kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Vizes élőhelyek védelme Somogy megyében

A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1989-ben dolgozta ki a somogyi vizes élőhelyek védelmi programját Somogy Vadvíz Program néven. A "vadvíz" elnevezés ez esetben a természetközeli állapotban fennmaradt, számos ritka, védett, illetve fokozottan védett faj élőhelyéül szolgáló biotópokat, elsősorban kisebb vízfolyásokat, tórendszereket jelent. Egyetlen kivétel ez alól a Dráva somogyi szakasza, amely valóban minden értelemben vadvíz.
A program arra a felismerésre épült, hogy fajvédelmi programjaink (réti sas, fekete gólya, vidra) kizárólag jól működő élőhelyvédelmi programok alapján lehetnek eredményesek. Hosszú évekig tartó munkával sikerült párbeszédet kialakítanunk a gazdálkodókkal, (erdészet, halgazdaság, termelőszövetkezetek), bár ez a párbeszéd kezdetben igencsak egyoldalú volt. Később, amikor néhány kisebb terület természetvédelmi oltalmat kapott javaslatunkra, illetve természetkárosító tevékenység miatt a természetvédelmi hatóság — jelzésünk nyomán — eljárt egy-két gazdálkodó ellen, valóságos párbeszéddé vált a korábbi egyoldalú kapcsolat.

Az érdekellentétek miatt természetesen valódi együttműködés a legutóbbi időkig nem alakulhatott ki a gazdálkodókkal, ezért az élőhelyvédelem egyetlen hatékony módszerének a természetvédelmi szempontból legértékesebb területek megvásárlása látszott. Az első nagy sikert annak a tórendszernek a megvásárlása jelentette, amely ma a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet legértékesebb része. (Azt a több évig tartó agitációs és szervező munkát, amelynek nyomán sikerült hazai és külföldi, a területvásárlásokhoz szükséges támogatásokhoz jutnunk, nem részletezem.)
1989 és 1994 között összesen mintegy 500 hektár nagyságú tavas területet vásároltunk természetvédelmi céllal.
A területek bemutatása
Belső-Somogyot kelet-nyugat irányú vízválasztó osztja ketté. Ettől északra a Balaton, délre a Dráva vízgyűjtője található. A megye kisebb vízfolyásokban gazdag, s ezekre a századfordulón halastavak, halastórendszerek épültek, amelyek lassan átvették a korábbi vizes élőhelyek szerepét. (A mocsarakat lecsapolták, a patakokat szabályozták, az indokolatlan "vízrendezés" nyomán számos élőhely veszett el!) A hagyományos halgazdálkodás, az állandó vízszint számos faj (állat- és növényfaj) számára teremtett élőhelyet és táplálékbázist, s jelentette a túlélés lehetőségét.
1991-ben kezdeményezésünk nyomán megalakult a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, amelynek névadó vízfolyása, a Boronka patak táplálja a tájvédelmi körzet gerincét jelentő 12 tavat, majd ezeket elhagyva, közvetve a Balatonba torkollik.
E területtől délre a Rinya patak táplálja a mikei, majd a petesmalmi tavakat, s fut a Dráva felé. A csokonyavisontai tavak vízutánpótlását a Györgyös patak biztosítja.
Ez az összesen mintegy 50 tó láncolatot (zöld folyosót) képez a Balaton és a Dráva között, sajátos összeköttetést biztosít, amely a két vízgyűjtő között számos faj számára teszi lehetővé a genetikai információáramlást. Jelentőségét növeli, hogy pl. a cigányréce európai elterjedésének nyugati határára esik ez a terület, s az egyik legnagyobb összefüggő európai vidrapopuláció is itt éri el nyugati határát.
Élőhelyvédelem, gazdálkodás
A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelési koncepciójának kidolgozása érdekében nemzetközi szakmai tanácskozást hívtunk össze 1996 márciusában Somogyfajszon, szervezetünk természetvédelmi információs központjában. A koncepció a természeti értékek fennmaradása, a biológiai sokféleség megőrzése, a "magán-természetvédelem" modelljének megvalósítása érdekében készült.
A konferencia megállapította, hogy a fenti cél a hagyományos halgazdálkodás eszközeivel érhető el. Ennek érdekében minden egyes tóra külön kezelési tervet kell kidolgozni, amely optimális egyensúlyt teremt a halgazdálkodás és a természetvédelem között. A kezelési tervek elkészítésekor a természetvédelmi érdekek élveznek elsőbbséget.
Szervezetünk abba a sajátos helyzetbe került, hogy a fenntarthatóságot ökológiai és ökonómiai értelemben egyaránt biztosítania kell, s minthogy ennek kialakult gyakorlata nincs, csak saját tapasztalatainkra támaszkodhatunk. Mindez újszerű gazdálkodási szempontot jelent, amelyet a közel egy évszázados gazdálkodási gyakorlat alapján kell továbbfejleszteni. További nehézséget jelent, hogy ma még nincsenek a halgazdálkodásnak a tavi ökoszisztémára gyakorolt hatásáról részletes tudományos információk, ezért változtatás nélkül kell fenntartani azt a természetközelinek mondható állapotot, amely a természeti értékeket eddig megőrizte.
A koncepció szerint a tavakat zónákra kell osztani az alábbiak szerint:
Magzóna
E zónához tartoznak a tavak legértékesebb részei. Ebben a zónában biztosítani kell az élővilág teljes zavartalanságát, és a biológiai sokféleséget minden lehetséges eszközzel meg kell őrizni.
E zóna ismérve, hogy ott fokozottan védett természeti értékek, így például cigányréce, réti sas, fekete gólya, keresztes vipera élőhelye található, vagy amelyet gémkolóniák, csérek stb. költőhelyként használnak.
E zóna látogatása tilos. A terület kizárólag erre a célra kialakított helyről, pl. leskunyhó, magasles figyelhető meg. Ebben a zónában kizárólag állományfelmérés szükséges és engedélyezett.
Minden olyan tevékenységet, amelyet a vízügyi hatóság ír elő, csak fészkelési, illetve lehetőleg vegetációs időszakon kívül kell elvégezni.

A magzóna területeit A és B kategóriába osztjuk. A különbség a területkezelés módjában van.
Az A kategóriába sorolt területen a halgazdálkodás (etetés, telepítés) kizárt. A természetes állomány fenntartására kell törekedni. A halállomány ellenőrzése minden második, ill. harmadik évben lehetséges.
A B kategóriába sorolt területeken a tó természetes hozamára épített halgazdálkodás lehetséges, a halak etetése tilos, hektáronként 50 kg ponty telepíthető, az állomány-ellenőrzés évenként végezhető.
A magzóna A és B kategóriába sorolt területein mesterséges beavatkozás, például költést, vagy fészkelést elősegítő beavatkozás (költősziget építése, műfészek kihelyezése) csak előzetes terv szerint, fészkelőidőszakon kívül lehet.
A magzóna B kategóriába sorolt területén a réti sas haltáplálékának biztosítása, utánpótlása lehetséges ott, ahol a terület e faj hagyományos táplálkozóhelye, ez azonban gazdasági célokat nem szolgálhat.
A vízinövények mesterséges állományszabályozása (égetése, kaszálása) tilos.
Fejlesztési zóna
A fejlesztési zónában megvalósítandó célok:
— A tavak hagyományos kezelése,
— A területek bemutatása (oktatás, ismeretterjesztés, szemléletformálás, szakmai, illetve ökoturizmus),
— Az élőhelyek karbantartása, gyakorlati természetvédelmi munkák, intézkedések,
— Tudományos kutatás.
Pufferzóna
A Somogy Természetvédelmi Szervezethez tartozó területek mag- és fejlesztési zónák kategóriájába sorolhatók. Cél a területek körüli pufferzóna kialakítása, ez azonban csak a szomszédos területek tulajdonosainak egyetértésével és hozzájárulásával lehetséges, előzetes terv szerint.
Monitoring
A területkezelési feladatok tervezésének alapja. Az egyes fajok elterjedés- és állományvizsgálatából származó adatok tudományos feldolgozása szükséges a rövid, közép- és hosszú távú kezelési tervek végrehajtásához.
A vizsgálatok fontos szerepet játszanak az országos monitoring adatbázisának gyarapításában is.
A monitoring szempontjából legfontosabb fajok: cigányréce, réti sas, fekete gólya, a kolóniában költő fajok és minden külön kiválasztott faj, amely a kezelési feladatok végrehajtása szempontjából indikátorfajként tekintendő.
A területek bemutatása (a zónabeosztás szabályainak figyelembevételével)
A területeken ki kell alakítani az élővilág zavarásmentes megfigyeléséhez szükséges infrastruktúrát.
A területek látogatásának ütemezését az adott időszak sajátosságait, az adott terület teherbíró képességét figyelembe véve kell kialakítani.

A látogatók számára a területeken való tartózkodás szabályait, időszakos bontásban a területek látnivalóit, valamint részletes, magyarázattal ellátott térképet tartalmazó információs anyagot kell rendelkezésre bocsátani a látogatási útvonalak megjelölésével.
Természetvédelmi intézkedések
Ha a területeken az adott biotóp egyes fajok számára megfelelő, de az optimális élőhely egyes elemei hiányoznak, akkor kívánatos ezeket szakszerű beavatkozással megteremteni. Ilyen kezelési intézkedések a magzónában is indokoltak (pl. műfészkek felhelyezése, mesterséges fészekalapok készítése, kihelyezése).
Tudományos kutatás
A tudományos kutatásnál elsőbbséget élveznek azok a kutatási területek és programok, amelyek az ökológiai állapotot, egyes fajok élőhelyeit közvetlenül veszélyeztető tényezők felderítésére, megszüntetésére irányulnak, s így a gyakorlati természetvédelmi, kezelési munkák alapját képezik.
Fontos kutatási feladat területkezelési módszerek, így a halászati tevékenység életközösségekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásának vizsgálata.
A tudományos vizsgálatokhoz minden esetben a területkezelő hozzájárulása szükséges. Ha a vizsgálatok védett vagy fokozottan védett fajokra, ill. azok élőhelyeire is kiterjednek, ez esetben a kutatásokhoz a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Fontos kutatási terület az egyes halászati módszerek életközösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Kutatási munkákat diplomamunkaként is támogatunk. A kutatások megkezdése előtt írásbeli kutatási tervet, illetve programot kell készíteni, amely tartalmazza a kutatás célját, módszereit, s ezt a Somogy Természetvédelmi Szervezettel mindenben egyeztetni kell. A kutatások e területeken kizárólag a Somogy Természetvédelmi Szervezet jóváhagyásával végezhetők. A kutatási munka befejezésekor, az adatok feldolgozása után készített jelentés, összegzés, adatsor stb. egy példányát a Somogy Természetvédelmi Szervezet rendelkezésére kell bocsátani.
Hivatal Nándor
Somogy Természet- védelmi Szervezet
8708 Somogyfajsz
Kossuth Lajos u. 62.
Telefon: (85) 337-146,
Fax: (85) 337-053



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.