kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Lengyelország sem lesz már autópálya-mentes?

Mostanáig Lengyelországban csak mintegy 200 kilométernyi autópálya volt, ezek nagy részét még a német megszállók építették a II. Világháború előtt az országnak abban a részében, ami akkor hozzájuk tartozott. Ez a helyzet azonban gyorsan változik.
Befejezéséhez közeledik egy hatvan kilométeres, Krakkó és Katowice közti autópálya-szakasz, és több rövid autópálya készült már el az ország más részeiben is. A vasúti hálózat, ha nem is a legkorszerűbb, de sűrű: a 100 négyzetkilométerre jutó 7,5 kilométernyi pályahosszal Lengyelország az európai átlag felett van. A kormány most azt tervezi, hogy felszámolja Lengyelország 24000 kilométernyi vasúthálózatának több mint harmadát, és 2400 kilométer autópályát (legalább nyolc milliárd dolláros költséggel), illetve 4000 kilométer gyorsforgalmi utat építtet. Ezeket az autópálya-terveket egyelőre sehol sem bocsátották vitára. Legelőször a hatalmon lévő liberális a szabad piac mellett kiálló pártok egyike vetette fel választási programja részeként. A párt elvesztette a választásokat (ennek oka nem az autópályákkal kapcsolatos javaslatuk volt...), és az ötletet ezek után zárt ajtók mögött próbálták népszerűsíteni. Bár ezek nem titkos dokumentumok, a nemzeti közlekedéspolitika irányelveinek tervei sokáig nem voltak hozzáférhetőek az érdeklődő független szervezetek számára. A kommunista időkben a közlekedés legnagyobb része a rossz minőségű vasúton történt. Ma a gépjárműforgalom évi 10 százalékkal növekszik Lengyelországban.

A Via Baltica
Az autópálya-építést a közvélemény előtt környezetbarát befektetésként tüntetik fel, amely munkahelyeket teremt majd, csökkenti a szennyezőanyagok kibocsátását és fellendíti a gazdaságot. Az országos sajtóban semmilyen ezzel ellentétes vélemény nem jelent meg. Ennek ellenére 1994 tavaszán Augustow városában közel 3000 ember tiltakozott a tervezett Via Baltica autópálya ellen, ami keresztülvágna a Lengyelország északkeleti részén fekvő gyönyörű erdőségeken. Varsóban szintén tiltakoztak, ahol a tervezett autópálya pont a sűrűn lakott Ursynov kerület közepén haladna keresztül.

Zöldek az autópályák ellen
Az autópályákkal kapcsolatos általános érzések mindennek ellenére továbbra is pozitívnak tűnnek. A környezeti tudatosság nem terjedt el széles körben Lengyelországban, és ha mégis szó esik róla, általában a környezetbe már kijutott szennyezésekre való összpontosítást jelenti a szennyezés keletkezési helyének megszüntetése helyett. Ehhez jön még az elterjedt fogyasztói mentalitás. Az emberek nyugati életstílusban akarnak élni, és ez komoly kihívás a lengyelországi környezetvédő mozgalomnak. Eddig csak a Zöld Szövetség (Federacia zielonych) nevű, mintegy 60 helyi csoportot tömörítő szervezet állt ki határozottan az autópálya-tervek ellen. Levelet írtak a Parlamentnek, melyben kifejtették, hogy az autópálya-építések kevesebb munkahelyet fognak teremteni, mint a tömegközlekedéshez kapcsolódó, hasonló méretű befektetések (és ugyanakkor munkaerő-elbocsátásokra fogják kényszeríteni a vasutakat), és nemhogy csökkentenék, de növelik majd a szennyezőanyagok kibocsátását. A Természetvédelmi Liga és a Fenntartható Fejlődés Intézete is tiltakozik az autópályák ellen, az Elnöki Környezetvédelmi Tanácsadó Testület pedig nemrég az autópályatervek teljes környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítése mellett állt ki. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az események sem hátráltatták a program előrehaladását. A tervezett "IGEN a vasútra NEM az autópályákra" kampány jelenleg előkészületi állapotban van. De tavaly már megtörtént az első látványos autópálya elleni megmozdulás a Poznanban tartott Gépjárműipari Vásáron.

A megépülő autópályákon használati díjat kell majd fizetni. Nagyrészt magánvállalkozások formájában épülnek, az állam tizenöt százalékos és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) öt százalékos részvételével (bár egyesek ez utóbbi részesedését magasabbra becsülik). Bár az EBRD a befektetést az "A" osztályba sorolta, ami alapján teljes környezeti hatásvizsgálatot kellene végezni, a gyakorlatban csak részenkénti vizsgálat készül, és nem vizsgálják meg a teljes tervezett úthálózat környezeti hatásait. Nem ismertették meg a közvéleményt a legkisebb költségre tervezés módszerével (ennek során össze kell hasonlítani a lehetséges változatok költségeit és azok eredményeit), és nem is tervezik. Ennek ellenére nagyon valószínű, hogy még további pénz fog jönni az Európai Befektetési Banktól (EIB) is.

Mostanában vált köztudottá, hogy a beruházások költségének egy része az Országos Környezetvédelmi Alapból érkezik majd. Ez az állami hivatal a környezetvédelmi adókat és büntetéseket gyűjti össze. Bár a kilátások szerint a független szervezetek nem tudják majd meghatározni, milyen mértékben vonják be a beruházásokba az Alapot, néhányuk szerint ez jó hír: az autópályaépítőknek nincs elég pénzük, és megpróbálnak kihasználni bármilyen útjukba kerülő forrást.
Marcin Hyla
Federacja zielonych
PL-31-014 Kraków
ul. Slwkowska 12. Telefon/fax:+48 12 222264
(Concrete Action)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.