kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport közvéleménykutatása az energiaárakról
ÁRDRÁGULÁS VAGY TECHNOLÓGIAI FORRADALOM?

A Levegő Munkacsoport megbízásából a Marketing Centrum Országos Piackutató Kft. 1994 szeptemberében és novemberében vizsgálta a magyar lakosság háztartási energiafogyasztását, véleményét az energiaárakról és környezetünk állapotáról. Az adatok 1000-1000 véletlenül kiválasztott felnőtt válaszadó kérdőíves személyes megkérdezésén alapulnak.
A kérdések egy része a környezetünk elszennyeződésével kapcsolatos véleményekre irányult. A vá-laszadók legalább 86%-a rendkívül súlyosnak tartja a környezeti veszélyeket, a vidéki városokban élők és érettségizettek körében ez az arány 91%. Legnagyobb környezeti ártalomként az ivóvíz, a levegő, a felszíni vizek elszennyeződését, az erdők pusztulását jelölték meg. A globális, illetve közvetett veszélyeket valamivel kevesebben tartják súlyosnak (ózonréteg pusztulása, globális felmelegedés, atomhulladékok kérdése).
A második kérdéskör a háztartási energiafogyasztásra vonatkozott. A háztartások többsége, 87%-a vezetékes, illetve PB-gázzal süt-főz. A fűtésre a lakosság 45%-a használ gázt, 30%-nak központi fűtése van. 23% fűt szénnel, fával vagy olajjal, elsősorban a községekben. A lakossági energiafogyasztás a földgáz túlsúlya miatt viszonylag kevesebb szennyezőanyag-kibocsátással jár.

A harmadik kérdéscsoport a vezetékes energiahordozók árára vonatkozott.
Vizsgálták, hogy hogyan alakulnak a havi gáz- és áramköltségek a sütésrefőzésre, illetve fűtésre használt energiahordozó szerint. Az áramköltség átlaga 1264 Ft volt, a gázköltség 1785 Ft. A legkisebb számlát (960 Ft áram- és 800 Ft gázdíj) a szénnel, fával illetve olajjal fűtők fizették, a legnagyobbat az árammal fűtők (3481, ill. 688 Ft-ot). Csak összehasonlításként említjük, hogy ezen időszakban a minimálbér havi bruttó 10500 Ft, az átlagbér nettó 22300 Ft körül volt.
A magyar lakosság 75%-a a villamosenergia-árat, 72% pedig a földgáz árát magasnak tartotta a megélhetési költségekhez képest. Ugyanakkor az emberek kétharmada (65%-a) tud róla, hogy a villany-áram és a földgáz előállítása többszörösébe kerül annak, amit a fogyasztók fizetnek érte.
Hogy ezekre az ellentmondásokra mi lenne a megoldás, a lakosság irracionális válaszokat adott. 64% jobbnak tartaná, ha nem emelnék az energiaárakat, bár 52% nem tartja ésszerűnek, hogy az adófizetők pénzéből fedezik az előállítási költségek és a fogyasztói ár közötti különbséget. Arra a nem éppen az átmeneti piacgazdaságba illő kérdésre, hogy mennyit fizessenek a gazdagok az energiáért, a válaszadó férfiak 43%-a és a nők 53%-a azt válaszolta, hogy a gazdagok többet fizessenek.



Végül az utolsó kérdéscsoport egy szerkezetváltásra vonatkozott, azaz azt kérdezték, hogy az energia árának emeléséből származó többletbevételt fordítsák-e az egészségügyre, oktatásra, munkahelyteremtésre, esetleg környezetvédelemre. Bár a többség mindezt elutasította, figyelemre méltó, hogy létezik egy jelentős réteg, amely támogatna egy ilyen jellegű forrás-átcsoportosítást. Azzal viszont a legtöbben egyetértettek, hogy a környezetet károsító vállalatokra az állam vessen ki büntetőadókat.
A közvélemény kutatás eredményei szerint a lakosság jelentős része ma is az államszocializmusban megszokott módon gondolkozik, a gyökeresen megváltozott gazdasági törvényszerűségek ellenére. Ez igazolni látszik a Levegő Munkacsoportnak egy új szemléletű gazdaságpolitika illetve értékrend kialakítása érdekében végzett, ötödik éve folyó erőfeszítéseit.
Az energiakampányok során a legtöbb szervezet az energia árának mérséklésére vagy legalábbis fékentartására fekteti a fő hangsúlyt, vagy az energiával való takarékosságra szólít fel. Az előbbi célkitűzés kimondottan káros, az utóbbi pedig nem elegendő, akár egy fogyasztói társadalom felé kívánunk haladni, akár pedig egy környezetbarát társadalom irányába. A korszerű gazdasági szerkezetet mindkét esetben az hazánkénál két-háromszorta jobb energiahatékonyság, az energiaigényes ágazatok kiváltása jellemzi. Ez csak egy technológiai forradalom útján érhető el.
Mindezzel persze sokan tisztában vannak a szakértők, a kormánypolitikusok közül is, azonban a lakosság tájékoztatása elmarad. Ezért fordulhatott elő, hogy a Levegő Munkacsoport energiával foglalkozó tanulmányait sokan félreértették, negatívan értékelték. Nem kaptak kellő hangsúlyt azok a kedvező jelenségek új munkahelyek számának növekedése, igazságosabb teherviselés, az energiapazarló tevékenységek dotációjának leépítése, versenyképességünk javulása, importfüggőségünk mérséklődése, a környezeti károk csökkenése amelyek a reális energiaárakat kísérhetik. Mindezek eléréséhez azonban széleskörű társadalmi összefogás, megfelelő törvényi garanciák, a közös érdekek felismerése szükséges.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.