kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Védekezzünk a zaj ellen!

1. Az emberi hallás nagyon érzékeny. Az egészséges ember hallásküszöbe 0-5 dB a legérzékenyebb 1000-4000 Hz körüli frekvenciatartományban. Ezért már 20 dB-nél kisebb hanghatásokat is zajként észlelhet csendes környezetben.
2. A hangteljesítmény a hangnyomás négyzetével arányos. A hangenergia a hanghatás időtartamával arányosan növekszik. A zajszint mérésére használt dB-skála logaritmikus, ezért pl. 3 dB 2-szeres, 10 dB 10-szeres, 20 dB pedig 100-szoros hangteljesítménynek felel meg.
3. A szervezet minden zajhatásra konkrét fiziológiai folyamatokkal (pl. szükségtelen anyagcsere-folyamatokkal) válaszol, ilyen értelemben a szervezet nem átlagol.
4. A zajra adott negatív válaszreakciók nem függenek a zaj szubjektív megítélésétől. G. Jansen, S. Rehn és E. Gros vizsgálataikban e tekintetben nem találtak különbséget annál a csoportnál sem, akik azt állították, hogy a zaj iránt érzéketlenek.
A "zajérzékeny" meghatározás ma a még egészséges, jó ingerfelvevő képességgel rendelkező személyek megbélyegzése. (Ezt orvosi kutatások támasztják alá.)
5. A fejlett civilizációban élő városi lakosság hallásküszöbe 30-40 év alatt átlag 4 dB-lel romlott, és kimutathatóan magasabb a csendes természeti környezetben élő embercsoportokénál.
6. A felnőtt lakosság nem jelentéktelen része kisebb-nagyobb mértékben halláskárosodott. Mivel a lakosság ezen része általában nagyobb hangerőt használ, kötelességünk erre felhívni a figyelmet, és a környezetben élők érdekében csendesebb életvitelt várni el tőle.
7. A lakás funkcióját maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha ott az alvás, pihenés, kikapcsolódás, elmélyült szellemi tevékenység feltételei is biztosítottak, vagyis a lakásba nem jutnak be zajok sem az épület más helyiségeiből, sem az épületen kívülről. Ez feltétele a lakosság egészségmegőrzésének és az egészségi állapot javításának.
Minden esetben szükséges az összes elkerülhető zajnak a lakásokból való kitiltása, illetve megelőzése.
Konkrét javaslatok:
1. Városrendezési tervvel is védett körzeteket (pl. útszakaszt, orvosi, szociális vagy gyerekintézmény környezetét, üdülő- vagy lakókörzeteket stb.) kijelölni, ahol a szokásosnál szigorúbb zajvédelmi követelmények teljesítését lehet és kell megkövetelni.
2. Az épületakusztikai (hangszigetelési) előírásokat úgy átdolgozni, hogy a lakásokba ne jusson be zavaró zaj. A lakásokban — legalább az éjszakai időszakban — ne lehessen túllépni az ott mérhető alapzajt (háttérzajt) még rövid időre sem. Ennek érdekében meg kell határozni és megfelelően dokumentálni a lakások alapzajszintjét (pl. elidegenítéskor, bérbeadáskor).
3. Olyan építési technológiát alkalmazni, olyan anyagokat, szerkezeteket felhasználni, amelyek megakadályozzák a zaj és rezgés egyik lakásba való terjedését másik lakásból vagy nem lakás céljára használt helyiségekből. Alaprajzi elrendezéssel egyik lakás zajos helyisége mellé másik lakás zajtól nem annyira védendő helyisége (pl. fürdő, WC, kamra, gardrób) kerüljön. Meg kell oldani az épület és az út (alap) egymástól való rezgésszigetelését.
4. Környezetkímélő, csendes közlekedési eszközöket kell kifejleszteni, alkalmazni.
5. Zajtalan, kis zajú, zajcsökkentett gépeket, berendezéseket szükséges fejleszteni, forgalmazni, alkalmazni és előnyben részesíteni.
Városvédő Budapesti Polgári Szervezet Öko Földcsoport



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.