Tisztelt Szerkesztőség!

Mély csodálattal adózom a Fővárosi Önkormányzat és a BKV stratégiai döntéshozóinak.

Más szóval: igen csodálkozom, hogy leállították a 67-es villamost! Hivatkoznak, hogy rossz a pálya, sőt mi több — életveszélyes. Ezzel kapcsolatban lenne két megjegyzésem.

Egyfelől, egy pálya nem változik egyik napról a másikra életveszélyessé. Vannak ugyan extrém esetek, pl. ha eltörik a sín. Ez esetben valóban nem célszerű addig közlekedtetni a villamost, ameddig a hibát ki nem javítják. Ha azonban nem ilyen helyzetről van szó, hanem évek alatt folyamatosan, fokozatosan romló pályáról, akkor igencsak nem sportszerű dolog a BKV és a Fővárosi Önkormányzat részéről addig hagyni üzemelni a villamosokat, amíg egészen életveszélyes nem lesz a pálya. Ezzel utasok ezreinek életét veszélyeztették, akik az elmúlt időkben a 67-es villamost használták!

Másfelől, ha egy pálya műszaki állapota már évek óta nem kielégítő, akkor miért nem lépett a BKV vagy az önkormányzat a karbantartás, illetve felújítás irányába? Már évek óta lehetett tudni, hogy a Mexikói úton rozsdásodnak a sínek, sínlekötések. Elég idejük lett volna megszervezni a felújítást, annak finanszírozását. Ehelyett azzal büszkélkednek, hogy milyen szépen megcsinálták a nagykörúti villamos pályáját, és milyen sokba kerül az a program. De nem csak a körúti villamos létezik Budapesten — legalábbis egyelőre nem! A jelek szerint azonban a honatyák és a BKV illetékesei nem, vagy nem mind érdekeltek a budapesti villamoshálózat fenntartásában. Szerintük a villamosok helyén is autók kellene közlekedjenek, a tömegközlekedést használók pedig le vannak sajnálva!

Ha a villamospálya meghibásodik, azt meg kell javítani. Sőt, ha túl sok az autó a belvárosban, azok számát csökkenteni kell, akár a villamoshálózat bővítésével. Nem azt várjuk a döntéshozóktól, hogy saját maguk és szűk csoportok érdekeinek megfelelően alakítsák milliók életét. Azt várjuk, hogy figyeljenek oda a lakosság igényeire, és elsősorban is ezekre figyeljenek; hogy teremtsék elő a 67-es villamos újraindításához szükséges 123 millió forintot, és ne 1,1 milliárdot költsenek egy bizonytalan sorsú metró tervezési munkálataira és annak tiszteletdíjaira! Remélem, a döntéshozók mihamarabb felfogják, hogy ez a dolguk, a lakosság pedig mihamarabb belátja, hogy nem szabad karba tett kézzel szemlélniük az eseményeket és fellépnek az őket kedvezőtlenül érintő történések és személyek ellen!

F. J.

* * *

A Fővárosi Közgyűlés 1997. február 27-i ülésén tárgyalta és elfogadta azt a beszámolót, amely a parlagfű elleni védekezés 1996. évi feladatainak teljesítéséről és az idei parlagfű programról szól, és összehangolt intézkedési terv szerinti védekezést irányoz elő e súlyos allergiát okozó, gyorsan terjedő gyomnövény ellen.

A pollenallergia egyre károsabb, egészséget veszélyeztető tényezővé vált, a szenvedő betegek számának ugrásszerű emelkedésével már jelentős gazdasági veszteségeket is okoz. A legagresszívebb allergén gyomnövény a parlagfű (Ambrosia elatior), amely Budapest egész területén elterjedt.

A Fővárosi Önkormányzat, mint az ország lakossága egyötödének egészségéért felelős önkormányzat, 1995-ben programot indított a parlagfű elterjedésének visszaszorítására. Bár törvény írja elő minden ingatlantulajdonos számára a gyommentesítést, de a közvéleményben, a tulajdonosok körében még mindig nem tudatosult kellően a felelősség. Ezért a Fővárosi Önkormányzat programjában elkötelezte magát elsősorban saját területeinek parlagfű-mentesítésére, továbbá a védekezés összehangolására. Tavaly több ezer szórólapot, plakátot terjesztettek a fővárosban, nagysikerű parlagfűgyűjtési kampány volt, amelynek során 351 ezer szál parlagfüvet gyűjtöttek be a budapesti polgárok — felnőttek és iskolások.

A tavalyi tapasztalatokat felhasználva idén folytatódik az allergén gyomnövények monitorozása, az előrejelzéseket megkapják az érintett nagyobb telektulajdonosok, és szigorodik az ellenőrzés is. Mivel kizárólag széles társadalmi összefogással lehet a parlagfüvet visszaszorítani, a Fővárosi Önkormányzat tovább szeretné erősíteni a budapestiek részvételét a programban. A nagy sikerű tavalyi iskolai gyűjtőakció várhatóan kiszélesedik, idén is lesz szervezett lakossági gyűjtés és Parlagfű-Hétvége.

A felvilágosító és szervezőmunkában együttműködnek a társadalmi szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények. A parlagfű nem ismeri a közigazgatási határokat, a Fővárosi Önkormányzat ezért erősíteni szeretné a kerületi és a Budapest környéki önkormányzatok bekapcsolódását a programba.

dr. Bíró Eszter

Környezetvédelmi Ügyosztály