kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Nemzetközi egyezmény a vizekről

A "Határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezmény" az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Környezet- és Vízügyi Kormányfő-tanácsadói Testülete (jelenleg Környezetpolitikai Bizottság) "Vízügyi problémák Munkacsoportja" keretében kerül kidolgozásra.
Az egyezményt részesek többsége (hazánk is) 1992. március 17-én Helsinkiben írta alá. 1996 végéig összesen 25 ország és az EU írta alá, és 19 ország és az EU ratifikálta. Magyar részről a kormány 3209/1994. sz. határozatával (1994. június 16.) került jóváhagyásra. Az erről szóló értesítést 1994. szeptember 2-án helyeztük letétbe az ENSZ főtitkáránál.
Az egyezmény 17. cikke szerint a részes felek első ülését a hatályba lépéstől számított egy éven belül össze kellene hívni. Ennek megrendezését Finnország vállalta magára 1997. július 2—4-e között Helsinkiben. Az ülésen a megfelelő felhatalmazással bíró kormánydelegációk vehetnek részt. A magyar delegáció a KTM és a KHVM államtitkáraiból és szakértőiből áll.

Az egyezmény alapvető célkitűzése, hogy — az abban foglalt általános elvek alapján — a határvizekben érdekelt országok az egyenlőség és a kölcsönösség alapján kössenek két- vagy többoldalú megállapodásokat annak érdekében, hogy megelőzzék, ellenőrizzék és csökkentsék a felszíni és a felszín alatti vizeket érő, az ökorendszereket károsító, határokon átterjedő kedvezőtlen hatásokat, beleértve a kockázatos anyagok okozta, valamint a hő- és sugárszennyezést, az ipari-lakossági-mezőgazdasági szennyezéseket és nem körültekintő vízhasználatot.
Ennek érdekében az alábbi fő kötelezettségek vezethetők le az egyezményből:
— az osztott vízgyűjtőkön a vízhasználat minden érintett ország szempontjából ésszerűek és méltányos legyen,
— nemzetközi szinten is érvényesíthető a "szennyező fizet" elv,
— a feleknek igazgatási, jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki intézkedéseket kell tenniük az országhatárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak, illetve azok környezete állapotának javítására, szennyezésének csökkentésére,
— a szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó határértékeket a rendelkezésre álló legjobb technológiákat figyelembe véve kell meghatározni,
— a kutatás-fejlesztés terén két- vagy többoldalú együttműködést irányoz elő, és kitér az elért eredmények, információk széles körű cseréjének elősegítésére is,
— a rendkívüli szennyezések kockázatának csökkentése, beleértve az ezeket észlelő figyelő- és jelzőrendszerek kiépítését, működtetését, valamint a rendkívüli szennyezések káros következményeinek más országok területén történő elhárítását,
— külön rendelkezik a konzultációk, a jelző- és riasztórendszerek, a kölcsönös segítségnyújtás kérdéseiről,
— a közvélemény tájékoztatása.
A részes felek első ülésén döntést kell hozni a konvenció alatti munkára, a munka prioritására, annak személyi feltételeire, szervezési megoldásaira és testületeire.
A részes felek következő ülésére legkésőbb három év múlva kerül sor, de szükség esetén hamarabb is összehívható. Az első és második ülés közötti időszakban végzendő munka prioritásai várhatóan az alábbiak lesznek:
a) integrált vízgazdálkodás és vizes élőhely kezelése;
b) szárazföldi eredetű szennyezés szabályozása/csökkentése:
c) emberi egészség és vízellátás:
d) közös testületek létrehozása:
e) az átmeneti gazdaságú országok támogatása, a térségi együttműködés elősegítése a két- és többoldalú vízgazdálkodási egyezmények kidolgozása és végrehajtása tekintetében.
Az egyezmény aláírásától eltelt időszakban is aktív munka folyt a szakértő bizottságokban, ahol is több irányelv készült el, amelyek nem kötelező jellegű magatartási szabályokat tartalmaznak.
Magyarország ezekben a munkákban kezdettől fogva részt vett. Kiemelendő az 1994 óta működő Nemzetközi Vizek Monitoringja (Monitoring and Assesment) munkacsoport tevékenysége, ahol az eddigi munka eredményeként irányelvek készültek a határokat keresztező folyók vízminőségi monitoringjához és értékeléséhez. Magyar javaslatra kiterjesztették a munkacsoport tevékenységét a felszín alatti vizekre is. A felszíni monitoring-irányelvek gyakorlati alkalmazhatóságának kipróbálása céljából mintaterületek kerültek kiválasztásra, melyek sorában Magyarország az Ipoly és a Maros folyók révén érintett (előbbi esetében szlovák, utóbbi esetében pedig román szakértőkkel együttműködve történik az ún. "pilote project" megvalósítása).
(KTM-sajtóanyag)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.