kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Egy gyár, ami nem szennyez

Ezt a cikket nyilván nem a sörgyártás népszerűsítésére közöljük, csupán azért, mert minta értékűnek látjuk, hogy a melléktermékeket nem szeméthegyként, hanem más célra hasznosítható nyersanyagként kezelik.
Egy új termelési rendszer Namíbiában a sörgyártás hulladékait használja fel olyan értékes termékek előállítására, mint étkezési gombák, hal- és csirketápszer.
A Namibian Breweries (Namíbiai Sörgyár) úgy döntött, hogy a fővárostól, Windhoektól északra, 5 órányi útra lévő Tsumeb városban egy cirok-sörgyárat építenek. A vezetés most azon töpreng, hogy megvalósítható-e a zéró emissziós koncepció a sivatagban. Az Egyesült Nemzetek Egyetem (UNU) támogatásával 1995-ben George Chan terepszemlét tartott, és arra a megállapításra jutott, hogy nem csak lehetséges, de szükséges is a zéró emissziós koncepció megvalósítása. Kevesebb mint 18 hónap múlva, 1997. január 1-jén, megkezdték a program első szakaszának végrehajtását.
A George Chan felügyeletével tervezett és kivitelezett rendszer egy alapos, Interneten keresztül megvalósított kutatás és elemzés eredménye. A kutatók egy, az UNU által támogatott csoportja kérdéseket tett fel az Interneten keresztül tudóstársainak, hogy milyen megoldást javasolnak a sörgyár hulladékainak 98%-át kitevő gabonamagvak, lúgos ipari szennyvíz és széndioxid hasznosítására. A megoldás nem illeszkedik a sörgyár profiljához, de gondosan kialakít egy olyan rendszert, amely az összes hulladékanyagot feldolgozza, és értékes termékeket állít elő belőle.

A gombatermelés
Régebben az elhasznált gabonamagvakat a gazdáknak adták oda, de ismert tény, hogy a szarvasmarha nem képes a rostok megemésztésére. Nagyon sok gáz képződik az emésztés során. Tudjuk, hogy a szarvasmarha a metángáz előállításáért felelős második legnagyobb forrás. A metángáz pedig egyike a legnagyobb környezeti fenyegetéseknek. Az elhasznált magvak tömegének 70-80%-át kitevő lignin-cellulóz lebontására csak a gombák enzimjei képesek. George Chan meghívására Namíbiába érkezett Dr. S. T. Chang, a hongkongi kínai egyetem professzora. A gombatermesztés nemzetközileg elismert szakértője tanította meg a namíbiaiaknak, hogyan kell ezt az ez idáig külföldről importált értékes terméket termeszteni. Chang professzor biztos benne, hogy Namíbia nemsokára exportálni is fogja a gombát. Négy tonna elhasznált gabonamag elégséges egy tonna gomba előállításához. A sörgyár napi négytonnás hulladéka elég ahhoz, hogy a gyár jelentős gombatermesztővé váljon.
Csirketáp
Az elhasznált magvak fehérjékben is gazdagok, kb. 26%-os a fehérjetartalmuk. A fehérje elvesztegetése elfogadhatatlan, különösen Afrikában. George Chan a Namíbiai Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrás Tanszékével közösen egy olyan program beindítását szorgalmazta, amely keretében földigilisztákat tenyésztenek, amik később csirketápként szolgálnak. Ez különösen vonzó dolog egy olyan ország esetében, amely az összes csirketápot és a csirkék 80%-át eddig importálta. Keto Mshigeni professzor, a Namíbiai Egyetem korábbi rektorhelyettese, elismert botanikus honosította meg Afrikában a zéró emisszió koncepcióját. Tudatában volt annak, hogy az 1992-ben, a Dél-Afrikától való elszakadás után alapított Namíbiai Egyetem egyik legfontosabb feladata, hogy megoldást találjon az ország élelmezésére.
A sörgyártás során felhasznált víznek körülbelül 80%-a nem kerül a sörösüvegbe, illetve a sörösdobozba. Amikor George Chan tudomására jutott, hogy a namíbiai sörgyár megszerzett egy olyan licencet, amellyel a víztároló anyagból ki lehet vonni a vizet, és így a felhasznált víznek csak 20%-át kell megvenni, egy olyan rendszer kifejlesztésébe kezdett, amely működése során a víznek egy cseppje sem vész kárba. A szennyvíz lúgos kémhatású, ami alkalmas a Spirulina alga tenyésztésére. Csak képzeljék el, ez az alga 70%-ban proteint állít elő, ami kiválóan felhasználható az éhező gyermekek táplálására. Általában törvény írja elő, hogy a lúgos kémhatású vizet kémiailag semlegesíteni kell. Ez költséges dolog. Mivel a lúgos víz kiváló táptalaj az algának, az algatermesztés további bevételt hoz, és a költségeket is csökkenti. A sörgyár a jövőben nem vesztegeti el a szennyvizet, és egyben fehérjegyárként is működik. A vizet halastavakba vezetik el, ahol olyan mindenevő halakat tenyésztenek, mint Kínában és Vietnamban. Az évi hektáronkénti 15 tonnás termelésével a sörgyár ma egy nagyüzemi haltenyészet.
Az üzemanyagként felhasznált gáz
A biológiai hulladék lebontásra kerül, és gáz képződik. A szarvasmarhák emésztése során gázok képződnek. De a kidolgozott eljárással ahelyett, hogy hagynák végigszaladni az állatok emésztőrendszerén a gázokat, a folyamat során képződött gázokat begyűjtik, és tüzelőanyagként használják fel. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a fafelhasználás, és Tsumeb lakosságának energiaigényét 80%-ban a termelt gázból lehessen fedezni.
Lars Yde
Folkecenter Energia- újrafelhasználási Központ,
Dánia
(Sustainable Energy News)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.