kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A szőke folyó


A költő versbe formálta szelídségét, dalok és mondák énekelték meg szépségét, olykor gonoszságát. Romantikus lelkek gondolnak rá vágyódva, és krónikák emlékeznek kíméletlen voltáról. A Tisza második legnagyobb folyónk, ő formálta a Nyírség hordalékkúp-síkságát, és öntözte egykor a Hortobágyot. A Máramarosi-havasokban ered, teljes hossza 962 km, melyből csaknem hatszáz kilométer esik Magyarország területére. A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig terjed. Ezen a szakaszon a folyó még hordozza vad, szilaj jellemvonásait. A tiszai ember is tiszteli, mert kiismerhetetlen és szeszélyes.
A Tisza szabályozását Vásárhelyi Pál elgondolása nyomán több nemzedék hajtotta végre 1846-tól a század elejéig. A folyómeder természetes fejlődését a szabályozás megszakította. A keletkezett holtágak rendkívül gazdagok hüllőkben és kétéltű fajokban, a vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei. A közelmúltban felmérték a holtágakat, és készült hullámtér-hasznosítási terv is. A folyó e felső szakasza, a Túr, a Kraszna és holtágaik alkalmasak lehetnek élővízfolyosó kialakítására.
A Tisza vonalával párhuzamosan található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos védett természeti területe, ezen belül a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, mely 22 246 hektár. A Felső-Tiszát gazdag élővilágú, jellegzetes, néhol még érintetlen ártéri erdők kísérik. A meredeken szakadó partokban fészkel a legkisebb termetű hazai fecske, a partifecske legnagyobb kelet-európai állománya. A tiszai erdők számos ritka és veszélyeztetett fajnak adnak otthont. A tiszaberceli védett ártéri erdőben található a felső szakasz legnagyobb szürkegém-telepe, de fészkel az erdőkben többek között fekete gólya, kis békászó sas és sokféle énekesmadár. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a programgazdája annak az átfogó monitoring-vizsgálatnak, mely kiterjed valamennyi itt élő énekesmadárra. 1992-ben kezdődött a Felső-Tisza Alapítvány egyik programjaként a napjainkra angol és amerikai részvétellel nemzetközivé vált ártérierdő-vizsgálat. Szintén az alapítvány vesz részt abban a nemzetközi munkában, mely várhatóan 1997-ben fejeződik be. A program gazdája a szolnoki Tisza Klub, résztvevői ukrán, szlovák, román és magyar civil szervezetek.
Célja, hogy a teljes Felső-Tisza a vízgyűjtő területekkel együtt "határokon átnyúló természetvédelmi területként" a ramsari egyezmény alapján védelem alá kerüljön.
Számos megoldásra váró helyi probléma van, mely a folyót közvetlenül érinti. A vízminőség a mérési adatok alapján jó, viszont az időszakosan érkező "import" szennyezések ellen nemzetközi megállapodások szükségesek.
A part menti erdők a privatizáció során magánosításra kerültek, a tulajdonosok sok esetben az erdőket kiirtják, több helyen megkezdődött a parcellázás.

Szabályozatlan a vízi sportok helyzete. A jetsky, a vízisí és a nagy sebességű motorcsónakok nemcsak balesetveszélyesek, de a táj és az élővilág nyugalmát is zavarják, szennyezik a környezetet. Ezt erősíti egy szakmai közvélemény-kutatás, mely szerint a felsorolt eszközök használatát a pihenésre vágyó emberek veszélyesnek érzik, emiatt egyes helyeken csökken az üdülővendégek száma, de évről évre csökken a horgászok, halászok száma is. A vízügyi igazgatóságnak gondot okoz a partvédelemben a nagy hullámzást keltő eszközök használata, illetve ezek vízre bocsátásával kapcsolatos gát és parti létesítmények engedély nélküli, szakszerűtlen használata, rongálása. Örvendetesen növekszik a falusi turizmus, ez azonban a környezet terhelésével jár együtt, melyre a települési önkormányzatok nincsenek megfelelően felkészülve. Évről évre jelentős gondot okoz, hogy követhetetlen a számos szervezet, intézmény, vállalkozás által szervezett Tisza-túrák lebonyolítása. Mivel a vízi túrázás feltételei nincsenek rögzítve, hiányzik az ellenőrzés, a balesetveszélyen kívül jelentős környezeti terhelést jelent a több ezer vízi túrázó a Felső-Tiszán. A szemetelés mellett a védett területeken történő károkozás, a pihenőhelyek ötletszerű kiválasztása — ahol nincsenek meg az elemi higiéniás feltételek sem — évenként visszatérő problémák.
A Felső-Tisza kiemelkedően fontos természeti kincs. Nagy lehetőségek rejlenek a fejlődő falusi turizmus kínálta lehetőségekben, ez talán a térség legfontosabb fejlesztési lehetősége és anyagi forrása. A kérdés azonban az, hogy amikor a feltételek egyaránt megfelelnek majd a természetvédelem és a gazdasági követelményeknek, vajon akkor lesz-e még mit megmutatni a látogatóknak?
A tanulmányok, felmérések, kutatási eredmények nyomán lesz-e eredményes védelem hideg teleken a falopás, a magántulajdon tetszés szerinti felhasználása, a rövid távú gazdasági haszon érdekében történő pusztítás ellen? Milyen szerencsés egybeesések szükségesek ahhoz, hogy amint az elmúlt évtizedekben az iparosítás "áldása" elkerülte ezt a vidéket, úgy most ennek előnyeit kiaknázva, hasznosítsuk lehetőségeinket? Nemcsak a Tisza, de az egész térség fontos és meghatározó kérdései lehetnek ezek. Az áldozatvállalás napjainkban már szigorú függvénye a rövid távú busás megtérülésnek. Talán van még remény arra, hogy ezen a szemléleten túl nagyobb célokért is tudunk áldozatokat hozni együtt, közösen: "A természetért, az emberért!"
Tóth Miklós
Felső-Tisza Alapítvány



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.