kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Utak és a gazdaság

Nemrég a fenti címmel rendezett Brüsszelben konferenciát a T&E (Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség) és a CECET (Energiahatékonysági és Környezettechnikai Központ). Az alábbiakban néhány előadás rövid tartalmával ismerkedhet meg az olvasó.
Elsőként Gianni Silvestrini (Palermo, Szicília) beszélt, dél-európai szemszögből közelítve meg a témát. Az energiával és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberként az üvegházhatás csökkentésének szükségességét említette a közlekedés-tervezés során is. Elmondta, hogy az új utak építését a megnövekedett utazási igények gerjesztik, az új utak viszont tovább gerjesztik a forgalmat, növelik az utazási igényeket. Szerinte az útépítések néha valóban elősegítik a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság növelését is, de talán nem ez a legjobb módja ezen célok elérésének. Alternatív megoldásokat kell kidolgozni, és a meglévő hálózatokat jobban ki kell használni. Azt javasolta, hogy a környezeti hatástanulmányok készítésekor foglalkozzanak egy-egy új út hatásával a globális felmelegedés szempontjából is. Előadásában a szicíliai helyzet bemutatásán keresztül tért ki néhány kérdésre. Megemlítette, hogy Szicíliában sok olyan út, viadukt stb. van, amelyek nincsenek igazán kihasználva, de a politika és a maffia összefonódásának eredményeképpen ezek mégis megépültek. Most azt vitatják, hogy épüljön-e híd Szicília és az olasz ,,csizma" között — annak ellenére, hogy a szakértők felhívták a figyelmet: Szicília forgalmának 96 százalékát a belső forgalom teszi ki, és a híd megépítése gazdaságilag még hátrányosabb helyzetbe hozná a szigetet.
Johannes Böcker, a drezdai Műszaki Egyetem tanára abból indult ki, hogy az útépítés célja az életszínvonal javítása kell legyen. Grafikonján bemutatta, hogy a közúti beruházások valóban növelik az életszínvonalat, a társadalom jólétét a fogyasztás területén, de a számításoknál nem vették figyelembe a beruházási, a környezetvédelmi költségeket, és az utakat nem használók életszínvonalának csökkenését. Hozzátette, hogy a közúti beruházások által létrejövő kedvező gazdasági hatások nem használhatók érvként az ellen, hogy az úthasználóknak meg kelljen fizetniük az utak teljes költségét, beleértve az externáliákat is.
Piet Rietveld Amszterdamban, a Vrije Egyetemen dolgozik. Szerinte az infrastruktúra-fejlesztések gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányok nem tesznek különbséget az infrastruktúra típusai között. Ezért tehát a következtetések nem megbízhatóak abban az értelemben, hogy vannak olyan típusok, amelyek jók a gazdaságnak, és vannak olyanok, amelyek rosszak. Nem lehet tehát egy olyan átfogó véleményt kimondani, hogy az infrastruktúra gazdaságilag előnyös.
A közlekedés fejlesztésével elvileg együttjáró munkahelyteremtés tényét kutatásai nem igazolták. Ehelyett arra az eredményre jutott, hogy egy-egy új úttal és így új cégek megjelenésével valószínűleg csak a munkahelyek átcsoportosulása történik meg az adott területen, és nem új munkahelyek létrehozása.
Alan McKinnon Skóciából jött, a Heriot-Watt Egyetemről. Szerinte az útépítések akkor lennének indokoltak, ha ki lehetne mutatni, hogy azoknak jelentős hatásuk van a gazdaságra, és bár vannak olyan új utak, amelyekre szükség van, a gazdaság fejlesztését célzó útberuházások jogossága nem mindig megalapozott. Egy bizonyos alap-úthálózat kiépítése után az egyéb tényezők sokkal nagyobb mértékben hatnak a gazdasági életre, mint az új utak építése. Skócia példáját említve elmondta, hogy az ország kihasználja helyi adottságait, például olyan termékekre szakosodott, amelyek nem időérzékenyek, mint például a műszaki cikkek és a whisky. Ez azt jelenti, hogy Skócia számára fontosabbak a jó kompok és kikötők, mint az utak.
Délután az Európai Unió különböző intézményeinek képviselői mondták el véleményüket az elhangzottakról. Kiemelték, hogy az előadók, miután felsorolták a közúti fejlesztés előnyeit, következtetéseikben szinte meg is semmisítették azokat. Kiálltak a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségessége és a Transz-Európai Hálózat (TEN) mellett is, vasút-pártisága miatt. Neil Kinnock munkatársa jogosnak vélte az aggodalmat az útépítésekkel kapcsolatosan, és megfeddte az egyes országok közlekedési minisztereit útépítési mohóságukért.
Gijs Kuneman, a T&E igazgatója az előadásokat összefoglalva kifejtette: nem hangzott el meggyőző bizonyíték arról, hogy az útépítés a gazdaság és foglalkoztatottság növekedését vonná maga után, és arról sem, hogy segítené a lemaradottság csökkentését. Szerinte nem arról van szó, hogy új utak egyáltalán nem kellenek, hanem arról, hogy nem olyan túlméretezett tervekhez ragaszkodva kell megközelíteni a kérdést, mint amilyen a TEN. Arra is figyelmeztetett, hogy az utakat ma a gazdasági fellendülés olyan jelképeként értékeljük, mint amilyeneknek a füstölgő gyárkéményeket tekintettük néhány nemzedékkel ezelőtt.
Az érzékelhető volt, hogy a közlekedési döntések túlpolitizáltak. Ez tapasztalható nálunk is, a gazdaságosság rovására. De vajon mi hova jutunk ezen az úton?

Kajtor Zsuzsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.