kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A magyarok is tud(ná)nak kulturáltan vezetni...
Csillapítsa forgalmát!

Épülnek a koncessziós autópályák, amelyek használatáért fizetni kell. Félő, hogy a járművezetők egy része spórolni fog, és a hagyományos útvonalon fog közlekedni a gyorsabb, rövidebb út helyett. Sok esetben pedig még akkor is megmarad - vagy visszaáll - a korábbi forgalom, ha az új út ingyenes. Pedig sok településnek már elege van a gépjárművek zajából, bűzéből, a nagy forgalom okozta veszélyekből. Hogyan lehet e gondokat megoldani? - kérdeztük Polányi Péter közlekedésépítő mérnöktől, a DHV Magyarország Kft. holland alapítású, 1992-ben alakult cég munkatársától.
- Az autópályák építésével egyidőben a hozzákapcsolódó települések forgalomcsillapításával is foglalkozni kellene - mondja Polányi Péter. - Az általunk készített tervek megvalósítása például az M5-ös autópályánál Balástya esetében mintegy 50 millió forintba kerülne. Természetesen ezt az összeget nem egyedül a falvak költségvetéséből kell kigazdálkodni. Az Útalapból is hozzá lehetne járulni, és a koncessziós kiírásnál már eleve a feltételek között kellene szerepelnie. A befektetőnek is gazdasági érdeke fűződik a régi utak forgalomcsillapításához, ugyanis ebben az esetben az autósok inkább választják az új utat, és fizetnek érte.
A DHV a leendő M5 mentén fekvő öt településre készített tanulmányt, amelynek az a lényege, hogy az autópálya hatása a városi közlekedési hálózaton lebonyolódó forgalomra előre ismert legyen. Ekkor a fejlesztési elképzeléseket már ennek megfelelően lehet kidolgozni, fel lehet készülni az esetleges kapacitásfeleslegek felhasználására (kerékpár, gyalogos, busz stb.). Az általunk készített tanulmányok nem kötelezik semmire az érintett településeket, csupán lehetőséget adnak az önkormányzatok számára.
- Kaptak-e valamiféle segítséget a forgalomcsillapítás lehetőségeinek feltárására?
- A holland kormány Közép-Európát segítő programja keretében pályázatot írt ki a forgalomcsillapítás lehetőségeinek feltárására, egy mások számára is példát mutató tanulmány készítésére. Azért volt ez fontos, mert Magyarországon autópálya építését még nem előzte meg olyan vizsgálat, amely arra terjedt volna ki, hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyeknek forgalmára rendkívül nagy hatást gyakorol a térségi úthálózat fejlesztése. Mivel a hálózat egyes elemein megnő, más elemein lecsökken a forgalom, meg kell vizsgálni, hogy ezt milyen forgalomtechnikai, hálózatfejlesztési eszközökkel lehet kezelni.
Ezt a pályázatot a DHV Environment and Infrastructure holland és DHV Magyarország magyar vállalatok nyerték el, és így 46 millió forint biztosította az anyagi hátteret két éves munkánkhoz.
A Szeged számára készített mintatervet Hágában adtuk át Lotz Károly közlekedési miniszternek. Ez a holland kormány részéről volt gesztus Magyarország felé.
- Milyen további terveik vannak?
- Most egy új munkába kezdünk, melynek keretében megkeressük az önkormányzatokat, és feltárjuk a közlekedésben nehézségeket okozó tényezőket.
- Milyen módszert javasolnak a forgalom csillapításához?
- A módszer lényege az, hogy a járművezető lelkére hassunk, hogy partnerré váljon. Arra kell rávenni őket, hogy ha beérnek egy településre, ne menjenek túlságosan gyorsan, ne dudáljanak, ne hagyják akárhol leállítva az autóikat. Legyenek másokra is figyelemmel, de ne csupán a szabályok miatt, vagy azért, mert ott a rendőr, hanem azért, mert ezt diktálja a lelkiismeretük.
- Hogyan lehet ezt a hatást elérni?
- Nem táblákkal, transzparensekkel, lámpákkal, hanem beépített akadályokkal, szép környezettel. Meggyőződésem, hogy ez megfogja, elgondolkodtatja az embert. Én magamból indulok ki. Ahogy átlépem az osztrák határt, ott másképp vezetek, mert a forgalomcsillapító eszközök hatnak rám. Ha viszont egy tizennégy méter széles út vezet végig egy falun, akkor úgy érzem, hogy ezt nekem építették, én vagyok az úr, senki sem jöhet keresztbe, és hiába van kint az 50 km-es sebességhatárt jelző tábla...
Nem a túlszabályozás a lényeg, mert azzal leszoktatjuk az embereket a gondolkodásról és az odafigyelésről. Nekünk az a célunk, hogy egy lakott környezetben, ahol gyerekek szaladgálnak, biciklisek kerekeznek, értsék meg az autósok, akik áthajtanak: itt elsősorban emberek élnek.
- Milyen eszközöket használnak a forgalomcsillapításhoz?
- A vizuális hatás az egyik legfontosabb dolog. A járművezető, amint beér a településre, érezze azt, hogy egy mikrovilágba érkezett, és tekintse megtiszteltetésnek, hogy áthaladhat ezen a településen. A "kapuban" el kell helyezni néhány elhúzást, ami fizikailag is lehetetlenné teszi, hogy siessen. Például egy középen elhelyezett szigetet, jó előre jelezve, nehogy balesetet okozzon, villogó lámpával vagy megvilágítva, előtte burkolatjelekkel. Ez a befelé menőket legalább egy vagy esetleg két sáv szélességre elmozdítja, vagyis ez olyan, mint a gyalogosoknak a vasúti kereszteződésnél a labirintrács. Lassítani, visszakapcsolni, kormányozni kell, vagyis oda kell figyelni. Rá kell kényszeríteni az autóst, hogy gondolkodjon, és ez alapján cselekedjen.
Egy másik jó módszer a kereszteződések átszervezése, például a körforgalom. Anglia, Franciaország, Hollandia tele van vele. Rájöttek arra, hogy ha hagyományos kereszteződést létesítenek, a biztonságos közlekedéshez nagy leaszfaltozott területre van szükség, amely nem is esztétikus, és nagy zöldfelületet tesz tönkre. A körforgalomnál a középen levő kiemelt zöld sziget látványa azt érezteti, mintha az út nem vezetne sehová, tehát a vezetőnek lassítania, figyelnie kell. A lámpás kereszteződéssel ellentétben itt a forgalom szinte folyamatosan képes haladni, nincs a sárgánál szokásos holt idő, nincs hirtelen gyorsítás, hogy "na, még átérek", és nincs hirtelen fékezés sem. A körforgalom a folyamatos haladást biztosítja.
Külön felhívom a figyelmet a települések kiemelt övezeteire. Ezek az iskola, a templom, a presszó környéke. Itt olyan gyalogátkelőhelyeket és kerékpáros átvezetést kell biztosítani, amelyek sugallják: itt kerékpáros és gyalogos közlekedésre kell számítani. Kissé kényelmetlen helyzetbe hozva sávszűkítéssel - könnyebben válik partnerré az egyébként elsőbbséghez szoktatott járművezető. Természetesen elfér a jármű, de ha a szokásos négy métert három alá szűkítjük, a járművezető félti a kerekeit, és csökkenti a sebességét.
- De hogyan tűrik mindezt az autósok?
- Toleránsabbak a járművezetők, hogy ha megértetjük velük a korlátozások okát. Ha pedig nincs ok a korlátozásra, akkor kapjanak vissza valamit, vagyis a település után már nagyobb sebességgel haladhassanak.
Mi magyarok sem vagyunk különbek más nemzetek fiainál. Tapasztalatból tudom, hogy tudunk mi is kulturáltan, gondolkodva közlekedni. De ehhez nem csupán a szabályok szigorítására van szükség, hanem a külső feltételek biztosítására, egységes, humánus közlekedési elvekre és forgalomtechnikai megoldásokra.

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.