A környezetvédelmi szervezetek érdeklődési körébe a légi közlekedés okozta környezeti kár lassabban kerül be mint a közlekedés egyéb ágazatai, különösen az autóközlekedés okozta károk. Ennek részben az az oka, hogy ennek a kárnak a természete egészen más, és kevésbé közismert (esetenként pedig csak most kutatják). A svájci Robert Eglinek és a brit Mark Barrettnek a 80-as években végzett kutatásait most kezdik felhasználni, és a légi közlekedéssel járó problémákat napjainkban már jobban értjük.

Márciusban rendeztek egy konferenciát Stockholmban a légi közlekedés környezeti hatásáról. A konferenciára ellátogatott Neil Kinnock is, az EU közlekedési minisztere, a svéd közlekedési miniszter és a légi közlekedés fontosabb résztvevőinek képviselői. Nem utolsósorban pedig képviseltette magát a londoni székhelyű Aviation Environment Federation (Légi Közlekedés és Környezet Szövetség) is, az egyetlen civil szervezet, amely csak ezzel a témával foglalkozik.

Kinnock beszédében azt hangsúlyozta, hogy a légi közlekedésnek is részt kell vállalnia a közlekedés külső költségeiből, és hogy az EU-nak kell kezdeményeznie a légi forgalom okozta károk felmérésére és szabályozására alkalmas módszerek kutatását.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség a T&E képviselője is részt vett a konferencián. Ez a szervezet már évek óta foglalkozik a légi közlekedés okozta környezeti ártalmak témájával. Más nemzetközi szervezetekkel (pl. a Föld Barátaival) együttműködve tanulmányokat készítettek és kampányokat szerveztek. Nemrégiben olyan tanulmányok megírásában vettek részt, amelyek bebizonyítják többek között azt, hogy a hangoztatott véleményekkel szemben a repülőgép üzemanyagra kivetendő adó nem ellentétes a Chicagóban aláírt Légi Közlekedési Egyezménnyel.

(T&E Bulletin)