kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Zöld Jövőről

A rendszerváltás évei számos, addig elpalástolt, tiltott, nem kezelt vagy szóba sem került környezeti kérdést hoztak felszínre. Ezekből jó néhány a XXII. kerületben is összejött 1989-ben. Felerősödött, hangot kapott a lakossági tiltakozás, bizalmatlanság a sok éve működő és szennyező Metallochemia tevékenységével kapcsolatban. Nyilvánosságot kapott a kerület rákhalálozási térképe, amely összességében jóval a fővárosi és a magyar átlag feletti adatokat mutatott, benne néhány gócponttal, így Nagytéténnyel, a Kőérberki-patak és a budafoki ipari üzemek térségével. Helyi tiltakozó akció indult a kerületet kettészelő M0-s autóút építése kapcsán, és elindult egyfajta nyomásgyakorlás néhány további kerületi szennyező üzem kapcsán (Chinoin, Hizlalda). Felelevenedett az ugyancsak sok éve gázgyári salakkal, pernyével feltöltött, a környezetre több mint kockázatot jelentő budatétényi, budafoki pincék ügye.
E mozgásoknak, megnyilvánulásoknak adott szervezeti keretet a Zöld Jövő, amely előbb 1989-ben társadalmi tanácsként, majd 1990 tavaszától egyesületként lépett a zöld mozgalmak körébe. Tevékenységének hátteret és nevet is adott a kerületi művelődési központban 1987 óta működő Zöld Jövő Környezetvédelmi oktató központ.
Az első évek a klasszikus mozgalmi korszakot jelentették, akciókkal, tiltakozásokkal, nyilvános fellépésekkel, tömegek megmozgatásával. A Zöld Jövő tevékenysége, a figyelemfelhívás, az elvégeztetett mérések nagyban hozzájárultak a Metallochemia 1990 májusi bezárásához. Forró hangulatú lakossági fórumokat tartottunk az M0-s nyomvonala témájában is, alternatív tervváltozatok is készültek, végül a megépítés során itt került először igen kiterjedten alkalmazásra a zajvédőfal mind az autópálya, mind a vasút mentén, s erdősáv is telepítésre került. A Chinoint is sikerült rávenni elkülönített szennyvízcsatorna megépítésére, és küszöbön áll a biológiai szennyvíztisztító építése is. Alternatív javaslatainkkal máig részt veszünk a nagytétényi rehabilitáció amúgy meglehetősen elhúzódó előkészítésében.
Már megalakulásunkkor felhívtuk a figyelmet a térség két kiemelkedő természeti kincsére, a Háros-szigetre és a Tétényi-fennsíkra, egyben javasoltuk védetté nyilvánításukat. Hosszú küzdelem után ez a Háros-sziget, a "fővárosi őserdő" esetében 1993-ra sikerült, a terület országos, kiemelt védettséget kapott. Az egyesület bizonyos tagjai állandó belépési engedéllyel rendelkeznek az egyébként zárt területre. A 90-es évek elején nem kevés munkával és anyagi ráfordítással felgyorsítottuk a szigeten és a fennsíkon végzett ökológiai vizsgálatokat, amelyek rendszerezése a közelmúltban vezetett a Cserépfalvinál megjelent Dél-Buda természeti kincsei c. kiadványunkhoz. A Tété-nyi-fennsíkon a tulajdonosok — a Honvédség, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek — érdekei egyelőre gátat jelentettek a védettségnek, de dolgozunk azon, hogy egy-egy terület itt is megkapja a védettséget, különös tekintettel a térség veszélyeztetettségére.
A kritikus nagytétényi területen kezdeményeztük rákszűrés lebonyolítását és magunk is végeztünk, végzünk a kerületben epidemiológiai, környezet-egészségügyi vizsgálatokat. Egyéb környeze-tiállapot-vizsgálatokat is kezdeményeztünk, ill. magunk fedeztük azok végrehajtását, így a Kőérberki-patak és a Játék utcai lakótelep térségében. Egyedi, ill. ismétlődő akcióink voltak a Hizlaldában és a Nagytétényben lévő Robbanóanyag-felügyelet telephelyein tapasztalt környezeti rendellenességek és a Hárosi Duna-ágban folyó törvénytelen tevékenységek kapcsán, valamint a hárosi vasútállomásra telepített ROLA terminál környezetet ellehetetlenítő működése során. Kapcsolatban állunk a kerületi üzemekkel, a kritikusabbakat alkalmanként meglátogatjuk, évente találkozunk a Sugárbiológiai Intézet vezetőivel, az utóbbi két alkalommal az ionizáló sugárzások, a nagyfeszültségű távvezetékek és az elektroszmog témájában tartottunk konzultációt a helyi lakosok és a BME egy professzora bevonásával.
Egyéb, környezeti nevelési programjaink mellett kapcsolatban állunk a helyi iskolákkal, ahol alkalmanként órákat, beszélgetéseket tartunk a gyerekekkel helyi és azon túlmutató környezeti kérdésekről, kezdeményezői voltunk és anyagilag is támogatjuk a kerületi iskolák rendszeres Föld-napi vetélkedőjét.
Bekapcsolódtunk az ELÉG energiahatékonysági akcióprogramba, sikeres fórumot és bemutatót szerveztünk a villamos autó városi alkalmazási lehetőségeiről és a megújuló energiaforrásokról.
Képviselőnk a kezdetek óta kültagként jelen van a helyi önkormányzat környezetvédelmi bizottságában, részt veszünk a Levegő Munkacsoport szakértő testületében, és egyesületünk képviseli a zöld mozgalmakat az Üzemanyagok Környezetvédelmi Termékdíja Szakbizottságában.
Az elnökség tagjai: Dr. Kékesi Olga — környezet-egészségügy, Bogó Ágnes — nagytétényi problémák, Firisz Sándor — szelektív hulladékgyűjtés, nagytétényi rehabilitáció, Dr. Lengyel Endre — energetika, Osztermann Gyula — természetvédelem, Végvári Ágnes — környezeti nevelés, dr. Mészáros Péter — elnök.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.