kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Beszélgetések
a Levegő Munkacsoport és a KKDSZ költségvetési javaslatairól

Dr. Gémesi György: "Szélesebb szakmai háttérrel, több érdekegyeztetéssel kell megalapozni a költségvetést."
— Mindenképpen rokonszenves számunkra, hogy civil szervezetek olyan költségvetési javaslatokat készítenek, amelyek átfogóan, rendszerszemléletben tekintik át a témakört, és nemcsak többletforrásokat követelnek bizonyos területekre, hanem rámutatnak arra is, miként lehetne előteremteni a szükséges összegeket — kezdte a beszélgetést dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is.
— Bár az utóbbi időben már szorosabb kapcsolatot sikerült kialakítanunk a Pénzügyminisztérium illetékes munkatársaival, de még mindig nem kapunk elegendő információt és időt javaslataink kidolgozásához. Önöknek milyen lehetőségeik vannak a költségvetési elképzelések alakítására?
— Az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa, amely hét országos önkormányzati szövetséget tömörít, sajnálatosnak tartja, hogy a Pénzügyminisztérium nem tette lehetővé a képviselőink érdemi részvételét az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítésében. Úgy véljük, hogy a társadalom fejlődését alapvetően meghatározó törvényt sokkal szélesebb szakmai háttérrel, több érdekegyeztetéssel és megfelelő háttérelemzések elvégzésével kellene megalapozni.
— Mi az Önök álláspontja a kormány által előterjesztett javaslatról?
— Ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a törvényjavaslatot, akkor az önkormányzatok helyzete egyértelműen romlani fog. Az előirányzott 12%-os forrásbővülés még a infláció tervezett mértékét (14—15%) sem éri el. Az önkormányzatokra kirótt újabb feladatokra pedig semmiféle többletforrást nem szánnak. Számításaink szerint a központilag előirányzott bérfejlesztések végrehajtásához 53,9 milliárd forinttal, a dologi kiadások szinten tartásához 20 milliárddal, a kívánt beruházási növekedés biztosításához pedig 34,1 milliárddal több központi forrást kellene juttatni az önkormányzatok részére, mint amit a jelenlegi költségvetési javaslat tartalmaz.
— A mi javaslataink is többek között arra irányulnak, hogy az önkormányzatok megkaphassák a forrásokat alapfeladataik megfelelő színvonalú ellátásához.
— Gyakran vádolják az önkormányzatokat azzal, hogy az iskolákat, a művelődési, egészségügyi és szociális intézményeket koloncnak, szükséges rossznak tartják, amelyek csak viszik a pénzt. Valójában ennek az ellenkezője az igaz. Mi legfontosabb feladatunknak tartjuk az említett intézmények működtetését, munkájuk javítását. Ezért szavaztak ránk választóink. Szinte lehetetlen azonban a növekvő követelményeknek eleget tenni, amikor a források évről évre csökkennek.
— Van-e javaslatuk arra, hogy a szükséges többletforrásokat honnan lehetne előteremteni?
— Úgy véljük, nem az önkormányzatok feladata erre javaslatot tenni. Mi csupán azt kérjük, hogy azonos feladatmennyiség elvégzésére minden évben reálértékben azonos összeget kapjunk. Nem kívánom azonban megkerülni a kérdést. A központi költségvetési szervek jövőre 23%-kal, az elkülönített állami alapok 21%-kal kapnak többet, mint idén. Ha nem növelnék a források központosítását, több jutna az önkormányzatoknak is.
1998-ban alacsonyabb lesz az infláció, így a költségvetés kamatkiadásai is csökkennek. Ez mintegy 100 milliárd forintnyi többletforrást jelent. Várhatóan tovább javul a gazdaság teljesítménye, ami további bevételnövekedést eredményezhet a központi költségvetés részére.
Több rálátásunk és beleszólásunk kellene hogy legyen az állami alapok felhasználásába. Ezáltal valószínűleg javulna azok hatékonysága, és így jobban járnának az önkormányzatok is.
— Az egyik érv a központosításra az, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak így lehet segíteni, és egyúttal a különböző településeken élők esélyegyenlőségét megteremteni.
— Nem vitatom, hogy esetenként szükség van egyedi támogatásokra, jelenleg azonban ezek eldöntésénél túlságosan nagy szerepet játszanak a szubjektív szempontok. Sokszor a polgármestereknek is könnyebb állami pénzért tartani a markukat, mint a helyi adottságokból hozzáértéssel és kezdeményezőkészséggel a lehető legtöbbet kihozni. Nemrég jártam egy francia faluban, ahol mintegy háromszáz, túlnyomórészt idős ember lakik. Korábban állandóan állami támogatásért sírtak, de a hátrányos helyzetükből csak nem sikerült kikeveredniük. Azután megválasztottak egy fiatalembert polgármesternek, aki lelkesedésével, ötleteivel, jó szervezőképességével szinte csodát művelt. Ma a falut évente százezer turista keresi fel, hogy megtekintse a helyi nevezetességeket és részt vegyen az ottani kulturális programokban.
— A mi véleményünk is az, hogy legfontosabb erőforrásunk az ember. Ezen erőforrás hatékonyabb felhasználását szolgálják javaslataink az adórendszer átalakítására.
— Egyetértünk azzal, hogy az emberi munkát terhelő adókat csökkenteni kell. Magyarországon nem igazán olcsó a munkaerő, hiszen hatalmas terhek rakódnak rá. A munkavállaló csak 15 százalékát kapja kézhez annak az összegnek, amennyibe a foglalkoztatása a munkáltatónak kerül. Ez az arány Nyugat-Európában 50 százalék körüli. A munkabérre rakódó adók és járulékok csökkentése elősegítené a települések foglalkoztatási problémáinak a megoldását is.
Lukács András — Szabó Béla István

Dr. Szabó Endre: "Mi is szorgalmazzuk az élőmunka terheinek csökkentését."
— Bár a SZEF hivatalosan nem foglalt állást a Levegő Munkacsoport és a KKDSZ javaslatairól, ez irányú munkájukat jól ismerjük. A SZEF-ben részt vevő szakszervezetek képviselői egyetértenek a javaslatok jelentős részével — hangsúlyozta dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
— Ha ez valóban így van, akkor miért nem vállalta fel e javaslatok képviseletét a SZEF, amely az oktatásban, a közművelődésben és az egészségügyben dolgozó több százezer munkavállaló érdekképviseletét ellátó szakszervezeteket fogja össze?
— A SZEF az MSZOSZ-szal közösen annak idején már készített alternatív javaslatot, miután a kormány a Bokros-csomag bevezetéséről döntött. Ennek a fogadtatása során azonban igen kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk. A kormány ugyanis többnyire elfogadta azokat a javaslatainkat, amelyekkel a költségvetés többletbevételekre tehetett szert, ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyta a többletforrások felhasználására tett javaslatainkat. Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói oldala ezek után úgy döntött, hogy a továbbiakban nem ad ötleteket az állami bevételek növelésére.
— Sajnos nekünk is hasonlóak a tapasztalataink, de úgy véljük: csak akkor érhetünk el eredményt, ha a teljes rendszert áttekintjük, és az összefüggések ismeretében tesszük meg javaslatainkat.
— Nem mond ellent az említett döntésünknek, hogy a Levegő Munkacsoport és a KKDSZ javaslatait továbbra is szimpátiával fogadjuk, sőt, esetenként támogatjuk is azokat a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) költségvetési tárgyalásain. Így például mi is szorgalmazzuk az élőmunka terheinek csökkentését. Különösen fontosnak tartanánk — az MSZOSZ-szal együtt —, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban csökkenjen a személyi jövedelemadó kulcsa. Mindezt azonban a gazdasági hatékonyság javítása útján képzeljük el. Az adóbevételek esetleges csökkenése ugyanis éppen azokat a forrásokat veszélyeztetné, amelyek az általunk képviselt dolgozók munkahelyét biztosítják. A társadalombiztosítási bevételek jelenlegi alakulása is azt mutatja, hogy ez a félelem nem alaptalan. Miközben a bérek a versenyszférában és — kisebb mértékben — a közszférában is emelkedtek, a tb hiánya katasztrofális méreteket ölt. Tehát az érintettek jelentős része egyszerűen nem fizeti be a járulékokat.
— Mindez azzal jár, hogy a terhek azokra a dolgozókra hárulnak, akik nem tudják elkerülni az szja és a tb-járulék befizetését. Végeztek-e olyan számításokat, hogy a közszférában dolgozók valós adóterhei mennyivel növekedtek az elmúlt 7—8 évben?
— Valóban fontos lenne ezeket a számításokat elvégezni. A napi feladatok azonban olyan mértékben lekötik szakértőinket, hogy erre még nem került sor. Azt tudjuk, hogy az elmúlt évben a közszférában dolgozók szja-befizetése kismértékben csökkent, azonban a korábbi éveket minden bizonnyal számottevő emelkedés jellemezte.
— Milyen egyéb javaslatainkkal ért egyet a SZEF?
— Feltétel nélkül támogatjuk a Levegő Munkacsoport és a KKDSZ azon javaslatait, amelyek az adófegyelem erősítését szolgálják. Egyetértünk azzal, hogy az ezzel foglalkozó szervezeteket képessé kell tenni feladatuk minél hatékonyabb ellátására. Hasonlóképpen teljes támogatásunkat élvezik a feketegazdaság visszaszorítására irányuló javaslatok. A humán szféra előnyben részesítését szorgalmazó javaslatok megvalósítása pedig a SZEF-nek is alapvető törekvését képezik.
— Azon kívül, hogy nem kívánnak "ötleteket adni" a kormánynak, van-e egyéb ellenvetésük a költségvetési bevételek szerkezetének átalakítását célzó javaslatainkkal szemben?
— Erről megoszlanak a vélemények a SZEF-en belül. Bár ismerjük a Levegő Munkacsoport érveit arról, hogy azok a javasolt intézkedések, amelyek növelnék a költségvetési bevételeket, hosszabb távon elősegíthetik az infláció csökkenését is, nem mindenkit sikerült erről meggyőzni. Többen a várható inflációgerjesztő hatásuk miatt nem támogatják ezeket a javaslatokat.
— Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása a környezetszennyezést is mérsékelné. Foglalkoztak-e ezzel a kérdéssel?
— Eddig igen csekély volt a szakszervezeti aktivitás a környezetvédelem terén. Nem emlékszem, hogy az ÉT-ben bármilyen összefüggésben napirendként szerepelt volna ez a téma. Talán most várható változás, ugyanis nemrég hat szakszervezeti konföderáció képviselője leült tárgyalni dr. Szili Katalinnal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárával, és megegyeztünk abban, hogy az ÉT keretében létre kell hozni egy környezetvédelmi és területfejlesztési bizottságot. Reméljük, hogy az elképzelést támogatni fogja az ÉT munkavállalói oldala is, és így rövidesen megalakul a bizottság. Ide az ÉT-ben részt vevő hét szakszervezeti konföderáció mindegyike majd egy-egy olyan képviselőt küld, akik egyrészt szakmailag megfelelően felkészültek, másrészt — remélhetőleg — elkötelezettek is a környezetvédelem ügyének, és így megfelelően kiállnak majd mellette.

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.