kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Egészségi kockázatok Budapesten
AUTÓK ÉS EMBEREK

Dr Rudnai Péter, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Településhigiénés osztályának vezetője évek óta foglalkozik a gépjárműközlekedés okozta környezeti hatások és a fővárosban élők egészségügyi állapota közötti összefüggéssel, de kutatási eredményei nem csupán Budapestre érvényesek.
- Az átlagos gépjárművezető nem gondol arra, hogy ha beindítja a motort, annak egészségügyi következményei vannak, még saját magára nézve is.
- Pedig vannak, hiszen a gépjárművek működése során keletkezett szennyezőanyagok olyan komplex keveréket alkotnak, amelyben több ezer vegyület van: gázok, szilárd anyagok, folyékony aeroszolok.
Milyen betegségeket, károsodásokat okozhatnak a levegőbe jutott káros anyagok?
Az egészségkárosodások főbb formái a következők: a légutak gyulladásos reakciói, a légutak izomzatának görcsös összehúzódása, tüdőrák és egyéb rosszindulatú daganatok, a szív és a keringési rendszer betegségei, központi és perifériás idegrendszeri károsodások, a vérképzőrendszer károsodása, csontrendszeri zavarok, születéskörüli elváltozások, valamint gyomor- és nyombélfekély.
A légutak gyulladásos reakciói többféle hatás következményeként jöhetnek létre, ilyen pl. a légúti nyálkahártya izgatása, a légutak öntisztulásában fontos szerepet játszó csillószőrök mozgásának gátlása és a szervezet védekező mechanizmusában fontos szerepet játszó falósejtek aktivitásának gátlása. Az utóbbi két hatás eredményeképpen a légutakba jutott idegen anyagok hosszabb ideig maradnak az adott területen, károsító hatásukat hosszú időn keresztül fejthetik ki. A nyálkahártya az ily módon ható vagy izgató hatású anyagok hatására vérbő lesz, idővel megvastagszik, és köhögési ingert vált ki. A tartósan fennálló hurutos állapot visszafordíthatatlan károsodásokhoz (pl. tüdőrákhoz) vezethet.
Mindezek előidézésében fontos szerepet játszik a gépjárművekből a levegőbe kerülő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, formaldehid, a szilárd részecskék, mangán, nikkel és vanádium.
A légutak izomzatának görcsös összehúzódását (görcsös hörghurut vagy hörgi asztma) fizikai hatások, mint pl. a hideg, vagy kémiai és biológiai allergének, mint pl a pollenek okozhatják. Szennyezett környezetben az emberek érzékenysége ezekre a hatásokra jelentősen megnőhet. A járművek által kibocsátott szennyezőanyagok közül a formaldehid, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon, egyes illékony szerves vegyületek és a nikkel ezirányú hatása ismeretes.
A tüdőrák és egyéb rosszindulatú daganatok kialakulásához a járművekből a szervezetbe jutó szennyezőanyagok közül némelyek közvetlenül, mások bizonyos átalakulás után járulnak hozzá. Egyes anyagok a szervezet immunfolyamatait gátolva segítik a daganatos sejtek burjánzását.
A gépkocsik által kibocsátott szennyezőanyagok közül a benzol egész bizonyosan daganatkeltő, valószínű, hogy a dibróm-etán, a formaldehid és a benzantracén is az, és sok más anyagról is (pl. ólom és acetaldehid) feltételezzük a daganatkeltő hatást.

A vizsgálatok alapján a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a dízelmotor kipufogógáz-keverékét a valószínűleg daganatkeltő, a benzinmotorét pedig feltehetőleg daganatkeltő hatású anyagok közé sorolta.
A szív és a keringési rendszer betegségei közül a magas vérnyomás kialakulásában számos egyéb tényező mellett az ólomnak és a zajnak egyaránt szerepe lehet. Magas szén-monoxid-szint hatására szívtáji fájdalmak jelentkezhetnek, és a nem teljesen egészséges szívű embereknél a magas szénmonoxid- és zajszint hatására szívinfarktus is felléphet.
A központi és a perifériás idegrendszer károsodásai is elsősorban a fokozott ólomterheléssel és a szén-monoxid hatásával hozhatók össze. A gyermekek szervezete különösen érzékeny az ólom mérgező hatásával szemben. Csökken a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség, magatartásbeli zavarok léphetnek fel, romlik a reakcióképesség és a perifériás idegek vezetőképessége.
A vérképzőrendszer károsodása részben szintén az ólomkibocsátással van kapcsolatban. Az ólom ugyanis károsítja az oxigénszállításban döntő szerepet játszó hemoglobin képződését, és ezáltal vérszegénységet idéz elő. Vannak egyéb szennyezőanyagok is (pl. benzol, mangán), amelyek más vérképzőrendszeri zavarokat okoznak.
A csontrendszeri zavarok a gyermekkori csontfejlődési folyamat lelassulásában és a csontszövetképződés zavaraiban nyilvánul meg, és többféle hatásra vezethetők vissza. A gépjárműforgalom hatására keletkező por szilárd részecskéi elnyelik a napfény ultraibolya sugarait, amelyek nélkül nem termelődik D-vitamin a gyermeki szervezetben, és ennek hatására nem képződik elegendő csontszövet. A gépjárművekből a levegőbe jutó ólom szintén a D-vitamin termelését csökkenti, illetve beépül a csontszövetbe.
A születés időszaka körüli elváltozások, mint pl. csökkent születési súly, az újszülött- és a csecsemőkori fejlődés visszamaradása az ólom- és szénmonoxid-kibocsátással állnak összefüggésben. Egyes kutatók a spontán abortuszok számát összefüggésbe hozták a nagyfokú mangánkibocsátással is.
Természetesen tudjuk, hogy vizsgálataink során nem csupán a közlekedés során keletkezett környezetszennyezést kell figyelembe vennünk, hiszen nagyon sok egyéb társadalmi, szociális szempont van, mely szerepet játszik az egyének egészségi állapotában.
- Milyen kapcsolat van a fővárosi lakosság egészségi állapota és a járművek okozta környezetszennyezés között?
Ha összehasonlítjuk az ország többi területeivel, az összes halálozás arányszáma, a rosszindulatú daganatok és ezen belül a tüdődaganatok, valamint a keringési rendszer betegségei a heveny szívizom infarktus okozta halálozás mutat kedvezőtlen képet Budapesten.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1992-ben a tüdődaganat okozta halálozás a fővárosban 81 százezrelék volt, szemben az országos 70,5 százezrelékes átlaggal. Ezek az értékek 1989-ben 73,7 százezrelék, illetve 61,4 százezrelék voltak, tehát mind a fővárosi, mind az országos átlagok romlottak.
Az Országos Pulmonológiai Intézet adatai szerint a hörgi asztma miatt 1993-ban Budapesten 1304 beteget vettek nyilvántartásba, ez 64,9 százezrelék, szemben az 1990-es 1069 új beteggel, amely 50,6 százezreléket tett ki.
A fővárosban 396 gyermek vér-ólom szintjét vizsgáltuk. A legújabb ajánlások szerinti megengedhető határértéket, a 10 mg/dl-t a vizsgált gyerekek 10%-a meghaladja. Ez a korábbi évekhez képest javulást jelent, de arra is figyelmeztet, hogy van még tennivalónk.

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.