Egyes vállalatoknak érdekük, hogy feledtessék termékeik, illetve azok csomagolóanyagainak környezetszennyező voltát. Ma, amikor az emberek lassan-lassan kezdik felismerni, hogy nem mindegy, milyen mértékben növelik a szemétmennyiséget az általuk vásárolt termékek, és mennyire terhelik más módon környezetüket, egyes termelők furcsa játékba kezdenek: pénzt és fáradságot nem kímélve igyekeznek megyőzni a közvéleményt arról, hogy az ő termékeik környezetbarátok. Mivel gyakran éppen a környezetet leginkább terhelő termékek zöldítésére teszik a legnagyobb erőfeszítést, félő, hogy a közvéleményben hamis kép alakul ki.

Miből is vannak az úgynevezett kombinált kartondobozok? Kartonból, gondolhatnánk. Valójában felváltva követik egymást a karton- és a műanyagrétegek (nem véletlen, hogy nem kombinált műanyagdobozoknak nevezik oket), sőt, a gyümölcslét tartalmazó dobozoknál legbelülre egy alumíniumréteg is kerül. Sokszor előfordul, hogy a gyerekek papírgyujtéskor ilyen dobozokat is begyűjtenek — ebbol is látszik, hogy sikerült bevinni a köztudatba, hogy ezek a dobozok valóban papírból vannak. A műanyag- és alumíniumrétegek meggátolják a doboz lebomlását. Kikerülve a természetbe ezek a dobozok a halmozódó hulladékot növelik.

A kombinált dobozok nem csupán a nehezen bomló, nagy mennyiségű hulladék miatt károsak, hanem a cellulóz-karton fehérítésekor okozott súlyos környezetszennyezés miatt is. A fehérítéskor keletkezett dioxinokat és furánokat az emberiség legveszedelmesebb mérgeiként tartják nyilván. (A gyártás során kb. 20 százalékuk a kartonban marad!)

Energiafelhasználás és légszennyezés szempontjából is sokkal kedvezőtlenebbek a kombinált doboz mutatói, mint akár az üvegé, akár a zacskós csomagolásé, de még a pillepalacknál is rosszabb a helyzet.

A TetraPak már évek óta igyekszik cáfolni ezeket a tényeket. A Naturexpón például csodálatos kiállítást láthattunk arról, hogyan lehetne újrahasznosítani a kombinált dobozokat. Arról viszont nem hallhatunk, hogy az országban bárhol is visszavennék a kiürült dobozokat. Sokat mondanak a régebbi kampányaik címei is: "Dobozos tej — sok okos fej"; "Az ultrapasztőrözött tej az ebéd megmentője"; "Hogyan szoktassuk át a magyarokat a zacskós tejről a dobozos tejre?""Hogyan vezetnél iskolatej kampányt az általános iskolákban?"; "Mi a legjobb csomagolás a friss tej számára?" A dobozos tej elterjesztéséért folytatott iskolakampány egyértelműen nem szociális intézkedés akar lenni, hiszen akkor olcsóbb csomagolásban juttatnák el a tejet a gyerekeknek (a drága csomagolás azonban lényegesen megemeli a tej árát).

Az akcióival a TetraPak minden réteget megcélzott, de különösképpen a gyerekeket, diákokat. A különféle reklámkampányok legkedveltebb célpontja a gyermek, egyrészt mert hiszékeny, másrészt mert szokásai könnyebben alakíthatók.

A TetraPak legújabb kampánya szintén az iskolásokhoz szól: úgynevezett környezetvédelmi oktatóprogrammal jár körbe az országban egy busza, amely nyilván nem arra hívja fel a gyermekek figyelmét, hogy a kombinált doboz a legkörnyezetszennyezőbb italcsomagolás, hanem különféle cselekkel próbálja zöldre varázsolni termékét a gyermekek szemében.

Mikola Klára

A Schauma samponos flakonon olvastam a következőket: "Környezetvédelem: A flakon, a kupak, a címke természetbarát alapanyagokból készült."

Persze műanyagból van, úgyhogy nem értettem a helyzetet. Ezért megérdeklodtem a Henkel Magyarország Kft.-től, hogy vajon mik is ezek a természetbarát alapanyagok. Íme a válaszlevél:

"Kedves Balogh Emese!

Sajnos a környezetvédelem nagy problémája a szemétbe kerülő csomagolási hulladék, amely tömegében kb. 20-30%-át, térfogatában a felét teszi ki a kommunális hulladéknak. A vásárló számára talán jelent valami pozitívumot a környezetvédelemre utaló megjegyzés.

A Schauma samponokon már évek óta szerepel a környezetvédelemre vonatkozó (külföldön már nagyon elterjedt és megszokott) kifejezés: "A flakon, a kupak, a címke környezetbarát alapanyagokból készült." Ez azt jelenti, hogy a műanyag (mint a flakon, a kupak, a címke alapanyaga) környezetbarát anyag.

— A szemétbe kerülve elégetéskor szén-dioxid és víz keletkezik, semmiféle egyéb káros anyag nem terheli a környezetet.

— A flakon, a kupak összegyűjtheto és problémamentesen újrafeldolgozható (reciklálható). Sajnos a visszagyűjtési rendszer és a "recycling technológia" még nem elterjedt Magyarországon.

— Elméletileg a természetbe kerülve ezek az anyagok lebomlanak, és nem veszélyeztetik a környezetet, de ez a lebomlási folyamat nagyon hosszú.

Ha Ön a műanyagok alapanyagára, a monomerre (etilén, propilén) gondolt, az koolaj- vagy földgázszármazék, és a polimerizációs technológia során lesz belőle flakon vagy kupak alapanyag (pl. polietilén, polipropilén).

Remélem, hogy továbbra is megelégedéssel használja a termékünket, és esetleg egyéb információkkal is szívesen állok rendelkezésére.

Üdvözlettel:

Henkel Magyarország Kft."

Balogh Emese

Igaz, hogy elég régen tanultam utoljára kémiát, de a szemétégetésről szóló ismereteim szerint azért nem csak szén-dioxid és víz keletkezik...

Egyébként mintha úgy tudnám, hogy azért a légkörbe kerülő szén-dioxid nem teljesen kívánatos. Vagy már megoldódott volna az üvegházhatás kérdése???

Az idén auguszusban Osloban az egész hónap folyamán 5 fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag. Még augusztus végén is teljesen trópusi időjárás volt...

Fridrich Róbert

Környezetbarát műanyag?

Ha a műanyagot környezetbarátnak kiáltjuk ki, akkor bizony nem látunk tovább az orrunknál.

1. A műanyag eloállításához kőolaj vagy földgáz szükséges, tehát fogy a véges ásványi vagyont.

2. A gyártás során melléktermékek is keletkeznek — pl. katalizátormaradványok kőolajszármazék-maradványok — és nem kevés energia fogy el hozzá!

3. Nem minden műanyagot hívhatunk környezetbarátnak, pl. a pvc-t sehogyan sem, ugyanis a vinil-klorid alapanyag rákkelto, és égetésekor sósavgáz keletkezik.

A polietilén és polipropilén már környezetbarátabb, de ha egyutas csomagolás, akkor felhalmozódik a természetben.

4. Az újrafelhasználási módja nem tökéletes, csupán néhány alkalommal lehet reciklálni, mert közben veszít a jó tulajdonságaiból.

5. Ha égetjük, tényleg szén-dioxid szabadul fel, de mivel polimer és nem fér hozzá rendesen az oxigén, közönséges égetéssel erősen kormoz.

6. Égetőmuvekben, magas hőfokon ideális esetben csak a szén-dioxid keletkezése a gond, de ha a kéményben a gázok visszahulnek, rákkeltő vegyületek is keletkezhetnek.

7. A műanyagok korlátlan használata "szemléletszennyezo", azt erősíti a népben, hogy az emberi technika, fogyasztói társadalom legújabb termékei nélkül semmik vagyunk, nosza, használjuk hát ezeket, nem számít a háttér!

8. A műanyagok roppantul hasznosak, de a használatukat csak olyan helyeken tartanám célszerűnek, ahol nem lehet mással helyettesíteni azokat.

Összefoglalva: nem hiszem, hogy bárki is jogosan aggathat műanyagra "környezetbarát" jelzot, hacsak nem valamilyen komolyabban szennyező tényezőt vált ki vele.

Mester Zsolt

(Forrás: ZöldPók)