kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Gallup Intézet felmérése
A KÖZVÉLEMÉNY A KÖRNYEZETRŐL

A Gallup Intézet 1994-ben felméréseket végzett Magyarországon a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági véleményekről. Mivel hasonló mérések készültek 1992-ben is, nem csupán a mai helyzet elemzésére nyílt lehetőség, hanem a változások kimutatására is.
A magyarországi környezeti problémákkal kapcsolatban tavaly a kérdezettek 47%-a állította, hogy nagyon komolyak, további 36% szintén "valamennyire" komolynak látta azokat. Csupán 14% gondolja, hogy nem nagyon komolyak a gondok, és mindössze 1%, hogy egyáltalán nem veszélyesek. Ezzel kapcsolatban nincs lényeges változás az 1992-es adatokhoz képest. Mind a két alkalommal a harmadik legnagyobb problémának ítélték meg a környezetszennyezést, a bűnözés és erőszak, illetve a magas megélhetési költségek után, megelőzve az éhezést és hajléktalanságot, a rossz egészségügyi ellátást és a faji, etnikai és vallási előítéletet.
A környezet állapotát Magyarországon 24% ítéli elég jónak, 60% elég rossznak, s 13% nagyon rossznak. A budapesti lakosok közül viszont a kétszerese, 26% látja nagyon rossznak a környezetet.
A környezeti problémák jelenleg a lakosság 16%-a szerint befolyásolják nagymértékben az egészségüket. A tíz évvel ezelőtti helyzetről csupán 7% vélekedik hasonlóan, a 25 év utáni helyzetről viszont 36%. Két évvel ezelőtt hasonlóan vélekedtek a jelenről és a múltról, a jövőkép akkor viszont még pozitívabb volt. Arra következtethetünk tehát, hogy az emberek egyre súlyosbodónak látják a környezetszennyezést, és egyre reálisabban látják az emberi egészségre irányuló veszélyeit.
1994-ben a legnagyobb környezeti problémának a levegőszennyezést tartják az emberek. (1992-ben ezt még megelőzte a csatornázás hiánya.)



A tényezők közül, amelyek hozzájárulhatnak az ország környezeti gondjaihoz, az ipar közömbösségét és nyereségvágyát ítélték a legsúlyosabbnak. Ezt követi a környezetszennyező technológia (ami szorosan összekapcsolódik az előzővel). Harmadik helyre került az emberek pazarlása, s csak ezt követi a kormány közömbössége és a felvilágosítás hiánya.
Ugyanakkor az ország környezeti állapotának védelméért a legkevesebben, csupán 17% tartotta fe-lelősnek elsősorban az ipart. A kormányt 38%, az állampolgárokat 37% tartotta leginkább felelősnek. Ez nagy elmozdulást jelent az 1992-es értékhez képest, amikor 48% a kormány felelősségét tartotta elsődlegesnek, s csak 25% az állampolgárokét. Lehet vitatkozni arról, hogy ez kedvező vagy kedvezőtlen változás-e. Jelentheti azt is, hogy az állampolgárok jobban érzik saját felelősségüket (vagy inkább a szomszéd felelősségét?) a környezetükkel szemben, vagy hogy az állampolgári szervezetek egyre többet hallatják hangjukat és egyre több beleszólást igyekeznek kivívni maguknak; de azt is jelentheti, hogy a kormány nem vállalja fel kellőképpen a környezetvédelem feladatát, és ebbe az emberek egyre inkább beletörődnek, sőt, már természetesnek is tartják. A kormányt, a törvényhozókat felmenteni a felelősség alól súlyos hiba lenne, hiszen az ő befolyásuk a legnagyobb, ezért övék a legnagyobb erkölcsi felelősség. Az anyagi felelősség pedig elsősorban az iparé, a legnagyobb szennyezőé. Olyan törvényeket alkotni, amelyekben a "szennyező fizet" elv érvényesül, szintén a kormány feladata. Az állampolgárokon szintén sok múlik, hiszen nyomást gyakorolhatnak a törvényhozásra, és természetesen az is lényeges, hogy ők maguk mennyire környezetbarát módon élnek. Valójában mindenki felelős a maga módján, de a legnagyobb felelőssége természetesen annak van, akinek a legnagyobb beleszólása van a dolgok alakulásába.




Arra a kérdésre: "melyik az elsődleges, a környezetvédelem vagy a gazdaság?" az 1992-es értékhez képest sokkal kevesebben válaszolták, hogy egyenlő fontosságúak, talán mert rájöttek, hogy a határ nélküli gazdasági növekedés és a környezetvédelem nem lehet összhangban. Legtöbben a környezetvédelmet tartják elsődlegesnek, sokkal többen, mint 2 évvel ezelőtt, ennek bizonyára a környezeti problémák súlyosbodása és a jobb tájékozottság az oka. Azoknak a száma is növekedett, akik a gazdasági fejlődést tartják elsődlegesnek. Ôk talán az életszínvonal esésétől ijedhettek meg.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kérdésfeltevés nem volt értelmes, és egy téves információt erősített meg az emberekben, hiszen a hosszútávú gazdasági érdekek és a környezetvédelmi érdekek nemzetgazdasági szinten nem állnak szemben egymással. Nem képzelhető el ugyanis egy hosszú távon működő gazdaság a környezeti tényezők figyelembe vétele nélkül. Sőt, ahogy a Levegő Munkacsoport szakértői is számos tanulmányban kimutatták, egy környezetbarát gazdaságpolitika és az ezt elősegítő adó- és árrendszer, a "szennyező fizet" elv gyakorlati megvalósítása pezsdítő hatással lehet a gazdasági életre. (Példaként említhetjük az 1973-as olaj-ár-robbanást, ami a leginkább érintett nyugat-európai és japán gazdaságra kimondottan fejlesztő hatást gyakorolt.)
Biztató, hogy a megkérdezetek több mint a fele (51%) állította, hogy szívesen fizetne többet a termékekért, ha azok környezetbarát módon készülnének. Reméljük, ez a gyakorlatban is így lesz.
Összességében elmondhatjuk, hogy növekedett a lakosság tudatossága a környezeti veszélyekről, egyre inkább tartanak ezek súlyosbodásától, s egyre jobban érzik, hogy ezért személy szerint mindenki felelős.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.