 db fát telepítettek.
Azok az önkormányzatok adnak nekünk megbízást, amelyek tényleg tartós garanciát várnak a szolgáltatást nyújtótól. Sőt, olyan önkormányzatok is megkerestek bennünket, amelyek korábban másokkal dolgoztattak.

- Elképzelhetetlen, hogy több évre előre szerződést kössenek és hosszú távú tervek alapján dolgozzanak?
- Ez eddig csak a Fővárosi Önkormányzattal sikerült. Egy két évvel ezelőtt elfogadott több éves tervezet szerint végezzük munkánkat, amelynek alapján a Fővárosi Önkormányzat évente közel egymilliárd forintot biztosít a kiemelt zöldterületek karbantartására, felújítására. Ennek az eredménye például a Margit-híd északi és déli oldalán levő parkok felújítása, vagy a Szilágyi Erzsébet fasor rekonstrukciója.
- Miként történik mindez a nyugati országokban?
- Bécsben is, Párizsban is egy cég tartja kézben a város zöldterületeit. Nem hiszem, hogy el kellene tekinteni ezektől a jól bevált példáktól. Szeretnénk elérni, hogy például egy veszélyesen megdőlt korhadó fa kivágása, az új fák telepítése és a fák kiválasztása elsősorban a hozzáértő szakemberek döntésén múljon, és ne egy kerület pillanatnyi anyagi helyzetétől függjön.
- Hogyan fogadják a fővárosiak az Önök munkáját?
- Ez attól függ, hogy hol nézzük. A belső kerületekben mindig eltűnnek a virágok, állandóan pótolni kell. Sokan hazaviszik. A virágszeretet nekik azt jelenti, hogy otthon legyen szép a növény. A kevés parkolóhely miatt a fűre állnak a kocsikkal, a kutyákat a homokozókba hordják. Évente 30-40 millió forint a szándékos kártétel.
A kertes övezetekben levő parkjainkkal sokkal kevesebb a gondunk. Sokkal kulturáltabban használják őket. Talán azért, mert nagyobb zöldfelületek vannak, és a kertes házakban élők közelebb érzik magukhoz a növényeket.
A belső kerületekben 0,2-0,3 négyzetméter jut egy polgárra a zöldfelületekből, és ez végtelenül kevés. Ebből adódik, hogy agyonhasználtak ezek a területek. És ha a tönkrement játszótereken, parkokban kell játszani, sétálni, pihenni, akkor nem lehet elvárni, hogy az emberek kulturáltan viselkedjenek.
Sajnos azonban a legszebb parkokba is odahordják a szemetet, és tönkreteszik a felújított játékokat. De nem állíthatunk mindenhova őröket, és még ha állítanánk is, mit tudnának tenni?
- Semmit sem tehetnek, ha valaki kárt okoz az önök által gondozott parkban?
- Semmit nem tehetünk. Mi nem szabhatunk ki büntetést. Feljelentést teszünk a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Aztán pár hónap múlva jön a válasz, hogy sikertelenül lezárták a nyomozást. Például tavasszal, amikor az Oktogonra kitelepítjük a tulipánokat, már másnap a Moszkva téren alkalmi árusoknál látjuk viszont. Az lenne talán a megoldás, ha egyre több parkot vennénk körbe kerítéssel és őriztetnénk, mint a Hild téren a felújított játszóteret. De ennek is nagy anyagi következménye van. Mindaddig kellenének az őrök, amig az emberekben ki nem alakul a környezet féltése, szeretete.
- Hány négyzetméternyi zöld jut egy budapesti polgárra?
- Nyolc. Az optimális kb. huszonegy négyzetméter lenne. Erre minden rendezési tervnél felhívjuk a figyelmet, de az illetékesek nem javítanak a belváros zsúfoltságán, az arányok helyreállításán. Ahelyett, hogy növelnék a mindenki számára igénybevehető rekreációs felületet, inkább arról tárgyalnak, hogy minden talpalatnyi helyet a közntban, de még a hegyoldalakban is beépítsenek. A jövőre is gondolva mi azt szeretnénk, hogy például a Hajógyári szigeten ne építsenek a kiváltságosok számára szállodákat, szórakozóhelyeket, sportlétesítményeket.
- Milyenek az arányok más nagyvárosokban?
- A nyugat-európai városokban sokkal több a zöldfelület, és sokkal több pénzt is költhetnek rájuk. Párizs 17-szer, Bécs 14-szer fordít többet az egy lakosra jutó zöldfelületek fenntartására, mint Budapest. Ez azt jelenti, hogy ennyivel többször kaszálják, trágyázzák, nyírják, takarítják, öntözik, tehát ennyivel intenzívebben tartják fenn ezeket a területeket. De ehhez az is hozzá tartozik, hogy a pénzek nagyrésze ott nem arra megy el, hogy a lakosok által tönkretett zöldfelületeket helyreállítsák.

- Hogyan befolyásolja a környezetszennyezés az Önök munkáját?
- November 16-án tartottunk egy növényvédelmi tanácskozást, melynek egyik témája a főváros talajának állapota volt. Megdöbbentő tényként elhangzott az is, hogy vannak területek, ahol a téli sózás hatására egy köbméter föld egy kiló sót tartalmaz. Köztudott, hogy a só sejtölő hatású. Ha egy növény éppen nem sótűrő, elpuszul a gondos ápolás ellenére is.
Fontos szempont a fák kiválasztásánál, hogy a helyi terhelést jól tűrő fajtákat válasszunk, hiszen a légszennyezésen vagy a sózáson mi nem tudunk változtatni. Ágy az Andrássy útra nem platánokat, hanem nagyobb tűrőképességű fafajtákat kell választani. Azonban ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben mi, szakemberek határozhassunk, ránk kellene bízni a főváros zöldfelületeit.
És persze hiába bírják tovább a növények, ha a környezetszennyezés hatására a mellettük élő emberek egyre gyakrabban betegszenek meg.

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.