|
Milka, Te édes...
"Megkockáztatható, hogy sajátos szerepénél fogva talán éppen az iskola az, ahol a csokifogyasztással járó károsító hatások csökkentésére a leghatásosabban akár egy csokoládéreklám-akció felhasználása révén lehet a gyermekekben megfelelő késztetést kiépíteni."
Az idézet abból a gazdasági versenyhivatali határozatból való, melyben kérelmemet elutasítva jogszerűnek találták a Kraft Jacobs Suchard cég iskolai akcióját. A szöveg megfogalmazója az a Bíró úr, aki "sajátos szerepénél fogva" döntéseit mindannyiunk nagy örömére már megannyi egyéni bölcsességgel színesítette.
Az előzményekről: a csokoládétermékeket gyártó Kraft Jacobs Suchard Kft. (KJS) a szeptemberi tanévkezdéskor indította Nyerj az iskoládnak egy halom pénzt! fedőnevű országos akcióját. A célzott réteget (iskolás korosztályt) arra biztatták, hogy egyenek minél több Milka csokit, a papírjára írják rá nevüket, címüket, majd dobják be a suliban (!) elhelyezett Milka ládába. Sorsoláskor az iskola milliót nyerhet, a gyerekek pedig csokikat és baseballsapkákat.
Mivel az akciót tisztességtelennek tartottam (Versenytörvény 3.), a Gazdasági Versenyhivatalnál kértem a szervező cég elmarasztalását. (...) Tekintettel arra, hogy Magyarországon jogszabály nem tiltja a cégek oktatási intézményekben történő gazdasági reklámtevékenységét, az üzleti tisztesség normáival kapcsolatban kértem figyelembe venni a Magyar Reklámetikai Kódex ide vonatkozó előírásait.
Az eljárásba bevont Reklámetikai Bizottság szakmai feltevéseimet ugyan általában alaposnak találta, a Versenytanács azonban más véleményt alkotott: az akciót jogszerűnek ítélte. Indoklása: "A jó iskolában az életre nevelnek. El kell fogadni, hogy az iskola, amely a falai között reklámakciók lefolytatását engedélyezi, annak hatását felmérte..." amit ő nem bírálhat felül.
Ezek alapján felvetődnek a kérdések:
Ki dönt reklámügyben az iskolában, és milyen szempontok szerint? Az igazgató? A tantestület? Az iskolaszék? Vagy megkérdezik az érintett szülőket is, akik tanítás-nevelés céljából adták be gyereküket az intézménybe?
Az oktatás sanyarú helyzete közismert de valóban ennyire rá vannak szorulva a könyöradományra? A megkeresett 3025 iskolából miért csak 122-nek volt mersze visszautasítani a megalázó reklámakciót?
Mennyire egyeztethető össze az egészséges életmódra nevelés a csokireklámmal?
Ugye sejtik, hogy ha beengedték intézményükbe akciójával a KJS-t, akkor nincs megállás, hiszen a piaci szabad versenynek ellenére van, ha ezek után megtagadják a többi édesipari cég bevonulását?
Nos, hát megindult az iskolai jövés-menés? Szabad a gazda, jöhetnek a plakátok, a gyűjtőládák, a kóstolók, a cukros bácsik, a termékbemutatók, az üveggyöngyök? De akkor miért görcsölt a pedagógustársadalom hét évig a NAT-on? Miért nem bízták rá az egészet a Gazdasági Kamarára,, a Reklámszövetségre meg a Versenyhivatalra?
Milka, Te édes...
(KukaBúvár)
Kalas György dr.
|