kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az ország hajszálerei

Szükség van-e a hajszálerekre? Hiszen olyan kevés vért szállítanak! Senki sem mondaná azt, hogy nincs, hiszen tudjuk, azok viszik el az oxigént a test minden zugába. Pusztulásukkal elhalnának sejtjeink, megbénulnának végtagjaink.
Mi a helyzet a vasúti mellékvonalakkal? Mint a fővonalak nyúlványai, lehetővé teszik, hogy minél több helyről járhassanak be az emberek dolgozni, tanulni, terményeiket eladni, vásárolni, meglátogatni ismerőseiket.
Az 50-es évek településpolitikájára volt jellemző, hogy a kis falvakat, félreeső országrészeket visszafejlesztették, mert gazdaságtalannak ítélték meg ellátásukat, közlekedésüket. Ez az eljárás nem vette figyelembe az ott élők igényeit, sem életmódjuk takarékos voltát, s hasznát a társadalom egészére nézve. Az ország tud létezni e hasznos kis sejtek nélkül is, de érdemes belegondolni, vajon valóban el akarja-e veszíteni őket.
1994-ben egy olyan kormányzati elképzelés látott napvilágot, miszerint — gazdaságossági érvekre hivatkozva — kb. 1500 km vasútvonalat szüntetnének meg. Ennek megvalósulása az ország nagy területeinek halálos ítéletét jelentené, hiszen az az általános tapasztalat nálunk és más európai országokban egy-aránt, hogy hiába van más közlekedési lehetőség is — egyéni közlekedés, autóbusz —, a vasúti közlekedés megszűnése az érintett települések rohamos sorvadását indítja el.
A döntéshozók bizonyos sémák szerint próbálták meghatározni, melyik vasútvonal gazdaságos, melyik nem. De vajon végiggondolták, hogy azok a vonalak, ahol nagyságrendekkel kisebb az utasforgalom, mint a fővonalakon, néhány takarékos megoldással nagyságrenddel olcsóbban is üzemeltethetőek?
A MÁV, kihasználva a lélegzetvételnyi időt, ami abból adódik, hogy még nem kezdődött el a mellékvonalak tervezett felszámolása, döntő lépésre szánta el magát: létrehozott — egyelőre kísérleti jelleggel — három olyan regionális profitcentrumot, amelyek kisebb egységként gazdálkodva az érintett mellékvonalakon pontos képpel fognak rendelkezni a gazdasági mutatóikról, és jelentősen növelhetik a hatékonyságukat. Ha a vésztői, a nógrádi és a dráva-völgyi kísérlet beválik, a többi veszélyeztetett mellékvonalat sem árnyékolja be a felszámolás réme.
Ami sokaknak a bejárás lehetősége, az másoknak a kirándulás eszköze lehet. Sokszor sejtelmünk sincs arról, milyen szép tájak közelíthetők meg kevésbé ismert vasútvonalainkon. Reméljük, a MÁV előbb-utóbb felhívja mindezekre az utazóközönség figyelmét. Mindenesetre mi addig is felkerekedhetünk, hogy — kerékpárunkkal vagy anélkül utazva — megszemléljük ezeket.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.